Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-11-06 / 45. szám

POLITIKRI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VBSBRNRP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Újra a mienk! Húsz év szenvedése kellett ahhoz, hogy a magyar ég újra kitisztuljon, szenvedéseink egy része megszűnjön, a megcsonkított tagok új életre keljenek és hirdessék a magyar igazság győzelmét. > Ökölbe szorított kézzel, könnyeinket visszaszorítva vártuk ezen idő eljövetelét, a tengernyi szenvedés azonban egy pillanatig sem tudta elfojtani és kitörölni szívünkből a reményt, hogy ez nem maradhat így. Elkövetkezett a várvavárt óra, egymilliónyi magyar testvérünk tér vissza az anyaországhoz. Húsz éven át hangoztattuk fennen és kitartó szívóssággal „Nem, nem, soha!" Ez a magyar szívekbe belevésett sóhaj nem volt hiábavaló, a világ hatalmasainak is be kellett látni a magyarsággal elkövetett igazságtalanságokat. Minden vérontás nélkül, pusztán igazságunkba vetett törhetetlen hitünkkel vívtuk ki, hogy újra a mienk a Felvidék, a felvidéki magyar templomokban újra felhangzik a magyar imádság, a magyar házakon ismét a nemzeti zászló lobog és az erőszakkal széjjel választott magyar szívek újra egybeforrhatnak és egy közös akarattal, elszántsággal dolgozhatnak a szebb és boldogabb Magyarországért. Ölelő karokkal és szívből jövő meleg szeretettel fogadjuk visszatérő testvéreinket. Nincsen e hazának fia, ki ne dicsőséggel és büszkeséggel nézne ezekre a visszatérő magyarokra, kik a húszévi mérhetetlen szenvedés, rabság alatt sem szűntek meg magyarnak lenni és magyarságukért az áldozatok tömegét hozni. Haza jönnek eddig rabságban szenvedett testvéreink és az ő példaadásuk ad nekünk erőt a további küzdelemre, az ő húszéves szenvedésük táplálja bennünk a reményt, hogy megvalósuljon a „Mindent vissza!" magyar szívek ki nem törölhető fohásza. Az egész nemzet szívét örömmámor töltötte el, mikor a magyar igazság győzelme megszületett, felhangzott a nemzeti imádság az egész magyarság ajkán, a szemek könnyekkel teltek meg és a szívekben még jobban felharsogott: Mindent vissza! Igazságunk győzelme megelégedéssel és örömmel tölt el bennünket, mert mindazt amit elértünk, csupán az igazság fegyverével vívtuk ki. Ez a fegyver most sem hullott ki a kezünkből, ezt a fegyvert továbbra is markunkba szorítjuk és nem engedjük ki soha, mindaddig, míg meg nem valósul szívünkben élő törhetetlen álmunk. Harsogjuk tovább reménységgel és magyar lelkesedéssel „Mindent vissza!" A még mindig süket fülek meg fognak nyilni és megértik a magyarság fájdalmait és ez a megértés hozza meg számunkra a szebb, boldogabb jövendőt. Sorozatos ünnepségek a premontrei nőirend külsővati anyaházában Elmúlt egy évtizede, hogy újra él a magyar vallásos és kulturális élet vérkeringésében „Boldogasszony leányainak" hófehér rendje. Csendesen jött, nemesen Ízlésesen, méltóan hagyományaihoz és történelméhez. Az apácarendnek most készült el kápolnája., amit bensőséges ünnepélyek között szentelték fel. A felszentelést dr. Steiner Miklós, a csornai premontrei rend főpapja végezte dr. Gótzy Mihály perjel, Lakos Tibor alperjel és Szomor Tamás rendi jegyző segédletével. Szent István-ünnepségek Bakonybélben A Szent Istvántól alapított ősi apátság és község méltó alkotásokkal ünnepelte a hármas szentévet. Még tavaly szeptemberben volt a szatmári irgalmas nővérek Halk János nemes adományából épült új zárdájának és óvodájának a felszentelése. A hívek és a bencés rend áldozatkészségéből húsvétra megújult a baldachin kissé már kopott selyme. A nyár folyamán a rend költségén átalakult és megújult a régi orgona is. Szent István napján műsoros est keretében a kaszinó ünnepelte 75 éves fennállását és hódólt Szent István emlékének. Az ünnedségekre a koronát a mult vasárnapi új Szent István iskola felszentelése tette fel. Az állam és az apátság támogatásával a hivek áldozatkészségéből épült szép, új három tantermes Szent István iskola felszentelésével kapcsolatos Szent István ünnepségek 9 órakor a községházán tartott ünnepi képviselőtestületi gyűléssel kezdődtek. Ezen dr. Jánosi Gyula plébános méltatta Szent István jelentőségét. 10 órakor dr. Sárközy Pál apát A felszennteléssel kapcsolatban 8 napos lelkigyakorlat volt, amit dr. Magyarász Ferenc cist. r. plébános tartott. Az ünnepélyt beöltözési és fogadalomtételi szertartások fejezték be. Beöltöztettek: Czigdny M. Emerika, Osztovics M. Cecília oki. tanítónők, Láng M. Stefánia oki. óvónő és Tóth M. Angéla nővér, fogadalmat pedig ez alkalommal három nővér tett: Hertelendy M. Antónia óvónő, Győrvári M, Paulina és Finta M. Gizella nővérek. pontifikális szentmisét mondott. Utánna a kongresszusi himnusz lelkes éneklése mellett, zászlók alatt vonult az iskolások hosszú sora és a hivek nagy tömege az új iskolához, hol ünnepélyesen felszentelték az iskolát. Szentelés után műsoros ünnepély volt az udvaron. Az ünnepi beszédet dr. Sárközy Pál apát mondotta, kiemelte az iskola és a család fontos szerepét a nevelésben. Ezután dr. Jánosi Gyula ptébános mondott köszönetet mindazoknak, akik közreműködtek az iskola megépítésében. Holitscher Károly képviselő felszólalásában a bencés rend érdemét emelte ki a kultura szolgálatában. Az iskola folyosóján Hármas halom kettős kereszttel és eucharisztikus jelvénnyel díszített fehér márvány tábla hirdeti: „Ezt az iskolát a hármas szentév emlékére, Szent István tiszteletére állította az egyházközség az állam és az apátság támogatásával. 1938. X. 23." Hirdeti egyben a késő unokák el nemmuló háláját az első és egyben legnagyobb magyar királlyal szemben. Mécs László Irta: Dr. Géczy Lajos Költeményeinek hódító útját nem lehet térképre vázolni, mert az emberi szívek belsejét csak az Isten látja, de amerre Ő maga jár apostoli küldetéssel, hogy vigaszt és örömet vigyen magyar testvéreinek, mindenütt nyomon követhetjük. Bejárta már az egész Nagy-Magyarországot. Erdélyben, Felvidéken és Bánátban egyaránt megfordult. Zengő magyar szóval magyarnak mondott lelkes beköszöntő és viszontlátást igérő istenhozzádot. Tüneményes jelenség a magyar kultúra a magyar irodalom égboltján. Végvárakat látogat; vajúdó siralmas kor melódiáit zengi; a bátor harcosok legbátrabb vezére. Fehér ruhában, tiszta fenkölt lelkülettel, Isten katonájához méltóan az evangélium, a szeretet igéit hirdeti és valósítja meg. Ahogy megjelenik hatalmas közönsége előtt a rivalda fényben, sudáregyenesen előtérbe áll, tekintetét nyugodtan végighordozza a hallgatóság sorain, — máris lebilincseli, magára vonja az ember figyelmét. Valami rendkívüli, valami csodálatos élményt vár tőle akaratlanul is mindenki. És megszólal. Hangja búg, mint az orgona: lágyan cseng-bong, mint az ezüstharang; duruzsol, muzsikál, enyeleg, sír, felkacag, süvölt és suttogásba ful, asszerint, ahogy érzelmei hullámzanak, gondolatai kavarognak; előttünk bomlik gyönyörbe vágya, mint napcsókra kifeslő rózsaszirom; titkos bánata előttünk lebben, mint valami komor, fekete fátyol. Látjuk gondtalan, bohó, boldog gyermeknek, aki csalfa délibábot kerget; és vele kesergünk honfi bujának, lelkeket sirató, nagy szomorúságának kesergőjén. Lenyűgöző hatást tud ránk gyakorolni. Szinte lélekzetvisszafojtva kísérjük szárnyalását. Előadása tökéletes műélvezet. Óriási előny ez neki is, nekünk is. Mennyivel jobban érvényesülhetnek így remekkölteményei 1 Ha visszagondolunk néhány interpretálásában hallott versére, amelyeket később el is olvastunk, szinte viszhangot ver bennünk minden sora és ihletének élményvilágát, közlésének transcendentális értelmét újra tombolni érezzük. S így a fülünk a legfinomabb hangokat, rebbenéseket is érzékeltetni tudja számunkra. Mécs László vándorutjának leg-