Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-09-18 / 38. szám

POLITIKAI HillLiP. - MEGJELENIK MINDEN VflSfiRNflP. Szerkesztőség Laptulajdonos Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 199. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Országzászló előtt Városunk hazafias közönsége nagy ünnepre készül. Régi vágya és álma valóra vált, mert vasárnap fényes parádé keretében emelkedik a majd a magasba ereklyés országzászlónk. Már tíz esztendeje annak, hogy Trianon megteremtette a magyar vágy nagy jelképét az első trianoni ország­zászlót, s azóta egymásután épülnek ki csonka hazánkban a Trianon el­leni meg nem alkuvó küzdelmet, a magyar igazság bekövetkező győ­zelmét hirdető orzságzászlók. Ez a zászló, melyet vasárnap ava­tunk fel, nem egy póznára eiősített háromszínű kelme, hanem a nemzeti érzésünk oltára. Miként a krisztusi hitnek szent jelképe, a megváltó szen­vedésének a fája a kereszt, úgy a magyar igazságba vetett hitnek szent szimbóluma az országzászlónk. És amikor majd lobogni kezd vá­rosunk országzászlója, akkor úgy érzem, hogy ez a zászló programmot is ad. Az országzászlónak a programmja nem lehet más, mint a munkás és termékeny hazaszeretet. A hazaszeretetet maga az Alkotó öntötte a szívekbe, hiszen a földre­szállott Isten szeméből mindössze kétszer csordultak ki emberi köny­nyek : egyszer Lázár sírjánál... má­sodszor pusztuló hazájának sorsa láttára. A honfiú Jézus könnyei meg­szenteltek minden könnyet, amit valaki hazája sorsán ejt. Aki a magyar nemzet történetét a jövőben híven és szeretettel meg fogja írni, az a mai napok történe­ténél tegye le a tollat, boruljon le és sírja tele azt a lapot. Valamikor Kossuth azt mondotta Aradról, hogy az a „Magyar Golgota," ma az egész csonkahaza egy Golgota, a világtör­ténelem legnagyobb Golgotája. Azért ha eddig szerettük a hazát, most százszorosan kell szeretni. Mi­ként a gyermek ragaszkodik édes­anyjához akkor is, ha szegény... sőt a szegénysorsba jutott, beteg, törő­dött éeesanyához még jobban oda­húz a szív, mint a gazdag és kényes anyához, úgy mi is ragaszkodjunk hazánkhoz: most, amikor árva, meg­taposott, koldus s özvegysorsba jutott. Minél megalázottabbnak, minél ár­vábbnak, minél megcsonkítottabbnak látjuk ezt az áldott földet, tapadjunk vérző szent testéhez annál sajgóbb szeretettel. De ez a hazaszeretet ne legyen piros-fehér-zöld kokárdás hazafiság, amely csak a dobot és a mellét veri, de becsületes önzetlen munkára kép­telen. Nekünk semmi szükségünk sincs szavaló irredentára, álmodozó frázishazafiíágra, amely mindig be­szél, de Magyarországért semmit sem tesz. Az igazi hazafiság ma azt követeli, hogy tegyünk félre minden konc­lesést, torzsalkodást, mérgezett nyi­lakat, önzést, hogy fogjunk össze mintegy vaslác, adjunk kenyeret a kenyértelennek, nem ebszámot, de napszámot a munkásoknak, exisz­tenciát és jövőt az ifjúságnak. Fogjunk össze mindannyian az országzászló alatt, hiszen századok óta nagy átka a magyarnak a szét­húzás. Hogy valaki közülünk nagyobb, azt onnan lehet felismerni, hogy azonnal összefognak ellene. Saj­nos, a magyarnak nincs nagyobb, ellensége, mint a magyar! Pedig ha külföldre szakadva mi magyarok ta­lálkozunk, megcsillan a szemünk, kitárul a karunk, bizalmas szeretettel vagyunk egymáshoz, mint régi isme­rősök. Miért ne lehetne ez így ide­haza is? Meg kell végre értenünk egymást, hogy nemcsak a föld népe az igazi magyar, de az iparos, a gyárimunkás, a hivatalnok éppúgy lehet ízzólelkü magyar, mint a falu fia: ennek a gondolatnak és ennek a testvériség szellemének kellene szorosabbra forrasztani a magyart a magyarral. Az országzászló programmja tehát a munka, még pedig az a munka, amely nemcsak a revíziót szorgal­mazza, de a lelkek revízióját is. A hazafias munka azzal, hogy ország­zászlókat állítunk fel nem ért véget. Fontos, hogy a zászló fölállítása után felépüljön egy nemzetépítő munka­terv is e zászló körül. Az ország­zászló nem egy kőtömeg, nem egy kelmedarab, amelyet parádés szónok­latokkal felavatunk s azután az utó­kor gondozására bízunk, hanem egy oltár, amelyen lelkünk áldozati tüzét újra meg újra meggyujtjuk. Ha ilyen lélekkel álljuk körül az országzászlónkat, el fogjuk érni hogy Trianon tövisei között is ki fog zöl­dülni a derékbatört magyar tölgy s valóban ez a zászló fogja kivezetni a fekete éjből, a könnyek tengeréből az öt országra tépett szegény, magyar hazát. (—nyi.) Szeptember 10-én, szombati napon előkelő vendégek érkeztek városunk­ba. Tizenegy órakor már nagyszámú éideklődő közönség állt a nagytemp­lom Korvin utca felé eső oldalán. Körülbelül 11-15 órakor érkezett meg a 30 tagból álló lovascsapat a Fő­térre, shol a város képviseletében Dr. Hermann László főjegyző egy­két meleg szóval üdvözölte a ven­dégeket. A vendégszeretetről tanúskodó üd­vözlő szavakat nemes Suhay Imre ny. altábornagy, a Magyar Gazdák Or­szágos Lovasegyesületének elnöke, a Iovastúra vezetője köszönte meg. Utána Tóth Endre teológiai akadé­miai tanár, Dr. Hermann László fő­jegyző üdvőzlő beszédét tolmácsolta hollandul a lovastúra idegen részt­vevőinek. Erre a hollandusok cso­port vezetője, Van Vliet válaszolt, és szavait „Éljen a magyar"-ral fejezte be. Lelkes taps honorálta a holland magyar szavait. A lovastúrán résztvettek: Alrfed Gerstenbrand festőművész tanár, a A hetesszámu lovastúra résztvevői Pápán híres karikatúrista, német, Hollan­diából : Dr. S. I. Alma tanárnő Lucar­die úrlovasnő, Baúkéma úrlovasnő, D. Lomvman úrlovasnő, L. Kleibrez bankár és neje, D. C, T. Modermann földbirtokos, versenyistálló tulajdonos. Norvégiából: Dr. G. L, Kepper ügyész, D. H. Gieseke úrlovas, Esther Jogens úrlovasnő. Azonkívül Van der Werve de Schilde földbirtokos Bel­giumból. Missis Herler úrlovasnő és M. T. G. John magasrangú minisz­teri tisztviselő Angliából. Eryvind Bratt követségi titkár Svédországból. Apalberl Mayweg mérnök és neje Németországból. Este jólsikerült társasvacsorán vet­tek részt, melyen a helybeli előkelősé­gek is megjelentek. Itt a polgármester üdvözölte a vendégeket. A vacsorán tolmács közvetítésével több felszóla­lás volt francia, holland, német és svéd nyelven, melyekről a helybeliek szintén tolmács közvetítésével vála­szoltak. Szeptember 11-én, vasárnap délu­tán Farkasgyepüre mentek kirándul­ni, ahonnét lórtn utaztak a püspö­ki erdőbe. Szepíember 12-én reggel hagyták ei a várost a külföldi vendégek. Rutomata telefon-központ Már hónapok óta folynak váro­sunkban azon nagyarányú munkála­tok, amelyek telefonnak automata­rendszerre való áttérését célozzák. Az elmúlt hét szerdáján a helybeli posta­főnökség meghívta a helyi sajtó kép­viselőit, hogy nekik az uj automata­telefonközponíót bemutassa. A meghívásnak eleget téve a tech­nika bámulatos csodájának lehet ünk tanúi. A postaépület három helyisége telve gépezettel, a huzalok millióival, erőműtelepekkel, kapcsoló-asztalok­kal. Idegenkedő érzéssel álltunk meg a nekünk teljesen érthetetlen újszerű­ségek előtt, szinte fel sem tudjuk fogni, hogy születik meg ebből a sok hang, amit odahaza kényelmesen ü'dögélve a világ minden tájáról a telefon-kagylón keresztül hallhatunk. A gépezeteket szállító és a felszere­lést végző Standard-gyár mérnöke vezet bennünket vígig a helyisége­ken és szakszerű felvilágosítása és magyarázata után csakhamar tisztán látjuk azokat a kérdéseket, amelyek eddig teljesen érthetetlenek voltak előttünk. A pápai automatikus távbeszélő­központ felszerelése az ország leg­modernebb ilyen felszerelése, amilyen még sehol nincsen. A beszélgetés tel­jesen azon rendszer szerint történik, mint Budapesten: felvesszük a hall­gatót, megvárjuk a búgást, letárcsáz­zuk a számot és a beszélgetés után visszahelyezzük a hallgatót. A kap­csolás teljesen automatikusan törté­nik, minden emberi beavatkozás nél­kül. Hibák — hacsak a beszélő nem okoz ilyeneket — elő nem fordulhat­nak. A beszélgetések számát egy számláló- készülék mutatja ki, a téve­dések teljes kizárásával. A berende­zés kizárttá teszi, hogy a beszélge­tést bárki is kihallgathassa. Teljesen újszerű a berendezésnek azon része, amely megállapíthatóvá teszi a zavaró hívások eredetét, ami akként történik, hogy a zavaró hívások esetét beje­lentjük a központnak. Ha a zavaró hivó ismét jelentkezik, a villát le­nyomjuk anélkül, hogy a haligatót

Next

/
Thumbnails
Contents