Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-11-06 / 45. szám

POLITIKRI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VBSBRNRP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Újra a mienk! Húsz év szenvedése kellett ahhoz, hogy a magyar ég újra kitisztuljon, szenvedéseink egy része megszűnjön, a megcsonkított tagok új életre kel­jenek és hirdessék a magyar igazság győzelmét. > ­Ökölbe szorított kézzel, könnyein­ket visszaszorítva vártuk ezen idő eljövetelét, a tengernyi szenvedés azonban egy pillanatig sem tudta elfojtani és kitörölni szívünkből a reményt, hogy ez nem maradhat így. Elkövetkezett a várvavárt óra, egy­milliónyi magyar testvérünk tér vissza az anyaországhoz. Húsz éven át hangoztattuk fennen és kitartó szívóssággal „Nem, nem, soha!" Ez a magyar szívekbe bele­vésett sóhaj nem volt hiábavaló, a világ hatalmasainak is be kellett látni a magyarsággal elkövetett igazság­talanságokat. Minden vérontás nélkül, pusztán igazságunkba vetett törhetetlen hi­tünkkel vívtuk ki, hogy újra a mienk a Felvidék, a felvidéki magyar temp­lomokban újra felhangzik a magyar imádság, a magyar házakon ismét a nemzeti zászló lobog és az erőszak­kal széjjel választott magyar szívek újra egybeforrhatnak és egy közös akarattal, elszántsággal dolgozhatnak a szebb és boldogabb Magyaror­szágért. Ölelő karokkal és szívből jövő meleg szeretettel fogadjuk visszatérő testvéreinket. Nincsen e hazának fia, ki ne dicsőséggel és büszkeséggel nézne ezekre a visszatérő magya­rokra, kik a húszévi mérhetetlen szen­vedés, rabság alatt sem szűntek meg magyarnak lenni és magyarságukért az áldozatok tömegét hozni. Haza jönnek eddig rabságban szenvedett testvéreink és az ő példaadásuk ad nekünk erőt a további küzdelemre, az ő húszéves szenvedésük táplálja bennünk a reményt, hogy megvaló­suljon a „Mindent vissza!" magyar szívek ki nem törölhető fohásza. Az egész nemzet szívét örömmá­mor töltötte el, mikor a magyar igaz­ság győzelme megszületett, felhang­zott a nemzeti imádság az egész ma­gyarság ajkán, a szemek könnyekkel teltek meg és a szívekben még job­ban felharsogott: Mindent vissza! Igazságunk győzelme megelége­déssel és örömmel tölt el bennünket, mert mindazt amit elértünk, csupán az igazság fegyverével vívtuk ki. Ez a fegyver most sem hullott ki a ke­zünkből, ezt a fegyvert továbbra is markunkba szorítjuk és nem enged­jük ki soha, mindaddig, míg meg nem valósul szívünkben élő törhe­tetlen álmunk. Harsogjuk tovább re­ménységgel és magyar lelkesedéssel „Mindent vissza!" A még mindig süket fülek meg fognak nyilni és megértik a magyarság fájdalmait és ez a megértés hozza meg számunkra a szebb, boldogabb jövendőt. Sorozatos ünnepségek a premontrei nőirend külsővati anyaházában Elmúlt egy évtizede, hogy újra él a magyar vallásos és kulturális élet vérkeringésében „Boldogasszony leá­nyainak" hófehér rendje. Csendesen jött, nemesen Ízlésesen, méltóan hagyományaihoz és történelméhez. Az apácarendnek most készült el kápolnája., amit bensőséges ünnepé­lyek között szentelték fel. A felszen­telést dr. Steiner Miklós, a csornai premontrei rend főpapja végezte dr. Gótzy Mihály perjel, Lakos Tibor alperjel és Szomor Tamás rendi jegyző segédletével. Szent István-ünnepségek Bakonybélben A Szent Istvántól alapított ősi apát­ság és község méltó alkotásokkal ünnepelte a hármas szentévet. Még tavaly szeptemberben volt a szatmári irgalmas nővérek Halk János nemes adományából épült új zárdájának és óvodájának a felszentelése. A hívek és a bencés rend áldozatkészségéből húsvétra megújult a baldachin kissé már kopott selyme. A nyár folyamán a rend költségén átalakult és meg­újult a régi orgona is. Szent István napján műsoros est keretében a ka­szinó ünnepelte 75 éves fennállását és hódólt Szent István emlékének. Az ünnedségekre a koronát a mult vasárnapi új Szent István iskola fel­szentelése tette fel. Az állam és az apátság támogatá­sával a hivek áldozatkészségéből épült szép, új három tantermes Szent István iskola felszentelésével kapcso­latos Szent István ünnepségek 9 órakor a községházán tartott ünnepi képviselőtestületi gyűléssel kezdődtek. Ezen dr. Jánosi Gyula plébános méltatta Szent István jelentőségét. 10 órakor dr. Sárközy Pál apát A felszennteléssel kapcsolatban 8 napos lelkigyakorlat volt, amit dr. Magyarász Ferenc cist. r. plébános tartott. Az ünnepélyt beöltözési és fogadalomtételi szertartások fejezték be. Beöltöztettek: Czigdny M. Emerika, Osztovics M. Cecília oki. tanítónők, Láng M. Stefánia oki. óvónő és Tóth M. Angéla nővér, fogadalmat pedig ez alkalommal három nővér tett: Hertelendy M. Antónia óvónő, Győrvári M, Paulina és Finta M. Gizella nővérek. pontifikális szentmisét mondott. Után­na a kongresszusi himnusz lelkes éneklése mellett, zászlók alatt vonult az iskolások hosszú sora és a hivek nagy tömege az új iskolához, hol ünnepélyesen felszentelték az iskolát. Szentelés után műsoros ünnepély volt az udvaron. Az ünnepi beszé­det dr. Sárközy Pál apát mondotta, kiemelte az iskola és a család fontos szerepét a nevelésben. Ezután dr. Jánosi Gyula ptébános mondott kö­szönetet mindazoknak, akik közremű­ködtek az iskola megépítésében. Holitscher Károly képviselő felszó­lalásában a bencés rend érdemét emelte ki a kultura szolgálatában. Az iskola folyosóján Hármas ha­lom kettős kereszttel és eucharisztikus jelvénnyel díszített fehér márvány tábla hirdeti: „Ezt az iskolát a hár­mas szentév emlékére, Szent István tiszteletére állította az egyházközség az állam és az apátság támogatásával. 1938. X. 23." Hirdeti egyben a késő unokák el nemmuló háláját az első és egyben legnagyobb magyar királlyal szemben. Mécs László Irta: Dr. Géczy Lajos Költeményeinek hódító útját nem lehet térképre vázolni, mert az emberi szívek belsejét csak az Isten látja, de amerre Ő maga jár apostoli kül­detéssel, hogy vigaszt és örömet vigyen magyar testvéreinek, minde­nütt nyomon követhetjük. Bejárta már az egész Nagy-Magyarországot. Erdélyben, Felvidéken és Bánátban egyaránt megfordult. Zengő magyar szóval magyarnak mondott lelkes beköszöntő és viszontlátást igérő istenhozzádot. Tüneményes jelenség a magyar kultúra a magyar irodalom égboltján. Végvárakat látogat; vajúdó siralmas kor melódiáit zengi; a bá­tor harcosok legbátrabb vezére. Fe­hér ruhában, tiszta fenkölt lelkülettel, Isten katonájához méltóan az evan­gélium, a szeretet igéit hirdeti és valósítja meg. Ahogy megjelenik hatalmas közön­sége előtt a rivalda fényben, sudár­egyenesen előtérbe áll, tekintetét nyugodtan végighordozza a hallga­tóság sorain, — máris lebilincseli, magára vonja az ember figyelmét. Valami rendkívüli, valami csodálatos élményt vár tőle akaratlanul is min­denki. És megszólal. Hangja búg, mint az orgona: lágyan cseng-bong, mint az ezüstharang; duruzsol, mu­zsikál, enyeleg, sír, felkacag, süvölt és suttogásba ful, asszerint, ahogy érzelmei hullámzanak, gondolatai kavarognak; előttünk bomlik gyö­nyörbe vágya, mint napcsókra ki­feslő rózsaszirom; titkos bánata előt­tünk lebben, mint valami komor, fekete fátyol. Látjuk gondtalan, bohó, boldog gyermeknek, aki csalfa déli­bábot kerget; és vele kesergünk honfi bujának, lelkeket sirató, nagy szomorúságának kesergőjén. Lenyű­göző hatást tud ránk gyakorolni. Szinte lélekzetvisszafojtva kísérjük szárnyalását. Előadása tökéletes mű­élvezet. Óriási előny ez neki is, nekünk is. Mennyivel jobban érvé­nyesülhetnek így remekkölteményei 1 Ha visszagondolunk néhány inter­pretálásában hallott versére, amelye­ket később el is olvastunk, szinte viszhangot ver bennünk minden sora és ihletének élményvilágát, közlésé­nek transcendentális értelmét újra tombolni érezzük. S így a fülünk a legfinomabb hangokat, rebbenéseket is érzékeltetni tudja számunkra. Mécs László vándorutjának leg-

Next

/
Thumbnails
Contents