Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-10-23 / 43. szám

Elütötte a vonat. Horváth Sándor gazdálkodó pápai Korona utca 23 sz. lakos f. hó 19-ótt szerdán délelőtt fél 10 órakor kocsiján akart átmen­ni a 29 számú őrháznál, ahol so­rompó nincs a vasúti síneken. Az egyik- lova megbotlott a sinek mel­lett levő talpfában 8 az eleseit s az a másik lovat is magával rántotta. Kőiben a vonat elütötte a kocsit, ami darabokra tört. Horváth az arcán zúzódásokat szenvedett. A mentők beszámították az Irgalmasok kórhá­zába, ahol azonnal megvizsgálták, hogy nem szenvedett e belső zú­zodásokafc A gondos vizsgálat ered­ményeként kiderült, hogy belső sé­rülések nem érték. Állapota nem súlyos, már el is hagyta a kórházat. Budapesten úrleányoknak, úr­hölgyeknek teljes ellátás havi 56 P, csak lakás 18 P. Teréz-körut 18. III. 1., - Rákóczi-út 59. III. 2.,- József­körut 55. II. 8. - Szent István körút 1. III. 5. Telefon 142-570. (369) Pannonhalmi Szemle októberi számában Blazovich Jákó, az uj fő­szerkesztő arra a fontos szerepre mutat rá> amit Pannonhalma első szent ktrályunk egyéni és államférfiúi fejlődésében játszott, majd Kutura és vallás címen az utolsó két évtized két legjellegzetesebb állambölcseletét ismerteti; a német Spenglerét és a hazai* irodalomban még kevéssé is­mert Dawsonét. Spengler a materia­lista irányzat követője s mint ilyen sok eredetisége mellett is voltaképen a XIX. század szellemi betetőzője. Dawson időnk nagy történelmi for­dulójának képviselője, aki a liberális­materialista irányzattal szemben nem lálja lezártnak a vallás és kultura közti viszony fontos kérdését. Hatal­mas történelmi és néprajzi összefog­lalásban mutatja be, hogy minden kultura teremtő lelke a vallás. Dr. Bognár Cecil egyetemi tanár az em­beri lélek egyik kísérőjéről, a féle­lemről és annak jótékony és káros hatásairól Ír. Dr. Molenda Barnabás a föld légkörébe kerülő vándor égi­testekfői; a meteoritekről és a hulló­csillagokról ad értékes felvilágosítást. Dr. Mihályi Ernő az impresszioniz­must; a szín- és fényhatások művé­szetét teszi mérlegre s megállapítja hogy uj szín-, fény- és árnyékábrá­zolási eredményei mindig jelentősek maradnak a képírás fejlődéstörténe­tében, de akaratlanul is előkészíti az expresszionizmus, futurizmus és ku­bizmus útját. Dr. Jámbor Mike a belgiumi Szent András apátság sok­oldalú tevékenységét ismerteti. Városi István, Békés Gellért verse, gazdag könyvismertetési rovat, érdekes rendi hírek zárják be a tartalmas füzetet. Évi előfizetés 6 pengő. Hirdessen Pám fis ÜIOÉHÉBEN! a Nagy horderejű, a jövő kialakítá­sában fontos szerepre hívatott intéz­mény született meg. A belügyminisz­ter minden vármegye területére szo­ciális tanácsadókat nevezett ki. Ezek­nek a szociális tanácsadóknak a működése arra irányul, hogy megis­merkedjék az egyes vármegyék te­rületén a szegényebb társadalmi ré­tegek életviszonyait s a helyzet be­ható tanulmányozása után szükséges­nek mutatkozó intézkedésekre javas­latot tegyenek. A szociális tanácsadók feladatköre A szociális tanácsadók megfigyelik, hogy a mezőgazdasági cselédek és munkásek keresete elegendő-e a meg­élhetésre? Ha nem elegendő, akkor milyen intézkedékekkel lehetni bizto­sítani az elegendő bért. Jelentést kell tenni arról, hogy körülbelül hány családnak a keresete nem fedezi az elsőrendű életszükséglet kielégítését sem, hány családnak van szüksége téli támogatásra. Figyelemmel kell kisérniök, hogy az ipar és kereskedelem körében al­kalmazott munkások keresete elegen­dő-e? Ha nem elegendő, miképpen lehet segíteni. A téli inségmunkákat kell megvizsgálni és az esetleges hi­bák megjavítására javaslatokat kell tenni. Jelentést és javaslatokat kell ten­niük a földbirtokok tagosításáról. Meg keli vizsgálniuk, hogy van-e szükség abban a vármegyében kis­bérietek létesítésére és honnan lehet területet szerezni. Javaslatot keli ten­niük a lakásviszonyokról, házépítő kölcsönökről is. Fel kell kutatni, hogy a táplálkozás súlyos hiányain hogyan kell segíteni. Számszerint kell jelen­teni, hogy hány gyermek van, akik a tejet és cukrot nélkülözik. A ru­házkodás kérdéseiről is, különösen a gyermekeknél jelentést kell tenni. Javaslatot vár a kormány ezeken kívül még az álattenyésztés, gyü­mölcstermelés, házi ipar bevezetése és a háztartások célszerűbbé tétele szempontjából is. A gyengék segítése: keresztényszocialista követelés Látjuk végre, hogy a szegény em­berek bajai is kezdik érdekelni a kormányférfiakat. Ki törődött eddig azzal, hogy van-e mit enni a szegény ember sok gyermekének? Ki akart segíteni a szegényember gondján, baján, mikor nem volt gyermekeinek cipője, hogy iskolába járhassanak szigorú tél idején és a kemence kuc­kójába kuporogva voltak kénytelenek eltölteni, éhezve és fagyoskodva a tél nagy részét. A szociális gondoskodás szükséges voltát, az ál'am szociálpolitikai tevé­kenységét egyes- egyedül a keresztény­szocialisták sürgették négy évtized óta. A liberális eszmék iránt hevülő nép-front hívei ezzel szemben azt vallották, hogy a gazdagság és sze­génység a világ természetéből folyik és abba beleavatkozni a legfelsőbb hatalomnak sincs jogában. A kommunisták és a többi velük egyhúron pendülő forradalmi és dik­taturás irányzatok viszont azt tanítják, hogy a gazdagok és szegények közzötti ellentétet úgy kell megszüntetni, hogy a szegények kgparitsák kezükbe a hatalmat és vegyenek mindent köz­tulajdonba. Ezzel szemben az egyedül helyes irányelv csak az lehet, hogy az em­beri társadalomban íétező óriási kü Iönbségeket a vagyon és megélhetés tekintetében: a felső hatalomnak, az államnak kell lehetőleg szűk határok közé szorítani, a gyengét kell segí­teni s az anyagilag erősebbet jobban igénybe venni a társadalmi összhang biztosítása érdekében. Most tehát az általunk hirdetett elvek öltenek testet ebben az intéz­ményben. Ezért örömmel üdvözöljük a szociális tanácsadói intézményt és kérjük azokat a férfiakat, akik először töltik be ezeket az állásokat, hogy a fentieket megszívlelve, teljes szívvel és lélekkel dolgozzanak a szegény nép sorsának megjavításán. Mi keresztényszociálistak, akik en­nek a gondolatnak eddig is hirdetői és szerény, de tevékeny harcosai vol­tunk, ezután is minden erőnkkel tá­mogatni fogjuk azokat, akik ennek a célnak megvalósítása érdekében sze­retettel és jószándékkal tevékeny­kednek. Pápa megyei város hivatalos közleménye. Hirdetmény. A gazdasági mun­kások kötelező öregségi biztosításá­ról szóló 1938. évi 12. t.-c. alapján azok a gazdasági munkások, akik 65., ha pedig tűzharcosok 62. élet­évüket már betöltötték, vagy 1939. január 1. napjáig betöltik, 1939. január 1-től öregségi járadékra jogo­sultak. Felhívom az érdekelt munka­vállalókat, hogy járadékigényüket a városházán (ajtó 2.) sürgősen jelent­sék be, mely alkalommal igazoló ok­mányaikat hozzák magukkal. Figyel­meztetem az érdekelteket, hogy a tör­vény értelmében a jelentkezés előtti időre járadékot folyósítani nem lehet. Pápai terménypiae. Búza 19 40—1960 Rozs 14 00-1420 Árpa 17 50—1800 • Zab 16 00—16 50 Tengeri 14 00-14-00 Burg. 4 50—5-00 Széna 6 00—6 G0 Szalma 000-00 00 M.-hus 1-44-1-44 B.-hus 1*60—2 — S.-hua 1 60—1 '60 Zsirszal. 170—170 Zsir 180-1-80 Vaj 2-60-3 00 Tűrő 68-70 Tejfel lit. 90-1 00 Tojás 08—09 Tej 18-20 Fokhagyma 40—40 Vöröshagy. 16-16 Kelkáposzta 12—12 F.-káposzta 08 -08 Bab 36-36 Zöldség 20-20 Sárgarépa 10—10 Nullásliszt 38-38 Főzöliszt 36—36 Kenyér liszt 30-30 Mit termesszünk a gyümöcsfák közt? Addig, amig a gyümölcsfák fiatalok, amíg lombjuk a talajt nem árnyékolja, termést sem adnak, ezért köztes terménnnyel kell a föld jöve­delmezőségét biztosítani. Mit termeszt­hetünk a fák közt? Érről, valamint az alma szüretutáni hibáiról, a mű­trágyázásról, a legújabb nemes cu­kordinnyefajtáról, a téli gyümölcs csomagolásáról és raktároásáról, a faültetésről, a méh- és baromfite­nyésztés, valamint a szőlőtermelés aktuális kérdéseiről ír „A Magyar Gyümölcs" legújabb száma, amely­ből lapunkra hivatkozva igyen mu­tatványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest, IV. Gerlóczy ucca 11. B 373 undák, kabátbélések, szőrmérések, pelerinek, boák stb. legolcsóbban H b e sze r ez he tők orváth Ferenc szűcsnél, SzéchEnyi-a. Z. Könnyű fizetési feltételek t Veszélyes arculütés. Csániíz Mi­hály bakonyjákói Jakos a múlt héten betért a Griszbacher-féle vendéglőbe, kerékpárját pedig a vendéglő előtt hagyta. Mikor kiment, kerékpárját már nem találta meg. Keresésére in­dult és látta, hogy Vendel Mihály 24 éves gazdasági cseléd vitte e>, hogy szórakozásból biciklizhessen. Csánitz felháborodásában Vendelt há­romszor úgy arculütötte, hogy áll­kapcsa két helyen eltört. Az eljárás megindult. Megrúgta a ló. Kolompár József 48 éves napszámos pápai-Somlói út 51 sz. lakos f. hó 18-án kedden reggel beakarta fogni a lovát. A be­fogás közben lova jobb halántékán megrúgta. Beszállították az Irgalma­sok kórházába, állapota súlyos de nem életveszélyes. ízléses nyomtatvány Szép könyvkötés Olcsó képkeretezés a Ker. Nemzeti Nyomdavállatnál Pápa, Csáky-utca 21.

Next

/
Thumbnails
Contents