Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)
1938-11-20 / 47. szám
Szenzáció! Nem lehetetlenség! Itt az Blsff pápai keresztény estékszaküzlet VESZELLE FERENC Üzlet: Horthy M. F8-u. 6. »iám, Lakis és rakárs Jókai H -u. 56. sz. Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron. Telefonszám r iO-Oi. Szent István ünnepség városunkban A hálás magyar nemzet egész országra szóló fényes pompával mutatta be hódolatát az országalapító Szent István király előtt, amikor ebben a szent évünkben megdicsőülésének 900 éves évfordutóját ünnepeltük. Az országra szóló ünnegségek már lezajlottak. A csodálatosan épségben maradt Szentjobb aranyvonatán már bejárta az egész országot. Városunkban is megpihent egy kevéssé. S a Szentjobb országjárása felrázta a lelkeket felébresztette a a szunnyadó lelkiismeretet s ma már minden rendű és rangú polgára hazánknak mondja az énekkel: Első királyunk volt ő e hon felett, utolsó 'esz, kit népe elfeled. Most, hogy ebben a szentévben megtörtént Szent István csodája, mert itt a megnagyobbodott Magyarország ; illik, hogy mielőtt bezárnánk ezt a jubileumi szentévet, mégegyszer megidézzük a minket még most segitő, áldott szent Király szellemét. Az állami tanítóképzői Mária Kongregáció ifjúsága december 5-én, hétfőn este a Jókai mozgóban a Nemzeti Színházban oly sok sikert aratott, Sík Sándor kiváló irónak nagyhatású drámáját: István Királyt mutatja be kitűnő szereposztásban, hogy életre hívja sírjából a nagy, a szent és a hőst Királyt. Erre a nagyszabású előadásra már most felhívjuk városunk Szent István Királyt tisztelő és hálás utódait. Részletes műsort a következő számunkban közlünk. Pulloverok, meleg harisnyák, kötött nadrágok megérkeztek H ffWOL rfiiialcsargigkába Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 11-79. 378 Díszközgyűlés a Városházán a Felvidék felszabadításának emlékére tői és erkölcsös jellemétől. Tehát nem az a jó hazafi, aki teli torokkal szavalja március 15-én a „Talpra magyart", hanem az, aki azon a helyen, ahova őt hivatása a jelen helyzetben ép állította, mindent elkövet, hogy az ott reávárakozó feladatot minél tökéletesebben teljesítse. „S vér, veríték, vagy halál az, mit kiván Áldozatként rakjuk azt le zsámolyén, Hogy mondhassuk csendes viharban : [Szent Hazánk I Megfizettünk mind, mivel csak Tartozánk." (Vörösmarty.) Igen, az igazi hazaszeretet az áldozatos szeretet. És, hogy az egész magyarság ezt újra megtanulja, erre lesz égetően szüksége a megnagyobbodott magyar hazának. Mert a haza nem térkép, nem hegy és völgy. A haza nem bánya és ipartelep. A haza nem elektromos hálózat és vasútvonal. A haza erejének ki nem fogyó mély forrása gyermekeinek lelke. A magyar jövendő új ezeréve polgárainak emelkedett erkölcsiségében lüktet, kél az életre, válik eleven valósággá, vagy ő alantas ürességük miatt pusztul el. Mindnyájunkban él a szent meggyőződés, hogy november 2-án a letaposott magyar igazság még csak az első lépést tette meg a feltámadás felé. Legyünk tehát tudatában, hogy a megpróbált hazának továbbra is szüksége van minden egyes fiára, minden fiának teljes erölcsi és fizikai erejére. És ha Nelson angol admirális a trafalgari ütközet előtt zászlójelekkel kiadhatta a flottának híressé vált napiparancsát: „England expects every man to do his duty", ,Anglia elvárja minden fiától, hogy megtegye kötelességét", akkor a mi megnagyobbodott drága hazánk is joggal kiálthatja ma minden polgára felé: Magyarország elvárja minden gyermekétől, hogy megtegye kötelességét 1 „Szeresd hazádat és ne mond". Szeressük ezt a magyar földet. Szeressük ezt a magyar népet. Szeressük jósorsában, de szeressük küzdelmeiben is. És mondjuk el hitvallóan a költő szavát: „Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én, Mert elhagyott, a legelhagyatottabb Minden népek közt a föld kerekén." Mikor ezek a gondolatok ma végigcikáznak ujjongó lelkűnkön, érezzük, mint hajlik meg térdünk önkéntelenül is a Mindenható előtt és mint szakad fel lelkünkből az alázatos imádság: Urunk, népek örök Istene 1 évezredes történetünknek ebben a vigasztaló pillanatában megrendült lélekkel térdel eléd a Te sokat szenvedő magyar néped, bútól barázdált bánatos homlokát bizalommal hajtja irgalmas kezedbe, hogy adj nekünk, a Te meglépett, szétszaggatott magyar népednek egy jobb, nyugodalmasabb, boldogabb új esztendőt, adj egy területében még tovább is egyre növekedő, de erkölcseiben is egyre erősödő Magyarországot. Ó, „Szánd meg Isten a magyart, kit vészek Kányának, nyújts eléje"vfédő kart tengerén kínjának." Az egész ország mámoros lelkesedéssel ünnepli a Felvidék felszabadítását. Pápa városa is hazafias lelkesedéssel csatlakozott az ünneplő városokhoz és f. hő 13-án tartott ünnepélyes díszközgyűlés keretében emlékezett meg a Felvidéknek Magyarországhoz való visszatéréséről. Az ünnepélyes díszközgyűlésen megjelentek a város képviselőtestületének tagjai majdnem teljes számban, ezenkívül sok érdeklődő, kik a közgyűlési termet teljesen megtöltötték. A meghatottság és hála érzése töltötte el az arcokat, a szemekben az örömkönnyek csillogtak és mindenegyes megjelent ünnepi külsőben vett részt hazánk ezen osztatlan örömében. Az ünnepi közgyűlést a polgármester betegsége miatt dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester a „Magyar Hiszekeggyel" nyitotta meg, majd rövid, de költői formában öntött beszédében vázolta a díszközgyűlés összehívásának szükségességét. Az ünnepi beszédet dr. Sulyok Dezső országgyűlési képviselő tartotta a tőle megszokott költői lendülettel és szonoki készséggel. Magas szárnyalású beszédében történelmi visszapillantást vetett a legutóbbi.napok eseményeire, majd,a háláját fejezte ki az istennek, hogy a magyarságnak ezeket a napokat megengedte érni. A magyarság a fegyverek és az erő ellenére pusztán az igazság fegyverével küzdötte ki magának az elért eredményeket és főként ebben látja az tsteni Gondviselés kezét. Méltatta a baráti nagyhatalmak érdemeit a magyarigazság győzelmének kivívásában és megemlékezett az egyes kormányok érdemeiről. Különös melegséggel hódolt az első magyar embernek vitéz nagybányai Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának, kinek céltudatos országvezetése hozta vissza hazánk elszakított részének egyrészét. A hála szavaival emlékezett meg Villanyerővel újjá festem régi, kopott retiküljét, bőrkabátját, cipőjét és egyéb bőrtárgyait minden színre G YŐRI bgrdíszmuiiBS 4 Pipa, Kossuth Lajos-u 22, vitéz Imrédy Béla miniszterelnökről, Kánya Kálmán külügyminiszterről, gróf Teleki Pál kultúszminiszterről, kik a válságos napokban bölcseséggel és tudásuk teljes latbavételével dolgoztak a haza érdekébe. Költői szavakban méltatta a Felvidék vezetőinek érdemeit, kik húsz évi elnyomatás alatt egy pillanatig sem szünetek meg magyaroknak lenni és az ő munkájuknak gyümölcse, hogy a magyarság nemzeti érzésében megerősödve került vissza az anyaországhoz. A közönség a beszédet zajos tapsokkal és hangos éljenekket kisérte. Az ünnepi szónok végül indítványozta, hogy a díszközgyűlés hodoló táviratttal köszöntse a kormányzót, üdvözölje a kormányt és testvériszeretetéről biztosítsa a visszakerült magyar városokat. A közgyűlés az indítványokat egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Ruip Jenő városi képviselő indítványozta, hogy az ünnepi beszéd a közgyűlés jegyzőkönyvéban örökítessék meg, amit a közgyüléss elfogadott. A mindvégig lelkes közgyűlés a Himnusszal ért véget. A Katolikus Szemle most megjelent november számában Moravek Endre nyilt őszinteséggel tárgyalja azokat a társadalompolitikai kérdéseket, amelyeket a felvidéki magyarságnak az anyaországhoz való visszatérése állit a megoldandó feladatok homlokterébe. Geöcze Bertalan, a neves nemzetközijogász, a müncheni egyezmény jelentőségét és kihatásait világítja meg. Érdekesen mutatja be Szentiványi Bíla, a piarista rend jószágkormányzója, á rendi birtokon folyó mintaszerű gazdálkodást, bizonyságául azoknak kulturális és szociális teljesítményeknek, amelyek az egyházi birtokok megőrzése mel-ilett szólnak. A mindig változat s é;s gazdag tartalmú folyóiratnak, amelyet a Szent István Társulat megbízásából Mihelics Vid szerkeszt: Előfizetési ára évi. 10 pengő. " • vVi