Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-03-13 / 11. szám

Pápa, ím március 13., vasárnap ÁRA b 16 riLLÉR XXXV. évfolyam, 11. szám. mmmmmmmmmmmmmmmmm^mmmmmm POLITIKAI HETILIP. - MEGJELENIK MINDEK VISARNIP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 159. Kiadóhivatal: Csáky-utca 2.1. Telefonszám: 157. Laptutajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kfti. Felelős szerkesztő: 9Ri NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések miliiméteres díjszabás szerint. Hasabmiliméter a hirdetések közólt 4 fili., a szöveg között 5 fiii. Pángermcniizmus, pánszlávizmus és mi. Iita: Szabó Dénes egyetemi lector, ViSno. III. (Merre menjünk?) E sorok olvasása közben magától ötlik elénk az a nagy, meglepő hasonlóság, amely a lengyei és a magyar viszonyok között fönnáll. Nem ugyanúgy küzdünk mi is a pángermánizmus és a pánszlávizmus ellen, mint a lengyelek ? Nem ugyanúgy irreális a múltban és a jelenben a magyar-francia barátság, akárcsak a lengyel-francia? A cseh, román, valamint a ukrán és rutén kérdés rendezése nem ugyanúgy érdeke mindkettőnknek? Nem merül-e fel mindkét nép előtt a történelmi közös határ megvalósításának szükségszerűsége ? Az Anschluss realizációja nem lenne számunkra is igen kedvezőtlen ? És még számtalan közös terv, közös vágy, közös kényszerűség fűzi össze a két népet. De mit mondanak a kilenc évszázados történelmi kapcsolatok ? Worcell Szaniszló lengyel gróf írja 1849-ben, hogy a két nemzetnek közös barátai és közös ellenségei vannak és lesznek, európai küldetésünk hosszú közössége kapcsol össze bennünket ; az egyik ország léte és életképessége a másik léte és életképességétől függ. Sőt 1 1870-ben Czartoryski László herceg ezeket mondotta Párizsban : „A legfőbb dolognak tartjuk Szent István királyságának egységét és teljességét 1" Vájjon Európa melyik népénél találunk ily baráti hangulatra? Lengyelország Trianont máig sem ismerte el 1 Akarva, nem akarva a mult és a közös érdekek összehozzák, össze fogják hozni a két nemzetet. Milyen úton haladjunk ? — merül fel a kérdés. A felelet magától adódik : a magyar-lengyel barátság, testvériség útján, keressük egymás támaszát a kétoldali nyomás ellen. Várjuk az alkalmat a cseh-magyar és a román-magyar ellentét megszüntetésére. Erre a legközelebbi lépésnek Csehszlovákiának autonóm kantonokra bontása és a történelmi ftggetlen Erdély visszaállítása kínálkozik. A német elleni hathatós politikai fellépésre (Anschluss-veszély vanl) tartsuk fenn az olasz barátságot Az így kialakuló Róma-Budapest-Varsó tengely (amely természetes, nem mint Róma-Berlin) az Anjou-külpolitika visszatérését jelenti. Tartsuk fent a jó viszonyt a német birodalommal, hisz tőle, sajnos, sem kultúrális, sem gazdasági téren nem szakadhatunk el. így megerősödve azután számíthatunk Franciaország szövetségére, amely még jobban biztosíthatja majd állami és nemzeti létünk fennmaradását és a német kultúra hódításának megállítását. Vannak még messzebb menő tervek is. így a nagy tudós, — Zdziechowski Maríáné, aki egy osztrák magyarlengyel tömb élére Habsburg királyt óhajt. Hogy miiyen lesz a forma, milyenek lesznek a részletek, nem tudhatjuk, de érezzük, hogy a két népet valami magnetikus erő vonja össze, amely ellen küzdeni felesleges és hiábavaló is volna. Áll a múltra, jövőre a lengyel közmondás : Lengyel-magyar egy testvér, mind a harc mezején, mind a mulatozásban. [1937. nov. 25.] 9 Keresztény finsegélyzff közgyűlése A városban és a környéken főleg a kisemberek által ismert pénzintézet a Ker. Önsegélyző és Hitelszövetkezet f. hó 6-án Korvin-utca 3. sz. alatt levő üzleti helyiségben tartotta 28. évi rendes közgyűlését. A több mint negyedszázados múltra visszatekintő pénzintézet évi jelentése részletesen beszámol az intézet altruista voltáról és azon szociális célkitűzéseiről, melyekkel igyekezett a kisemberek tőkegyűjtését, a takarékosságot előmozdítani. Az intézet heti befizetési rendszere a kisemberek százainak tette lehetővé, hogy kis keresetükből maguknak családi házat létesítsenek és az éiet nehézségeit is könnyűszerrel vészeljék át. A jelentésből kitünőleg az intézet az elmúlt év folyamán dicséretes eredményt ért el. Lényeges emelkedés tapasztalható minden üzletágában, a kihelyezett tőke 28'8 százalék, a folyószámlahitel 122-8 százalékkal emelkedett, ami az intézet iránti bizalomról tesz tanúságot. Az intézet vagyona 20-1, az üzlet eredménye 28'6, a kamatjövedelme 38*6 százalékkal emelkedett. A közgyűlésen, melyet dr. Nagy György intézeti ügyész vezetett, a tagok tekintélyes száma jelent meg. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését meghallgatva, azokat elfogadta és a felmentvényt az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak megadta. Elhatározta a közgyűlés, hogy a felszámoló évtársulatnak a mult évinél magasabb, 12 százalékot juttat. Azután megtörtént a felügyelő-bizottsági és választmányi tagok megválasztása. Gazdaságpolitikai előadás A pápai Loyd Társulat az elmúlt vasárnap saját helyiségében egy maga nevében is ritkaságszámbamenő előadást hirdetett. Dr. György Frigyes ügyvéd, a TÉBE vidéki osztályának előadója tartott „A gazdaságpolitika aktuális eseményei* címmel egy mindvégig figyelmetlekötő és alapos készültségről tanúskodó előadást. Az előadó érthető előadásban meggyőző okfejtésekkel világította meg a gazdasági események hátterét. Előadásában a miniszterelnök győri beszédének gazdasági vonatkozásaiból indult ki, bemutatta a gazdaságpolitika és a szociálpolitika összefüggését, a valuta törvényszerűségeit fejtette ki és a hitelkérdés problémáival foglalkozoit. A nehéz és elvont témák körül a ködfátyol valósággal eloszlott az előadó okszerű fejtegetései nyomán, úgyhogy a hallgatóság minden tagja tiszta képet alkothatott magának ezen nagyjelentőségű és kevésbé ismert kérdésekben. Az előadás nagy hatást váltott ki a hallgatóság körében. A Loyd nagytermét megtöltő közönség soraiban ott láttuk a város előkelőségeit, a pénzintézetek vezetőit. Az előadást Witímaun Ignác, Lovd elnök szavai vezették be. Elkészült az úi iparfelügyeleti törvénytervezet Az iparfelügyelet reformja régóta foglalkoztatja a?, illetékes tényezőket. Az új törvénytervezet most elkészül. A minisztérium az utolsó simításokat végzi a tervezeten, még néb^ny belső megbeszé:és lesz és azután eljuttatják az érdekeltekhez. Az új iparfelügyeleti törvény jelentősen kiterjeszti az iparfelügyelők munkakörét különösen a szociális vonatkozású rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatban. Természetesen az iparfelügyelők létszámát is szaporítják. Jelenleg 50 iparfelügyelő dolgozik az o szágban. Az ipari üzemek számának gyarapodása és a több feladat ellátása azonban olyan munkát mér erre az iparfelügyelői karra, amit a jelenlegi létszámmal ellátni nem tudnak. Megjelenik az illetékkódex Hazánkban sok komplikált dolog volt, melyek közé tartozott az illeték és adózás ügye is. Már 40 évvel ezelőtt egyik eutópai hírű nemzetgazdászunk, Kautz Gyula megállapította, hogy az illeték és adózás fizetési rendszerének egyszerűnek kell lenni, hogy az adót s illetéket fizető adóalany tudja, hogy mennyi adót — hiszen az illeték is adó — tartozik fizetni. A nem komplikált, könynyen érthető illeték- s adórendszer nemcsak a fizetőnek, hanem az államnak is érdeke. Kautz Gyulának igazat adtak összes nemzetgazdászaink, de eddig a gyakorlatba, sok ok miatt, nem tudták Kautz praktikus elméletét megvalósítani. Előbb ismertetett bajunk orvoslására végre sok tervezgetés és huzavona után elkészültek a pénzügyi és igazságügyi minisztériumban az ilietékkódex-szel. 1922-től kezdve olyan különféle, szerteágazó illetékügyi rendelkezések vannak érvényben, melyeket alig ismerhet az átlag kereskedő, iparos s földműves. A paragrafusok, intézkedések, rendelkezések tömegében a laikus eligazodni képtelen. Sok esetben a járatlan embereket érzékenyen érintették a kiszabott büntetések és rengeteg munkát, vesződség e