Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-09-11 / 37. szám

HETI KR1T1K9 ••• Az egész ország még mindig ha­tása alatt áll a miniszterelnök kapos­vári beszédének. A kaposvári beszéd egy igazi kormányférfi megnyilat­kozása volt, kiben van elég tehet­ség a dolgok és szükségletek felis­merésére, kiben van erő és elhatá­rozás szándékainak keresztülvitelére és ki képes is, amit mondott min­den ellenében megvalósítani. Az egész miniszterelnöki megnyilatko­zás egy izig-vérig magyar férfi meg­nyilatkozása volt, kiben törhetetlen a hit, hogy ezt a népet meglehet menteni, fel lehet emelni a nyomo­rúságból és kellő eréjjel lehet ennek az országnak jobb jövőt biztosítani. Nem kell félnie a miniszterelnöknek, hogy terveiben meggátolják, az ilyen férfi maga mellett találja a magyar­ság egészét, mert a magyarság józa­nabbul gondolkozó része egy akara­ton van vele és mindenben támo­gatja, hogy nemes célkitűzéseit meg­valósíthassa. Serédi hercegprímás a városok kongresszusán a keresztény erkölcsök fenntartását tette a polgármesterek legfőbb kötelességévé. A keresztény erkölcsiség telemtetle meg a városok alapját, az tette őket naggyá és virág­zóvá. A közerkölcs megóvásában Köttesse könyvelt a Ke­resztény Nemzeti Nyomdá­ban, Pápa, Csáby-ntea 21. van az államnak és városnak is ereje. Ott ahol erkölcs nincsen a pusztúlás jelei jelentkeznek és bekö­vetkezik az összeomlás. Hiába van­nak szép elgondolások, megfelelő emberek ezen elgondolások megva­lósítására, ha ezek nem nyugosznak megfelelő erkölcsi talajon, a szép elgondolások posványba fulladnak, megvalósításuk újabb fertők előidé­zésének lesz az okozója. A szépség­ből piszok lesz, a nemes gondolat­ból aljasság. Erkölcs legyen tehát egy város kormányzatának legfőbb utmutatója. A világpolitikai helyzet napról­napra változik, mig egyik nap biz­tatást nyújt a feszültséget okozó kér­dések békés megoldása tekintetében, addig a másik napon egy vílágkon­fliktus kitörése csak hajszálakon múlik. Egyik pillanatban az angolok békítési kísérlete sikeresnek látszik, a másik nap francia részről a spa­nyol határ megszüntetésével fenye­Bútorok 8 1 egyszerű és legmodernebb ki­vitelben úgy készen, mint ren­delésre PEIDLNÉL FOlskola-utca 7. Mindennemű berendezési cikkek! Könnyített fizetési feltételek! getőznek, Csehország pedig a leg­teljesebb mértékben elzárkózik a kisebbség követelései elől, máshon­nan pedig mozgósítási és nagyobb szabású hadgyakorlatok hírei száll­nak világgá. A legteljesebb káosz minden táján a világnak, melyből a kiutat csak a bölcs belátás és poli­tikai józanság találhatja meg. Ez a kérdés, hogy a világ intézői rá tud­nak e lépni erre az útra, vagy foly­tatják a sötétben tapogatódzást, amely végeredményben a megsemmisülés felé fog vezetni. Debreceni iparos-parlament Az egész ország kézműves ipa­rossága ez évben Debrecenben ren­dezte meg évi szokásos kongresszu­sát, melyen a Pápa és Vidéke Ipar­testületet Hajnóczky Ferenc elnök és dr. Nagy György ügyész képviselték Az iparosság évi szokásos nagy­gyűlése ez évben a szokottnál na­gyobb keretek között lett megren­dezve, mert vele egyidőben nyílott meg a Tiszántúli Ipari kiállítás is. Az ősi civis város már a pénteki napon hangos volt az iparosság pa­naszaitól, a kongresszuson megjelent több mint 600 ipartestületi kiküldött az ország minden részéből, a Du­nántúl legtávolabbi pontjáról is úgy, hogy alig volt jelentősebb Ipartestü­let mely két, vagy több kiküldőttel ne képviseltette volna magát. Deb­recen képe órák alatt átváltozott, a főként gazdaváros ezen jellege egy­szerre ipatossá vedlett át, mert min­den az iparosgyülés körül mozgott, erről folyt a beszéd az utcán, tere­ken, hivatalokban és mindenhol. Nehéz volna az egész kongresz­szusról hűségesen beszámolni, mert hisz anyaga olyan gazdag volt, hogy minden egyes kérdésről szóló be­számoló több lapot igényelne, így csak főbb vonásokban érintjük a kongresszuson történteket. A kon­gresszus jelentőségét fokozta Borne­missza Géza iparügyi miniszter meg­jelenése, ki ez alkalomra több fon­tosabb iparos kérdésben kívánt nyi­latkozatot tenni. Az iparos kongresszus középpont­ját a vármegye dísztermében meg­rendezett nagygyűlés képezte. A dí­szes külsejü vármegyeháza ezúttal ünnepi díszbe öltözött, égszínkék ruhás, fehér sujtásos megyei hajdúk fogadták az iparos kiküldötteket. Az egyébként nagyterjedelmű vármegye­háza díszterme ezúttal kicsinynek bizonyult, az iparos kiküldöttek pil­lanatok alatt zsúfolásig megtöltötték, sokan a folyosókra is szorultak ki. A nagygyűlésen az iparügyi minisz­teren kivül megjelent a kereskedelem­ügyi miniszter kiküldöttje, Hajdú vár­megye főispánja, Debrecen város polgármestere, az ottani Kereske­delmi és Iparkamara és Mezőgazda­ságikamara elnökei, számos felsőházi tag és országgyűlési képviselő, ezen­kívül számos közéleti előkelőség, kik beszédeikben mind az iparogügyek­kel való együttérzésükről tettek tanú­ságot. Az üdvözlések után Bornemissza Géza iparügyi miniszter tartotta meg már nagyon várt nagyjelentőségű beszédét. A másfélórás beszéd mind végig figyelmetkeltő volt és a hozzája fűzött várakozást mindenben kielé­gítette. Bornemissza miniszter be­szédjének leglényegesebb része volt az iparosok aggkori biztosítására vo­natkozó kijelentése. A miniszter be­jelentette, hogy erre vonatkozólag több tervezet fekszik előtte, jelenleg folynak az adatgyűjtések, ezek bir­tokába az érdekeltségek bevonásával letárgyalja a kérdést és reméli, hogy kedvező megoldást fog találni. Nagy tetszéssel fogadta a nagy­gyűlés a miniszternek azon bejelen­tését is, hogy a kisipari hitelt ki fogja terjeszteni, hogy minél több iparos részesülhessen belőle, azon­kívül az önállósítási alapból az ipa­rosságot is támogatni kívánja. A bontárkérdésben tett miniszteri kijelentés nem elégíti teljes mérték­ben az iparosságot, ugyanis a mi­niszter nem látja szükségét annak, hogy a fennálló szabályoknál szigo­rúbb intézkedésekét tegyen. A miniszter beszédje mindvégig érdekfeszítő volt és a gyűlés sokszor szakította félbe zajos tetszés nyilvá­nítással. Általában az volt a benyo­más, hogy a beszéd kielégítette az iparosságot és kilátszott a beszédből, hogy a miniszter a mondottakat komolyan veszi és amit ígért azt keresztül is viszi. A nagygyűlés kapcsán az iparos­ság határozati javaslatokban terjesz­tette elő kívánságait, 8 ezeket átad­ták a miniszternek. A kongresszussal kapcsolatban több szakgyűlés is volt, amelyek ugyancsak részletesen foglalkoztak az iparos kérdésekkel. Nagy közönséget vonzott a kon­gresszusai kapcsolatos ipari kiállítása is, hol felvonult a Tiszántúl iparos­sága alkotásainak legkiválóbb darab­jaival. ewwwwwwwwwwwww Felhívás! A kettős szentév emlékére a fő­templomi vegyeskart kibővíteni és egy templomi vonós-zenekart óhajtanék szervezni. Tisztelettel felkérem tehát mind­azokat, akik akár a vegyeskarban, akár a zenekarban szívesen közre­működnének és az alábbi feltételnek megfelelnek, szíveskedjenek nálam jelentkezni. Csak valláserkölcsös, hangjegy­ismerettel, megfelelő hanganyaggal redelkező, avagy valamely hangsze­ren hangjegy után játszani tudó, le­galább polgári iskolát végzett egyé­nek jelentkezhetnek. Jelentkezni le­het a Fő-téri elemi fiúiskolában min­den kedden és pénteken tartandó énekpróbák alkalmával. Marton Győző főtemplom! karnagy. A nagytemplom előtti szökőkút lebontása Az évtizedeken keresztül a nagy­templom előtt álló, nem működő szökőkutat a város műszaki hivatala eltávolíttatta. Értesülésünk szerint a város nem szándékozik helyette sem­miféle emlékművet építtetni, pedig igy üresen a nagytemplom előtti tér nagyon szokatlan szemünknek. Véleményünk szerint a szökőkút helyére a legjobb volna vagy a dicső­séges első királyunk, Szent István szobrát felállítani, vagy pedig egy Szentháromság szobrot, mert mind­kettő mutatná városunk magyar és keresztény jellegét. Reméljük, hogy a város áldozat­kész társadalma a fentemiitett szob­rok bármelyikének költségeihez öröm­mel önként hozzájárul adományaival. Hírek Lelkészáthelyezés. A dunántuli ref. püspök Nádasdy Lajos pápai ref. s. lelkészt Celldömölkre helyezte át. Uj teológiai igazgató. A pápai ref. teológia-akadémia igazgatója az uj tanévtől kezdve dr. Tóth Lajos, az ószövetségi szentfrás-magyarázat tanára lett. Államsegély. A bakonybéli róm. kat. elemi iskola részére 12000 pengő tatarozási segélyt utaltatott ki a kul­tuszminiszter. Külföldi lovasok Pápán. A Ma­gyar Gazdák Lovasegyesülete által rendezett lovastúra résztvevvői folyó hó 10-én 11 órakor érkeznek Pápára. A lovasokat a város a Főtéren ün­nepélyesen fogadja, majd este társas­vacsorát rendez tiszteletükre. Országos vásár. F. hó 13- 14-én, kedden és szerdán országos vásár lesz városunkban. A száj és köröm­fájásra való tekintettel az eladás azon jóval kevesebb lesz, mint más vásá­rokon, mert a vásárra csak lovakat szabad felhajtani, hasított körmű állatokat nem. Emerikánás hirek. Az elmúlt vasárnap telt ház mellett Salamon­ban tartotta első vidéki kultúrelőadá­sát az Emerikána Kúriája. Dr. Ka­tona István szolgabíró az Emerikana subpriorja a falu szociális problémája címmel tartott magaszárnyalású elő­adást, majd Molnár István hittanár, az Emerikána lelkésze nagy szónoki készségével mondta el hatalmas be­szédét a mai zűrzavaros állapotokról és a keresztény magyar összetartás­ról. Végül önállóságra és munkára buzdította a falu polgárságát, majd az Emerikána célját ismertette. Víg­poharat Keller Gyula a Kúria secre­tariusa olvasta föl álta'ános jókedvre hangolva a hallgatóságot. Dolgozó leányok! Szeptember hó 11-én, vasárnap délután 5 órakor a szokott helyen tartják első össze­jövetelünket. Mindnyájatokat szere­tettel váiunk!

Next

/
Thumbnails
Contents