Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-10-09 / 41. szám

P. - MEGJELENIK MINDEM VASARNAP, ARA: 16 FILLÉR. XXXV. évfolyam, 41. szám. Pápa, 1938 október 9., vasárnap. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a P ápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: S»ü. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Magyarok Nagyasszonya! Az elmúlt napok kinzó gondjai után, az egész ország katolikus népe a mostani vasárnapon, egy kedves ünnepségre készül; a Patrona Hungáriáé jubileumára. Az országépitő nagy király, Szent István egészsége lassan megtört az emésztő nagy munka, a tömérdek harc és gond után. Erejét fogyatkozni érzi s ugyanakkor lelke megrendül, ha arra gondol, hogy munkáját itt kell hagynia s nincs akire annak folytatását és megőrzését bizhatná. Imre herceg a sírban, a vérrokonok között nincs igazán alkalmas utód, ellenség pedig kivül és belül éppen akad. Mit tegyen ? Élő hite s vallásos bizodalma e kétségek között fölséges megoldást talált: Hát ha nincs a földön, legyen az égben pártfogója s támasza az ifjú keresztény királyságnak 1 És Szent István élete müvének betetőzése gyanánt a Nagyasszonynak ajánlja fel fiatal, még csak alig alakuló keresztény országát. Innét Magyarország Nagyasszonyának történeti jelentősége nemzetünk életében kétségbevonhatatlan. Amint a Máriatisztelet a vallásosságba beleviszi az anyaiság és gyengédség gondolatát, az erkölcsi finomságot és nemességet, úgy a magyar vallásosságnak is sajátos vonása már Szent István király óta: a lovagias érzület a Boldogságos Szűz, a Magyarok Nagyasszonya iránt. Szent Istvánnál az országfelajánlás nem volt egyszerű ájtatossági forma, nem volt pillanatnyi jámbor fellobbanás müve, hanem megfontolt, nagyszerű, lélektanilag elmélzült elhatározás. Ö nagyon jól tudta, hogy a magyar népnek magas eszmék és eszmények kellenek, hogy jellemének és természetének legértékesebb tulajdonságait kifejthesse és viszont túlságosan változékony, ingadozó és széteső hajlandóságait féken tarthassa. Azért mint Krisztus után legszebb ideált, a Nagyasszony képét állította népe elé s az iránta való lovagi hűséget, mint a nemzetépítés egyik alapkövét örökítette meg nemzetünk életében. Azért ezer éves történetünkben úgy a legnagyobb magyarok egyéni, mint az egész nemzet életében a magyar eszmény és magyar erő a Nagyasszony volt. De nemcsak valami költői elgondolás szerint, hanem eszmény és erő a szavak azon valódi értelmében, amint azt gondolkodó jellemnagyságok, egy Szent László, Nagy Lajos, Hunyadi János, II. Rákóczy Ferenc és mindenekelőtt Szent István tudatos és őszinte Nagyasszonytisztelete megköveteli. A magyarság igazi vezetői tudták jól, hogy egy országot nem lehet csak kőből felépíteni és egy népet nem lehet csak külső fegyverekkel megvédeni. Mert mit érnek a kőházak, ha nincsenek benne tiszta, családi életet becsülő magyarok, és mit érnek a fegyverhegyek, ha nincs lelkileg erős, áldozatrakész megbízható katonák. Ezért egy országot elsősorban lelkekből kell kiépíteni és népét jellemmel, lelki erővel kell felszerelni. És ezek az ősmagyarok, amikor a kereszténység fényében észrevették, hogy a kegyelmi erők rendjében, mint eszmény mit jelent a Boldogasszony, azért erőt és ideált kereső lelkük mindenkor örömmel fordult a Nagyasszony tisztelete felé. Azonban ez a gonbolat ma sem vesztetté el aktualitását. A mi népünknek ma is kellenek magas és tiszta eszmények, ragyogó példaképek, lelkesítő ideálok: ma is kell, hogy Krisztus után a Nagyasszony képe szentelje meg és nemesítse át a magyar nép lelkületét. Ma és éppen ma! Amikor egyszerre vivja élet-halálharcát a hit és a téboly, a szépség és vadság, az Isten népe és a gonosz birodalma. Amikor még a megmaradt kis vallásosság is sokfelé hideg és rideg észszerűséggé merevül, s minden szin és melegség nélkül való gépiességgé. Amikor a családi erkölcs is már csak mutatóba jár haza, a nőket a szemérem és női önbecsülés elemi ismereteire kell újra tanítani és az embereknek magyarázni kell, hogy a házasságban a sírig való maradandó gondoskodás a legfőbb szempont. Éppen azért, mert nagyon is ideátlanok és eszmétlenek lettünk, önzők és ridegek, ma van szükség arra, hogy ezen a kilencszáz éves évfordulón idézzük vissza emlékezetünkbe, milyen kincseink rejlenek ősi hitünkben, milyen gazdagok voltunk régen és milyen gazdagok, szépek, nemesek lehetnénk még — a jövőben is. Vissza a Magyarok Nagyasszonyához, különösen most ezekben a várakozással teli napokban, amikor úgy érezzük, hogy álmaink valóra válnak, mert a láncok már pattannak s újra nagy és boldog lesz a magyar! (—nyi.) 9 Légoltalmi Liga előadása Október hó 4-én, kedden este 8 órai kezdettel folytatódott a házcsoportparancsnokok, háztulajdonosok s azok megbízottai részére a Légoltaimi Liga által rendezett sorozatos oktatóelőadások ciklusa a városháza tanácstermében. Kraft József ny, állami tanítóképezdei tanárnak a hallgatósághoz intézett üdvözlő szavai után dr. Merétey Károly városi hatósági orvos tartotta meg két óráig tartó élvezetes, a megjelentek figyelmét mindvégig lekötő előadását a segélynyújtásról. Előadását az 1876 évi X. tc. ismertetésével kezdette meg, mely törvény kötelességévé teszi az embernek, hogy bajbajutott embertársán segítsen. Segíteni az ember azonban csak úgy tud, ha ismeri a segélynyújtás módozatait. A segélynyújtásra az ájulásol nál és a sebesüléseknél van szükség. Az ájulást a rossz levegő, az idegrendszer gyengesége és a szívműködés rendetlensége okozza. Az ájulásnak kél faját lehet megkülönböztetni; az az egyiknél a beteg sápadt; a másiknál pedig arcszíne vörös. Az első esetben agyvérszegénység tünete, a második esetben pedig agyvérbőség áll fenn. Az első esetnél az elájultat vízszintes helyzetbe kell fektetni, az utóbbinál pedig a fejét fel kell támasztani. Az egyszerű ájulásnál a tennivalók a betegnek a szabad levegőre való kivivése, ruháinak meglazítása, a beteg arcának és végtagjainak vízzel, ecettel, ammóniákkal és kölnivízzel való dörzsölése és végtagjainak mozgatása és a mesterséges légzés alkalmazása. Agyvérbőség esetén az előbb felsorolt eszméletre térítési müveleteken kivül még érvágást is kell alkalmazni. Az ájulásoknál a leghatásosabb a mesterséges légzés alkalmazása. Kétféle mesterséges légzést különböztetünk meg. Az egyik a Scheffer- fék, a másik pedig a Szilveszter-féle. A Scheffer-féle mesterséges légzést egy ember is tudja alkalmazni, míg a Szilveszter-félénél három ember szükséges. A Schefferfélénél hasra fektetjük a beteget a fejét oidalt hajtjuk és összeszorítjuk és visszaengedjük kezeinkkel a melkasát. 1 perc alatt 16 nyomást kell alkalmaznunk. Sokszor két óráig is kell alkalmazni a méhkas összenyomását és visszaengedését mire a beteg magához tér. A Szilveszter-féle mesterséges légzésnél a beteget a hátára fektetjük és azután megvizsgáljuk, hogy szájába nincs-e kavics, homok és más idegen tárgyak és ha vannak azokat eltávolítjuk. A beteg száját szétnyitjuk, ami sok esetben nem könnyű feladat és a beteg nyelvét zsebkendővel kihúzzuk és azt a segítkezők egyikével tartatjuk. A másik ember végzi a percenkénti 16 szoros nyomást. A harmadik feladata pedig a végtagok emelgetése. Ha a mesterséges légzés sem vezet sikerre bekövetkezik a halál. A halált nem a szívműködés megszűnése, hanem a hullafoltok megjelenése mutatja a legjobban. A hullafoltok vörösszínü öt pengő nagyságú foltok és azokat a vérsejtek szétbomlása okozza. Ezekután a sérülésekről beszélt és felemlítette azok fajait, elsőnek említette a zúzódásokat, amelyek ólomecetes borogatással gyógyíthatók, majd a sebekről beszélt és megemlítette, hogy itt gyakran fennforog az elvérzés és fertőzés veszélye. A sebkötés módozatai háromfélék, kis seb esetén a fedő kötés, nagyobb sebnél a nyomó kötés és végül nagy seb esetén artériás vérzésnél a seb fölött a végtagot jó erősen elkötjük. Megemlékezett az orrvérzésről is, melyet a nyálkahártya szétpattanása okoz. Kőlönösen kiemelte, hogy vizet soha se szívjunk fel orrunkba, mert az a vérzést nem csillapítja, hanem inkább vattát sodorjunk össze és azt dugjuk orrunkba. A hallgatóságra megnyugtatóan hatott azon kijelentése, hogy az orrvérzés nem veszélyes. Az orvostudomány a legnagyobb fokú vérzést is megtud ia már szüntetni. Végül a törésekről, a rándulásokról és az égési sebekről, majd a ficamodásokról és azok gyógyításáról beszélt érdekesen és felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy mindenki tartson a házánál jódot, vattát, vazelint, gézt, benzint m rt azokra minden pillanatban szüksége lehet.