Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-02-06 / 6. szám

Pápa, 1938 február 6., vasárnap. ARA 116 FILLCR. XXXV. évfolyam, 6. szám. zerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 89. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszóm: 157. Laputajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Megdöbbenve olvastuk azt a vakmerő támadást, melyet a „Láthatatlan Front" álarca mögé rejtőzött közönséges gonosztevők, körmönfont és mindenre kapható politikai kalandorok intéztek legfelségesebb manifesztációnk, a budapesti eucharisztikus kongresszusunk sikere ellen. Hihetetlen, hogy még mindig vannak hazánkban hitvány és elvetemült árulók, akiknek semmi sem szent, ami keresztény és magyar. Amikor undorral és felháborodással fordulunk el a névtelenül, gyáván és meglapultan támadók német nyelvű denunciációja felett, egyben ismételten is rá kell mutatnunk a katolikus szervezkedés fontosságára. Mert hogyan szerezzünk elégtételt megbántott szent ügyeinknek, és hogyan védekezzünk a terrorcselekmények ellen, ha nincs erőnk ? Ma jogainknak puszta hangsúlyozása hiábavaló kísérlet. A katolicizmus jogai mellé olyan védelmet kell állítani, amelytől meghátrál mindenféle terror, elnyomó törekvés. Olyan védelemre van szükség, amelynek tudatában nyugodtan fejtheti ki az Egyház az egyént és a társadalmat építő s biztosabb jövőt előkészítő tevékenységét. Ez a mának legnagyobb feladata. Az hisszük, ez a védőbástya nem Jehet más, mint a katolikus tömegöntudat. Millió és millió katolikusnak egybeolvadása 1 Nem engedhetjük bántani az Egyházat. Pusztulás vár arra, aki nélkülünk és ellenünk tesz valamit. Követeljük, hogy a tengersok gonoszság, téves tan és suta kísérletezések után végre az Evangélium szava szerint induljanak rendszerek, megoldások és cselekvések. Ki merne ellen állni ennek a tömegöntudatnak ? Ki merne hozzánk nyúlni, ki merné keresztezni terveinket? Ki merne mást akarni, mint amit mi akarunk? A katolicizmus jogai védelmére, munkája nyugodt folytatására és az ezekkel önként adódó béke, jogrend biztosítására megszervezni a katolikus tömegöntudatot, bármennyire ellentmondani látszanak is a viszonyok, könnyen lehetne. A katolikus tömegekben régen volt annyi jószándék, megértés Krisztus és az Evangélium iránt, mint mostanában. A nyomorúság, általános kétségbeesés közepette olyan gyönyörű példáit látjuk a keresztény türelemnek, kitartásnak, amelyek az első századok hívőinek hősiességére emlékeztetnek. Persze, vannak közöttük az anyagi romlás, nincstelenség következtében erkölcsileg megrokkantak is, és ha így tart tovább, egyre többen lesznek, akik lassan, de biztosan bedőlnek az izgatás karjaiba. A túlnyomó többség azonban tele van jószándékkal. Ennek a jószándékú, kenyértelen, küzködő tömegnek kell hóna alá Felelős szerkesztő: CR. NAGY GYÖRGY, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb> miliméter a hirdetések között 4 fül., a szöveg között 5 fiII nyúlni! Ezt kell védelmezni, segí- j teni és támogatni 1 Azért is, mert j megérdemli, de azért is, mert ezzel j a harccal, táborba szállással elné- ! mítjuk a „Láthatatlan Front" ugató hordáit, s letépve róluk utolsó rongydarabjaikat pedig odaállíthatjuk a nagy nyilvánosság elé teljes hitványságukban. Kell a katolikus szervezkedés, kell a katolikus tömegöntudat, mert ezzel a katolicizmus és rajta keresztül az egész nemzet érdekeit szolgáljuk. <- «t*i) A nagy halhatatlan költő azt hirde'te, hogy nyelvében él a nemzet. Igaza is volt Elpusztul, elvész az a nép, amelyik feladja anyanyelvét. Már csak a történelemből tudjuk, hogy hazánkban éltek ava ok, kazarok, kabarok, kiknek külön anyanyelvük volt. A magyar nép a múltban s a jelenben is szívósan ragaszkodik nyelvéhez. Az anyanyelv forró szeretetéből azonban nem következik az, hogy idegen nyelveket ne tanuljunk. A mostani gyors s kompliká t nemzetközi gazdasági élet megkövetelt a töhb nyelv tudását. A statisztika ad tai szerint az ország lakosságának túlnyomó többsége 92 lo/o magyar anyanyelvű, a német anyanyelvűek 5'5%-ot tesznek ki, a tót anyanyelvűek pedig 1'2%-ot. Az országban élő más nyelveken beszélő nemzetiségek az 1 1%-ot sem érik. el. A magyar államnyelvet az ország népességének csupán 2°/o-a nem beszéli, a magyaron kívül a legelterjedtebb a német nyelv. A ryugateurópai nyelvek ismeretében a magyarok állanak az első helyen 1930-ban Magyarország 8,688.319 lakosa közül 52.402 beszélt angolul, franciául 86,770-en, olaszul pedig 24,173 an tudtak. A háború utáni hollard gyermeknyaraltatás révén 2339-en sajátították el — különösen leánygyermekek — a némethez sokban hasonló holland nyelvet. Vannak olyanok is, kik anyanyelvükön kívül nemcsak egy

s de több nyelvet is beszélnek. Ezek között is számszerint a magyarok vezetnek. Kisebbségeink anyanyelvükön kívül más nyelvet is értenek. Ez a nyelv azonban majdnem kizárólag a magyar. Dr. Rott Nándor megyéspüspük az eucharisztikus szentévről Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök körlevelében szózatot intézett papjaihoz, melyben felhívja papjai figyelmét arra, hogy megkezdődik Szent István első királyunknak centenáris ünneplése, májusban pedig nálunk ülésezik a Nemzeti Eucha?isztikus Kongresszus. Ezt a kettős szentévet — írja a főpásztor — különféle ájtafosságokkal kell megfelelően előkészíteni, azután pedig megünnepelni. A főpásztor arra kéri papjait, működjenek közre valamennyien egy szívvel és lélekkel a Krisztus Király Nyelvismeret Magyarországon dicséretére és szolgálatára, annál is inkább, mert ez a kettős szent ünnepség nemzetünknek is üdvös gyümölcsöket fog hozni. Arra is rámutat a főpásztori szózat, hogy a világból hiányzik ma a testvéri szeretet és ezért az eucharisztikus kongresszus egyúttal az igazságtalanságok jóvátételére is törekszik imádságaival. Végül felhívja a papságot, hogy az eucharisztiát, mint a szeretet kö| telékét ismertesse és propagálja a hívek között A Kereszténypárt veszprémmegyei gyűlése Veszprémvármegye régi talaja a néppártnak. A somlóvásárhelyi, zirci, ugodi és a iöbbi kerületekben harcolt már ez a párt keresztény népük igazáért. És most ennek a párínak utódja eljött, hogy visszahódítsa régi területét. Veszprémmel együtt 11 népgyűlés volt szombaton és vasárnap a megyében, mindenütt eredménnyel hirdették a párt programmját. Veszprémben megalakult a párt megyei vezetősége: Megyei pártelnök: Szentiványi Károly rátóti prépost. Ügyvezető elnökök: Serák József prépost-kanonok, aki egyben a veszprémi városi elnök és Nacsády József igazgató. Intézőbizottság: Jankovics-Bésán Elemér gróf (Gic), Csornai János gazdálkodó (Veszprém), Hoffmann Géza iparos (Veszprém), Rózsa Imre építő (Veszprém), Magyarász Ferenc (Bakonykoppány), Szalay Lajos (Pápa), Grátzer János igazgató (Pápa) Kakas Aladár (Ajka), Szita Ferenc (Hajmáskér), Huszár János gazda (Gyulafirátót), Steixner István (Márkó), Babarcsik Gyula (Csót), Dragovics, István (Ugod), Bátor Imre gazdaköri elnök (Várpalota). Ez a megyei pártvezetőség később még ki lesz egészítve. Sikerült gyűlést tartott a párt a pápai járásban Lovászpatonán, Ugodon, Csóton, Pápateszéren, Vaszaron. Lovászpatonán Stirling János plébános mondotta az elnöki megnyitót, amely után Huszár Mihály országgyűlési képviselő, Borján Ferenc és Kocsán Károly v. országgyűlési képviselő ismertették a mai politikai helyzetet és a párt célkitűzéseit. Csóton vasárnap délelőtt, Vaszaron déluián három órakor volt igen látogatott népgyűlés. Csóton Babarcsik János plébános, Vaszaron Iker István plébános nyitotta meg a gyűlést. Mindkét helyen Huszár Mihály és Kocsán Károly mondottak beszédet. Pápateszéren szombaton este tartott nagyszámú közönség előtt gyűlést a párt, melyet Jakab Gyula plébános nyitott meg. Az első szónok Garamvölgyi Antal az ifjúsági csoport vezetője a gazdasági politikánk új alapokra való fektetése mellett követelte a keresztény erkölcsnek, az igazságnak, a szeretetnek