Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-05-16 / 20. szám

Rendkívüli kiadás! Pápt> 1938 május 16., ksdd ARA S 1 FILLÉR. XXXVI. évfolyam, 20. szán. POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VRSARNHP. Szerkesztősé?: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Papai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­milliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. áradata ömlik két hét alatt a magyar nép fel£ Mázos, mákonyos szavak­kal akarják mégfogni a szavazó ur­nák felé készülő magyarság lelkét. Müslrástól, a kormányozható zoko­gástól egészen a fogcsikorgató fenye­getésig játsszák le jólismert skáláját a kortes rigmusoknak. Erőteljesnek találják a magyarság szekerének út­ját és gyorsnak a haladást. Gépkocsi helyet a mult század echós szekerén akarják és szeretnék a magyar sorsot továbbvinni. Nekünk azonban elég volt már a siralmas cammogásból, elég volt a homálybaborult consolidált évtizedekből. Nekünk tisztult magyar étet kell, magyar élniakarás, magyar életlehetőség a magyar horizont alatt. Ezt frta zászlajára, ezért küzd, ezért harcot a Magyar Élet Pártja és en­nek a harcnak mi teljes értékű kato­nái akarunk lenni. Ennek a zászló­nak lobogtatója dr. Antal István ke­rületűnk kerületünk képviselő-jelöltje. Egész élete küzdelemben telt el. Küz­delemben, amely a keletről idesza­kadt és elárvult magyarságért vívatott egy ezredéven át. Küzdelemben, ahol sebeket lehetett kapni, ahol egy éle­tet lehetett feláldozni. Kezdődött ez a küzdelem az orosz fronton, a Len­gyelország vériszapos mezőin. Foly­tatódott Isonzó poklában és Doberdó halálkavernáiban. És a harc írem szűnt meg, amikor a fegyvert kicsa­varták a kezéből. Ott volt Szegeden a vörös romokon meginduló magyar élet sarjadásnál és harcos kedve ott csattogott a magyar parlament sok­sok vihart látott kupolája alatt. Min­dig egyért harcolt: a magyarságért és magyarul. Nem riadt meg a világ­háború fergeteges rohamaiban, de nem riadozott akkor sem, amikor a liberális Magyarország erőteljes mohi­kánjai akarták elcsendesíteni merész, követelő szavát a parlament szócsatái­ban. Előttünk zajlott le az élete. Nyi­tott könyvként áll előttünk. Forgat­hatunk ebben a könyben bátran. Nem kell lapokat kitépni ebből a könyvből. Tökéletes úgy, ahogy van. Egy har­cos ember erőteljes profilja dombo­borodik ki ezeken a lapokon. A sze­gény sorból származó, zseniális ma­gyar csoda útja ez a könyv. És mi hiszünk a könyvnek. Mi hiszünk a szenvedésnek és mi hiszünk különös­képen a cselekedeteknek. Ezért hív­tuk meg követünknek és ezért küld­jük be harcolni tovább a parlamentbe. Dr. Antal lstvá!n • államtitkár útja Pápa városának és vidékének a most bekövetkezett választások előtt komolyan meg kellett fontolni azt a kérdést, hogy kit küld be a maga nevében a magyar törvényhozás há­zába. Az volt a főszempont, hogy olyan férfi legyen a pápai választó­kerület képviselője, aki a törvény­alkotás munkájában érvényesíteni tudja azt a hármas elvet, amely sze­rint Pápa választókerületének népe a maga küzdelmes életét élte. Ez a hármas elv, a krisztusi tör­vények, a magyar fajvédelem nem­zeti parancsai és azok a szociális kötelességek, amelyek mindenkit kö­teleznek, aki a krisztusi törvények és fajvédelem nemzeti parancsai sze­rint él. Ez az a három szempont, amely­nek érvényrejutását a pápai választó­kerület népe, Pápa és vidéke a maga képviselőjén keresztül érvényesíteni kívánja a magyar törvényhozás új, összeülő házában. Ennek a három szempontnak a képviselőjét találta meg a pápai választókerület dr. An­tal István igazságügyi államtitkárban. A magyar közéletben — mondotta Antal István — minél több olyan embernek kell felelős pozíciót kapni, aki nem csupán a jóindulatú szem­lélő, hanem a szenvedő résztvevő ta­pasztalatain keresztül ismeri a sze­génység, nyomorúság elleni küzdel­met. Küzdelmes ifjúság után vallom ezt a meggyőződésemet, mint olyan ember, aki megtanultam életpályá­mon a gyermek fogékony szemével, mit jelent a kihalt konyha és mit jelent a szegénységnek a kegyetlen télvíz ideje. Ha végigpillantunk életpályáján meg kell állapítanunk, hogy ebben a nyitott könyvben olyan eredmé­nyek alkotnak egy-egy fejezetet, amelyek három vezetőszempontunk a krisztusi törvények, a fajvédelem és szociális igazságok szolgálatát jelentik. 1896-ban Kenderesen született, róm. katolikus. Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol jogi és államtudományi doktorrá avatták. Budapesten tette a birói és ügyvédi vizsgát. 9z Isonzo-fronton és Qoberdón A világháború kitörésekor bevo­nult, az olasz és az orosz fronton küzdött, a budapesti 1. honvédgya­logezred kötelékében, mint az ezred tartalékos hadnagya. Részt vett a Monté San Michelén, a Doberdón és az Isonzónál folytatott véres har­cokban, ahol meg is sebesült. Sok hadikitüntetésben részesült. A front­ról visszatérve aggodalommal látta, mily óriási különbség tapasztalható a frontok szilárd, férfias, megrendf­tetlen hangulata és a frontmögötti országrészek rémüldöző, defetista, hisztériája között. Mivel észrevette azt is, hogy az ország társadalmá­nak ezt a hangulati gyengeségét terv­szerű izgatás akarja a felforgató tö­rekvések szolgálatába állítani, habo­zás nélkül belevetette magát a for­radalom ellen fellépő nemzeti szer­vezkedés munkájába. Az ifjúság vezére a bolsevizmus ellen Az egyetemi ifjúság körében emelte fel először tiltakozó szavát a nemzet szétbomlasztására irányuló baloldali törekvések ellen. A fenyegető bolse­vizmus veszedelme ellen folytatott küzdelemben hamarosan az egyetemi ifjúság vezetője lesz és az Egyetemi Kör élén a nemzetközi forradalmak bomlasztó csiráival telített levegő­ben, 1918-ban megszervezi a nem­zeti gondolat akkori egyik, sőt úgy­szólván egyetlen fellegvárát: a Piros —Fehér—Zöld Egyetemi Blokkot. Sajnos a széthullás, bújtogatás és forrongás lázába esett társadalom­mal szemben kevés volt a nemzeti öntudatra ébredt egyetemi ifjúság ereje, a kommunizmus, amelyet An­tal István előrelátott és amely ellen annyit küzdött, kitör, menekülnie kell, Szegedre megy, ahol a szegedi el­lenforradalmi kormány szolgálatában Gömbös Gyula honvédelmi állam­titkár mellett, majd a miniszterelnök­ségen kap beosztást. 9 szegedi ellenforradalmi hormány A szegedi kormány sajtópolitiká­jának lesz az egyik munkatársa. A keresztény, nemzeti sajtó innen, az ő szegedi íróasztaláról indul el ma már győzelmes útjára. A kommün bukása után az egyetemi ifjúság imét a nemzeti irányú egyetemi szerve­zetek élére hívja. Elkövetkezik a magyar igazságért és a revízióért folytatott küzdelem nehéz korszaka. Több külföldi kongresszuson kép­viseli Rómában, Koppenhágában és Varsóban Magyarország igazságát, mint az egyetemi ifjúság küldötte. Közben befejezi tanulmányait és ügy­védi irodát nyit Budapesten. SzfiUBthBZBti ember Jogászi munkásságát a magyar hitelszövetkezeti mozgalom kereté­ben a kisemberek szövetkezeti meg­szervezésének és gazdasági mege­rősítésének szenteli. Résztvesz az Országos Központi Hitelszövetkezet jogi és propaganda kérdéseinek in­tézésében. Újjászervezi a magyar szövetkezeti mozgalmat. Munkássága ezen a téren sem egyoldalú, nemcsak a jogász, hanem a publicista reform­gondolataival is szolgálja a szövet­kezeti élet fejlesztését. A magyarság apró exisztenciái vé­delmének, a szövetkezeti gondolatban rejlő gazdaságpolitikának logikus TllHnH-P bi fin Hutai l*lnájiJl IKK **su&muí 1 ULL

Next

/
Thumbnails
Contents