Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-03-27 / 13. szám

az intézkedések nem /ehetnek vesze­delmesek, ha azonban ennnek végre­hajtását ez a szellem fogja uralni, amely a legutóbbi választásoknál is megnyilvánult, akkor ez a legnagyobb veszedelmet jelenti, mert sajnos az utóbbi időben sorozatosan kellett tapasztalnuk azt, — és ennek nincs semmi személyes és agresszív éle — hogy azok, akik a kormány támo­gatásával pályáztak mandátumokra, a demagógiát sokkal nagyobb mér­tékben űzték, mint az ellenzéki jelöl­tek, A kormányt támogató jelöltek­nek az a csoportja, amely demagó­giáról panaszkodik, de a demagó­giát maga űzi, nagyon hasonlít az esopusi mese farkasához, amely a vízfolyásnál fenn áll, és azt állítja, a bárányt azzal vádolja meg, hogy megzavarja előtte a vizet. Ebben a tekintetben sok szemrevetnivaló nincs egymásnak, mert peccatur extra mu­ros et intra muros, vétkezünk a fala­kon kívül és belül. Egy törvény annyit ér, mint amennyit annak végrehajtása ér — Egy törvény annyit ér, amennyit annak végrehajtása ér. Akármilyen kínos gonddal csiszolja is ki a tör­vényhozó az egyes szakaszokat, akár­mennyire is iparkodik itt félre nem érthető szövegbe önteni a gondo­latokat, ez tökéletesen sohasem sike­rül és sohasem sikerült. Olyan tör­vényt még nem alkottak, amelynek hézagai, repedései, hiányai ne lettek volna. Ha a végrehajtás szelleme olyan, hogy ezekbe a hézagokba be­lefogódzik, ha ezeken a hézagokon keresztül ki akarja forgatni a tör­vényt eredeti intencióiból, akkor na­gyon keveset használnak azok az óvatossági rendszabályok, amelyeket a törvényhozó a javaslatban itt és ott lefektet. Beszéljünk azonban, hogy a magyar vitalitás felébredt, reméljük, hogy rájövünk egyszer arra, hogy kisded trükkökkel, apró komiszsá­gokkal a történelmet meghamisítani nem lehet, és önmagukat csapjuk be azzal, ha ilyen eszkökkel iparkodunk a sorsot korigálni, ilyen eszközök­kel semmit sem szabad elérni, mert lealjasodásunkhoz vezetnek és ismét­lem, amit már egyszer mondottam, nem lehet szerepe a történelemben annak társadalomnak, amelynek ál­lama és intézményei megrögzötten és intézményesen csalárdok. Őszin­teség kell az egész közéletben, szük­séges az őszinteség megvalósítása. És még valamit: ha azt akarjuk, hogy az események áradása túl ne csapjon fejünk felett, ha azt akarjuk, hogy sorsunk urai maradhassunk, hogy a kormánykerék a kezünkben maradjon és ne az történjék velünk, amit az események maguktól h9znak, hanem ha érvényesíteni akácuk „e kormányzás egyenlő az előrelátással", igazságát, akkor egyszer még tenni kell valamit.; Őserdőben élünk, tenni­valók őserdejében. Hozzá kell egy­szer már fogni a cselekedetekhez, mert látjuk a népen, hogy az elha­tározott cselekedet, a gyorsan végre­hajtott cselekedet milyen hatásos. — A cselekedetnek rendkívül im­ponáló ereje van és ha népünk azt látja, hogy körülöttünk mindenütt cse­lekednek itt pedig semmi sem törté­nik, akkor menthetetlenül áldozata leszünk az idők sodrának, amit azt hiszem ennek a Háznak egyetlen tagja sem akar, mint magyar ember meg­érni. munkáról amit az angol hadvezető­ség azok sikeres elhárításáért kifej­tett Az előadó kitért az abesszin, spanyol és japán—kinai hadjárat ta­pasztalataira, az angol, francia és olasz hadsereg légi hadgyakorlatain kialakult véleményekre, valamint a légi elhárító tüzgépekre és repülőgép elhárító gépekre. Gyakorlati példák­kal és táblázatokkal élénkített előadá­sából azt a következtetést vonta le, hogy bár a légi támadást a technika mai Iejlettsége mellett teljesen meg­akadályozni nem lehet, annak ered­ményességét erősen csökkentheti, ha az államnak jó légvédelmi felszere­lése éí repülőgépei vannak és ha a polgári légoltalom a hazafias lakos­ság áldozatkészsége fo'ytán lelkiisme­retesen és pontosan működik. Az ér­tékes, tanulságos s sok aggodalmat eloszlató előadást a nagyszámú elő­kelő közönség lelkesen megtapsolta. Szőlővessző kiutalás. A lovasi m. kir. áll. amerikai szőlőtelep keze­lősége ezúton hozza a gazdaközön­ség figyelmébe, hogy a m. kir. Föld­mivelésügyi Minisztérium által történt szőlővessző kiutalás után a fent jel­zet telepen fenmaradí vesszők a te­lephez intézett egyszerű megkeresésre, avagy személyes jelentkezésre az alábbi anyagokat utánvét vagy kész­pénz fizetés ellenében kaphatók: Ripária x Portális, Rupestris, Monti­cola, Aramon x Rupestris, Mourvedre x Rupestris, Berlandiere x Riparia és Solonis x Riparia I. és II. oszt. sima és gyökeres szőlővesszők. A szőlő­vesszők árát a Hivatalos Közlöny 1937 évi dec. 3-án 275 szám alatt írja elő. Nagyobb vétel eseíén ár­engedmény. A nagyhatású beszédet a parlament minden oldaláról nagy tapssal és he­lyesléssel jutalmazták. Képviselőnk ezen beszédével ismét beigazolta, hogy már túl emelkedett az általános kereteken és ma a parlament egyik legképzettebb és legfigyelemreméltóbb szónoka. Légvédelmi előadás. Domián András honvéd ezredes a székesfe­hérvári 2 h. vegyesdandár légvédelmi parancsnoka f. hó 18-an, pénteken d. u. 6 órai kezdettel előadást tartott a városháza tanácstermében „A lég­védelem fejlődése" címmel. Részle­tesen kifejteite t hogy a hadviselésnek ez az új ága és az ellene való véde­kezés mikép fejlődött a világháború óta. Igen értékes adatokat ismerte­tett a háborúban Anglia ellen inté­zett légi támadásról és arról a szívós Hirdetmény. A Pápai Takarékpénztár LXXV. üzletévi rendes közgyűlését folyó évi április hó 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg Pápán, székházának nagytermében, melyre a t. részvényeseket azzal a figyelmeztetéssel hívja meg, hogy az alapszabályok 27. §-a értelmében szavazati jogát csak az a részvényes gyakorolhatja, aki a saját nevére legalább 60 nappal előbb átírt részvényét — le nem járt szelvényeivel együtt — a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal az intézet pénztárába, vagy a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, vagy ennek győri fiókintézeténél leteszi. Megjegyeztetik, hogy az alapszabályok 29. §-a értelmében két részvény jogosít egy szavazatra és 100-nál több szavazatot egy részvényes sem gyakorolhat. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság 1937. évi jelentése, az 1937. évi mérlegmegállapítása és a felmentvények iránti határozathozatal. 2. Javadalmak jutalékok, renumerációk, tiszteletdíjak és jubileum címén ugyanezeknek megállapítása, nyereség felosztása, az osztalék-fizetési hely kijelölése. 3. Az alapszabályok 30. §-a értelmében beadható indítványok tárgyalása. 4. 19 igazgató-tanács tag választása. Egyidejűleg értesíttetnek az érdekelt felek, hogy a felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleget, eredményszámlát s a közgyűlés elé terjesz­tendő igazgatósági és felügyelőbizottsági évi jelentéseket a közgyűlést megelőző nyolc napon át, az intézet helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Kelt Pápán, 1938. évi február hó 14. napján. A Pápai Takarékpénztár Igazgatósága. Esetek - tanulságok az osztálysorsjáték 40 éve alatt. Néhány igaz történet kivonatosan megírva. Egy tanár évek hosszú sora óta játszott sorsjeggyel. Idővel azonban, miután tanítványai egyrészét elvesz­tette, visszaküldte a sorsjegyet, mely a következő sorsjátékon a főnyere­ményt nyerte meg. A szegény tanárt csak a felesége tudta az öngyilkos­ságtól visszatartani s nagyon hosszú idő múlva tudott megnyugodni. Egy nyomdász nyert 60.000 pen­gőt, a szerencsés ember mulatni kez­dett, szórta a pénzt mindenfelé. Vett ugyan három kis házat, de évek multán eladogatta és ismét szegény ember lett. Egy kőbányai korcsmáros 600.000 koronás főnyereményt nyert. V* sors­jegyre kapott 120.000 koronát, zsu­gori, rossz ember volt, még a saját fiának sem adott belőle, miért aztán a fiú megölte apját. Egy kántortanító nyert 14.000 pen­gőt, hálásan írt a főárusítónak, hogy két leányát — menyasszonyok — most legalább férjhez adhatja és boldogíthatja őket. N. kereskedő elfelejtette az ötödik osztálynál sorsjegyét megújítani, te­hát elvesztette nyerési jogosultságát. Szokásból nézte az újságban a hi­vatalos húzási jegyzéket, látta, hogy a sorsjegyszámát kisorsolták 50.000 pengővel, betege lett ennek a sze­rencsétlen esetnek. B. katonatiszt évekig játszott egy sorsjeggyel... szűkös helyzetbe ke­rült ... barátja tanácsára eladta sors­jegyét, — szerencsétlenségére rövi­desen megtudta, hogy volt sors­jegye 300.000 ezer pengőt nyert. — Idegbeteg lett és évekig tartott, míg ismét hivatásának tudott élni. Nemrég történt, hogy K. úr kapótt V* sorsjegyet egy főárusítótól. A húzás előtt átadott a fe eségének 7 pengőt a sorsjegy befizetésére, ki azonban ehelyett egy kalapot vásárolt magá­nak. A sorjegyet kihúzták egy fő­nyereménnyel ... az esetnek válás lett a vége. B. hivatalnok régóta játszik az osztálysorsjátékon. Sorsjegyét kihúz­ták a betéttel, a főárusító küldött neki egy pótsorsjegyet. Miután azon­ban a fiatalembernek pénzre volt szüksége, nem tartotta meg... és azt másnap már kihúzták és 20.000 pengőt nyert volna... Egy kereskedőt rábeszélt egy ügy­nök, hogy vegyen 7* sorsjegyet. Ki is fizette, de az ügynök elfelejtett a főárusítónak a pénzt átadni. Kihúz­ták a sorsjegyszámot 10.000 pengő­vel, — természetes, pereskedés lett belőle. U2

Next

/
Thumbnails
Contents