Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-10-16 / 42. szám

Babarcsik Gyula csóti plébános ezüstmiséje. Lapunk multheti szá­mában már előre jeleztük Babarcsik Gyula csóti plébános ezüstmiséjét, melyről tudósítónk most .a követke­zőket jelenti: Mise előtt a hitközség, a politikai község, az ág. ev. gyüle­kezet, a helybeli és filiális tantestü­let, a Hangya Szövetkezet, a tüzoltó­és leventeegyestílet és a tanulóifjúság fejezte ki jókivánatait a jubilánsnak, kit paptársai kíséretében Dragovics István esperes vezetett az oltárhoz. A szentbeszédet a jubiláns kurzus­társa, Stirling János lovászpatonai plébános mondta. Az ebédet a Kultúr­házban rendezték, ahol a jubiláns pohárkőszöniőjében megköszönte a főpásztor megtisztelő megjelenését, de megemlékezett egykori hivatali elődjének, Csöti Géza murakereszturi apátnak fejedelmi alapítványáról is, kinek nagylelkűsége emelte a kultúr­házat és a zárdai óvodát. A h. fő­pásztor az ezüstmisés házigazdát köszöntötte föl. Helyreigazítás. Illetékes helyről értesitik lapunkat, hogy annak ezidei 40. számában a Palla Zoltán fenyőfői erdőmérnöknek Salgótarjánba való kinevezéséről; úgyszintén ezzel kap­csolatosan Rott Ferenc ugodi erdő­mérnöknek áthelyezéséről szóló hir részben még korai, részben pedig téves információn alapul Elveszett e hó 8-án, szombaton délután egy háromrefeeszes fekete bőrtárca pénzzel és iratokkal. Egy szerencsé len sorsú özvegyasszony, aki emiatt nem tudja kötelezettségét teljesíteni, nagyon kéri a becsületes megtalálót, hogy azt részére a Pápa és Vidéke kiadóhivatalába leadni szíveskedjen. Köttesse könyveit a Ke­resztény Nemzeti Nyomdá­ban, Pápa, Csáky-utea 21. Megalakult a vidéki malmok exportegyesülése. A magyar mező­gazdaság elsőrendű érdeke, hogy a kiváló minőségű búzákból őrölt liszt minél nagyobb tömegben kivitelre kerüljön. A magyarliszt propagandája szempontjából ez elkerülhetetlen. Ed­dig a Stux vezetése alatt álló malom­export szindikátus döntött a kiviteli kvótákról. A vidéki malmok megun­ták a sok harcot amelyet nevetséges csekély kiviteli kontingensekért kellett lefolytatni a szindikátus ellen. Ezért elhatározták, hogy külön kiviteli egyesülést létesítenek. Az új alakulás már működik is Miholczy Hugó or­szággyűlési képviselő és Karácsony Jenő vezetése mellett. Ügy látszik, hogy ez az új egyesülés alkalmas lesz a sorvadó lisztexport megélén­kítésére. F aszemet vásárolni bizalom dolga. — Bár­mely orvosi recept után is ké­szít szemüveget Haidlnger Lászlö szaklátszerész Pápa, Kossuth L.-u. Z1 (Fofö-epíiSia). Javításokat pontosan és olcsón vállalok. Saját műhely ! Zeiss és Rodenstock üvegek ki­zárólagos árusítója Pápán. A magyar gyáripar fejlődése Ha a külömböző államokat a ter­melés szempontjából megvizsgáljuk, úgy azokat három csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartoznak azok az államok ahol az ipar nagyon fejletlen, az iparcikkeket a külföldről szerzik be. A második csoportba tartoznak azok az államok hol az ipar igen fejlett s végül a harmadik csoportba tartoznak azok az államok melyek­ben meg van az arány a mezőgaz­daság és az ipari termelés között. wwwwwwwwwwwwww Iskola •táskák vászonból 1-20-16! Iskola -bőrönd erőlemezbő! 130-tól ISfcOlS-aktafásba bőrből 590-től Kapható a GYŐRI bőrdíszművesnél 4 Pápán, Kossuth Lajos-u 22. Az első csoportba tartoznak Bulgária és tartozott hazánk is 1867-ig. A második csoportba tartoznak Anglia és Németország, míg a harmadik csoporba Dánia és Belgium. Mint már fentebb is említettem hazánk túlnyomóan agrár állam volt, aminek az Ausztriával való közös­ségünk volt az oka. Függetlenségünk kivívása óta évről évre fejlődött gyár­iparunk. A magyar gyáripar elmúlt évi fejlődéséről most tette közzé a részletes adatokat Farkasfaivy Sándor dr. a Magyar Statisztika Szemle új számában. Egy év alatt 272 gyár­ipari üzem létesült, amiből 59 tel­jesen új alapítású volt, 213 pedig az eddigi kisipari kereteiből kinőve, gyáripari jellegűvé erősödött. Az 1937 évi alapítású gyárak között tíz jelentős nagyságú ipartelep van s ezek közül 2 vas és fémiparban, 3 a fonó és szövőiparban, 2 a papirosiparban, 2 a ruházatiiparban, 1 pedig a ve­gyészetiiparban dolgozik. Főleg a a vas és fémipar a fonó és szövő­ipar, a papirosipar és a vegyészeti­ipar mutatják a kedvező konjuktúra jeleit. Az új gyáralapitások jelentő­ségét emeli az is, hogy az új gyárak átlagos termelése 242.000 pengőt ért el, és így az új gyárak termeléséből származó növekedéssel a magyar gyáripar termelési értéke 1937-ben 36 millió pengővel gyarapodott. Az új gyárakban 5.000 munkás számára van munkahely. A gyári jellegű ipartelepek száma 1932 óta vagyis a gazdasági váltság legmélyebb pontja óta eleinte lassú, majd gyorsabb ütemben évről-évre fokozatosan emelkedett s 1937-ben raár 3877-et ért el. 1937-ben csak 79 ipartelepen szünetelt a munka, az üzemben volt ipartelepek száma 3798­ra nőtt. A gyárijellegű összes ipar­télepek száma öt év alatt 16 száza­lékkal szaporodott, az üzemben volt gyárak számánál pedig 21 százalé­kos többlet alakult ki. Ezek az ada- , tok szintén a gyárak jobb foglalkoz­tatottságát mútatják. A közel jövőben gyáriparunk még jobban fog fejlőd­ni, ipari termékeink iránt még na­gyobb lesz a kereslet. Ugyanis főleg azokat a területeket fogjuk a cseh megszállás alól felszabadítani, ahol a legjobb termőföldek vannak s hol a lakosság nagyrésze földmivesek­ből áll. A 800.000-1.000.000-ig ter­jedő felszabadított magyarok részére nagyon sok cipő, ruha, eke, vető­és aratógép és más iparcikk kell. Száz százalékig nem biztos, de na­gyon valószínű, hogy a pápai Mű­trágyagyárat is nemsokára üzembe fogják állítani. Gyáriparunk fejlődése megfogja szüntetni a munkanélküli­séget és a létminiúmnál alaczonyabb munkabéreket, amik miatt 1919-óta olyan sokat nélkülözött hazánk lakos­ságának tekintélyes hányada. Iiafnnk Kiadóhivatala a Főtéren, Fö-uíc&u és a Kos»«tli'ii.-ban felállított hirdetőtáblákra, apróhir­detést felvesz. Egy hirde­tés ára egy hétre 40 fillér. Hirdetés feladható a kiadó­hivatalnál (Korvin-u. 3. sz.) és a Saryué-féle dohftnytözs­dében. Találtatott egy kerékpár-fujtató és egy karkötő; az igazolt tulajdo­nosa a rendőrkapitányságon átveheti. Az országgyűlési képviselővá­lasztók névjegyzéke a városházá­nál 1938. évi október hó 11. napjá­tól október 21. napjáig, naponként reggel 8 órától déli 12 óráig köz­szemlére van kitéve azzal a közlés­sel, hogy ezidő alatt a jegyzékeket a polgármester kijelölt tisztviselőjé­nek jelenlétében — vasárnap is — mindenki megtekintheti és — ameny­nyiben kívánja — köznapokon délu­tán 2 órától 6 óráig lemásolhatja. A jegyzékek 1938. évi október hó 11. és október, hó 21. napjai között a területileg illetékes kir. járásbíróság­nál is közszemlére tétetnek, hol a hivatalos órák alatt azokat bárki megtekintheti és azokról teljes, vagy részleges másolatot kérhet. A köz­szemlére tett jegyzékek ellen bármely választó jogorvoslati panaszt érvé­nyesíthet amiatt, hogy a jegyzékbe valaki esetleg jogosulatlanul vétetett fel. A panaszt a közszemléretéiel idő­tartamán belül, írásos két egyező példányban, a vármegye alispánjánál — mint választmányunk elnökénél — kell benyújtani és a M. kir. Közigaz­gatási Bírósághoz kell címezni. A panaszban uj okirati bizonyítékok is felhozhatók, időkőzben történt válto­zásokra azonban a panasz nem ala­pitható. Minden panasz csak egy személyre vonatkozhatik. Pápai ftorméiypiafi. Búza I9-3O-10-5O Rozs 14 20-14 30 Árpa 1800-1800 Zab 16 00—16 50 Tengeri 7-50-750 Burg. 4 00—500 Széna 650-7 50 Szalma OOO-OO'OO M.-hus 1*44—1*44 B.-hus 160—2 — S.-hus 160—1-60 Zsirszal. 1 70—170 Zsír 180—180 Vaj 2'40-3 00 Tűrő Tejfel lit. Tojás Tej Fokhagym a Vöröshagy, Kelkáposzta F.-káposzta Bab Zöldség Sárgarépa Nullásliszt Főzöliszt Kenyérliszt 60-60 80-90 09-09 16-18 50—50 16-16 12-12 08-08 32-36 16-16 10—10 38-38 36—36 32-32 Lopási kísérlet. Az elmúlt hét kedd délelőtt Hevessy József ny. őrnagy lakásának utcai ajfója véletle­nül nyitva maradt. Két kóbor cigány­asszony besurrant a lakásba és onnan két nyári kosztümöt elemeltek. Nem tud ák zsákmányukat messze elvinni, mert hamarosan észrevették őket. Menekülésük közben a lopott kosz­tümöket egy másik ház udvarára dobták be. A tetteseket átadták a rendőrségnek. Nem mindennapi szerencsét­lenség történt folyó hó 11-én, kedd reggel. Berhidai Sándor autófuvarozó Farkasgyepü felé autózott. Az üdülő­telep közelében az erdő sűrűjéből hirtelen egy szarvas neki rohant az autójának és annak üvegtábláit be­törte. Berhidai Sándor és az autó utasa szerencsére csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. Elcsúszott. Scheiber Hermanné, 54 éves, pápai, Bástya-utca 20. szám alatti lakos f. hó 12-én, szerdán a lakása udvarán elcsúszott s eltörött a lába. A mentők beszállították az Irgalmasok kórházába. Állapota nem súlyos. Megszúrta a vasvilla. Takács Károly mihályházai lakost f. hó 1-én a vasvilla megszúrta. Beszállították az Irgalmasok kórházába, ahol a sebét azonnal fertőtlenítették. Állapota nem súlyos. Eltörött a keze. Kövy Ferenc, 17 éves, felsőgörzsönyi gazdasági cseléd e hó 10-én olyan szerencsét­lenül esett le a kukoricaszárral rakott kocsiról, hogy a keze eltörött. Az Irgalmasok kórházában ápolják. Az állapota nem súlyos. Szemének ütődött az eszterga­kés. Tankó Béla, 20 éves, pápai géplakatossegéd e hó 11-én, kedden a műhelyben dolgozott. Munkaköz­ben az esztergakés jobb szemének ütődött s azt könnyebben megsebe­sítette. Az Irgalmasok kórházában ápolták. Állapota nem súlyos. Öngyilkosság. Felső Kádi Mihály 38 éves, fölmíves, csóti lakos folyó hó 9-én 1-2 óra közötti időben gyü­mölcsöskertjében egy cseresznyefára fölakasztotta magát és mire rátalál­tak meghalt. Tettének oka gyógyít­hatatlan betegsége volt. Nevezett már több ízben kísérelte meg az öngyil­kosságot, de felesége abban mind­annyiszor megakadályozta. Hirdessen a PÁPA ES VIDÉKÉBEN!

Next

/
Thumbnails
Contents