Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-11-20 / 47. szám

Szenzáció! Nem lehetetlenség! Itt az Blsff pápai keresztény estékszaküzlet VESZELLE FERENC Üzlet: Horthy M. F8-u. 6. »iám, Lakis és rakárs Jókai H -u. 56. sz. Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron. Telefonszám r iO-Oi. Szent István ünnepség városunkban A hálás magyar nemzet egész országra szóló fényes pompával mutatta be hódolatát az országala­pító Szent István király előtt, amikor ebben a szent évünkben megdicsőü­lésének 900 éves évfordutóját ünne­peltük. Az országra szóló ünnegségek már lezajlottak. A csodálatosan ép­ségben maradt Szentjobb aranyvona­tán már bejárta az egész országot. Városunkban is megpihent egy ke­véssé. S a Szentjobb országjárása felrázta a lelkeket felébresztette a a szunnyadó lelkiismeretet s ma már minden rendű és rangú polgára ha­zánknak mondja az énekkel: Első királyunk volt ő e hon felett, utolsó 'esz, kit népe elfeled. Most, hogy ebben a szentévben megtörtént Szent István csodája, mert itt a megnagyobbodott Magyar­ország ; illik, hogy mielőtt bezárnánk ezt a jubileumi szentévet, mégegy­szer megidézzük a minket még most segitő, áldott szent Király szellemét. Az állami tanítóképzői Mária Kongregáció ifjúsága december 5-én, hétfőn este a Jókai mozgóban a Nem­zeti Színházban oly sok sikert ara­tott, Sík Sándor kiváló irónak nagy­hatású drámáját: István Királyt mu­tatja be kitűnő szereposztásban, hogy életre hívja sírjából a nagy, a szent és a hőst Királyt. Erre a nagysza­bású előadásra már most felhívjuk városunk Szent István Királyt tisztelő és hálás utódait. Részletes műsort a következő számunkban közlünk. Pulloverok, meleg harisnyák, kötött nadrágok megérkeztek H ffWOL rfiiialcsargigkába Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 11-79. 378 Díszközgyűlés a Városházán a Felvidék felszabadításának emlékére tői és erkölcsös jellemétől. Tehát nem az a jó hazafi, aki teli torokkal szavalja március 15-én a „Talpra magyart", hanem az, aki azon a helyen, ahova őt hivatása a jelen helyzetben ép állította, mindent elkövet, hogy az ott reávárakozó fel­adatot minél tökéletesebben teljesítse. „S vér, veríték, vagy halál az, mit kiván Áldozatként rakjuk azt le zsámolyén, Hogy mondhassuk csendes viharban : [Szent Hazánk I Megfizettünk mind, mivel csak Tartozánk." (Vörösmarty.) Igen, az igazi hazaszeretet az ál­dozatos szeretet. És, hogy az egész magyarság ezt újra megtanulja, erre lesz égetően szüksége a megnagyob­bodott magyar hazának. Mert a haza nem térkép, nem hegy és völgy. A haza nem bánya és ipartelep. A haza nem elektromos hálózat és vasútvonal. A haza erejének ki nem fogyó mély forrása gyermekeinek lelke. A magyar jövendő új ezeréve polgárainak emelkedett erkölcsiségé­ben lüktet, kél az életre, válik eleven valósággá, vagy ő alantas ürességük miatt pusztul el. Mindnyájunkban él a szent meg­győződés, hogy november 2-án a letaposott magyar igazság még csak az első lépést tette meg a feltáma­dás felé. Legyünk tehát tudatában, hogy a megpróbált hazának továbbra is szüksége van minden egyes fiára, minden fiának teljes erölcsi és fizi­kai erejére. És ha Nelson angol ad­mirális a trafalgari ütközet előtt zászlójelekkel kiadhatta a flottának híressé vált napiparancsát: „England expects every man to do his duty", ,Anglia elvárja minden fiától, hogy megtegye kötelességét", akkor a mi megnagyobbodott drága hazánk is joggal kiálthatja ma minden polgára felé: Magyarország elvárja minden gyermekétől, hogy megtegye köte­lességét 1 „Szeresd hazádat és ne mond". Sze­ressük ezt a magyar földet. Szeres­sük ezt a magyar népet. Szeressük jósorsában, de szeressük küzdelmei­ben is. És mondjuk el hitvallóan a költő szavát: „Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én, Mert elhagyott, a legelhagyatottabb Minden népek közt a föld kerekén." Mikor ezek a gondolatok ma végig­cikáznak ujjongó lelkűnkön, érezzük, mint hajlik meg térdünk önkéntelenül is a Mindenható előtt és mint szakad fel lelkünkből az alázatos imádság: Urunk, népek örök Istene 1 évezredes történetünknek ebben a vigasztaló pil­lanatában megrendült lélekkel térdel eléd a Te sokat szenvedő magyar né­ped, bútól barázdált bánatos homlo­kát bizalommal hajtja irgalmas ke­zedbe, hogy adj nekünk, a Te meg­lépett, szétszaggatott magyar néped­nek egy jobb, nyugodalmasabb, bol­dogabb új esztendőt, adj egy terüle­tében még tovább is egyre növekedő, de erkölcseiben is egyre erősödő Magyarországot. Ó, „Szánd meg Isten a magyart, kit vészek Kányának, nyújts eléje"vfédő kart tengerén kínjának." Az egész ország mámoros lelke­sedéssel ünnepli a Felvidék felsza­badítását. Pápa városa is hazafias lelkesedéssel csatlakozott az ünneplő városokhoz és f. hő 13-án tartott ünnepélyes díszközgyűlés keretében emlékezett meg a Felvidéknek Ma­gyarországhoz való visszatéréséről. Az ünnepélyes díszközgyűlésen meg­jelentek a város képviselőtestületé­nek tagjai majdnem teljes számban, ezenkívül sok érdeklődő, kik a köz­gyűlési termet teljesen megtöltötték. A meghatottság és hála érzése töl­tötte el az arcokat, a szemekben az örömkönnyek csillogtak és minden­egyes megjelent ünnepi külsőben vett részt hazánk ezen osztatlan örömében. Az ünnepi közgyűlést a polgár­mester betegsége miatt dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester a „Magyar Hiszekeggyel" nyitotta meg, majd rövid, de költői formában öntött be­szédében vázolta a díszközgyűlés összehívásának szükségességét. Az ünnepi beszédet dr. Sulyok Dezső országgyűlési képviselő tartotta a tőle megszokott költői lendülettel és szo­noki készséggel. Magas szárnyalású beszédében történelmi visszapillantást vetett a legutóbbi.napok eseményeire, majd,a háláját fejezte ki az istennek, hogy a magyarságnak ezeket a napo­kat megengedte érni. A magyarság a fegyverek és az erő ellenére pusz­tán az igazság fegyverével küzdötte ki magának az elért eredményeket és főként ebben látja az tsteni Gondviselés kezét. Méltatta a baráti nagyhatalmak érdemeit a magyarigaz­ság győzelmének kivívásában és megemlékezett az egyes kormányok érdemeiről. Különös melegséggel hódolt az első magyar embernek vitéz nagybányai Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának, kinek céltudatos országvezetése hozta vissza hazánk elszakított részének egyrészét. A hála szavaival emlékezett meg Villanyerővel újjá festem régi, kopott retiküljét, bőrkabátját, cipőjét és egyéb bőrtárgyait minden színre G YŐRI bgrdíszmuiiBS 4 Pipa, Kossuth Lajos-u 22, vitéz Imrédy Béla miniszterelnökről, Kánya Kálmán külügyminiszterről, gróf Teleki Pál kultúszminiszterről, kik a válságos napokban bölcseség­gel és tudásuk teljes latbavételével dolgoztak a haza érdekébe. Költői szavakban méltatta a Felvidék veze­tőinek érdemeit, kik húsz évi elnyo­matás alatt egy pillanatig sem szüne­tek meg magyaroknak lenni és az ő munkájuknak gyümölcse, hogy a magyarság nemzeti érzésében meg­erősödve került vissza az anya­országhoz. A közönség a beszédet zajos tapsokkal és hangos éljenekket kisérte. Az ünnepi szónok végül indítványozta, hogy a díszközgyűlés hodoló táviratttal köszöntse a kor­mányzót, üdvözölje a kormányt és testvériszeretetéről biztosítsa a vissza­került magyar városokat. A közgyű­lés az indítványokat egyhangú lel­kesedéssel elfogadta. Ruip Jenő vá­rosi képviselő indítványozta, hogy az ünnepi beszéd a közgyűlés jegy­zőkönyvéban örökítessék meg, amit a közgyüléss elfogadott. A mindvé­gig lelkes közgyűlés a Himnusszal ért véget. A Katolikus Szemle most meg­jelent november számában Moravek Endre nyilt őszinteséggel tárgyalja azokat a társadalompolitikai kérdése­ket, amelyeket a felvidéki magyar­ságnak az anyaországhoz való vissza­térése állit a megoldandó feladatok homlokterébe. Geöcze Bertalan, a neves nemzetközijogász, a müncheni egyezmény jelentőségét és kihatásait világítja meg. Érdekesen mutatja be Szentiványi Bíla, a piarista rend jószágkormányzója, á rendi birtokon folyó mintaszerű gazdálkodást, bi­zonyságául azoknak kulturális és szociális teljesítményeknek, amelyek az egyházi birtokok megőrzése mel-i­lett szólnak. A mindig változat s é;s gazdag tartalmú folyóiratnak, ame­lyet a Szent István Társulat megbí­zásából Mihelics Vid szerkeszt: Elő­fizetési ára évi. 10 pengő. " • vVi

Next

/
Thumbnails
Contents