Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-07-24 / 30. szám

81 Bútorok egyszerű és legmodernebb ki­vitelben úgy készen, mint ren­delésre PEIDLNÉL F8Iskola-utca 7. Mindennemű berendezési cikkek! Könnyített fizetési feltételek! baj van a kapásnövényeknél. Álta­lában mindenhol érezhető az eső hiánya. A tengeri egyelőre még birja a szárazságot, erre is azonban na­gyon elkelne egy jó kiadós eső. A burgonya és répa helyzete sokkal veszélyesebb és nagy bajok származ­hatnak, ha rövidesen nem kapnak esőt. A takarmányfélék ugyancsak érzik az eső hiányát. A szőlők szépen fejlődnek, azon­ban fellépett a lisztharmat, úgy szük­séges a gyors rézkénporozás. Az ipartestületek köréből A győri Kereskedelmi és Iparkama­ra a legutóbbi napokban adta ki az 1937 év közgazdasági viszonyairól szóló évi jelentését. A jelentés felöleli az egész Kamara területének általá­nos gazdasági;helyzetképét, részletes adatokat közöl a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság helyzetéről, beszámol a Kamara tevékenységéről, Az évi jelentés ipari beszámolójából kitünőleg a Kamara területén 17 ipartestület működik, ebből Győr vármegyére esik 4, Veszprém vár­megyére 7. Komárom és Esztergom Ajó keret emeli a képet: ke­reteztessen a Keresztény Nem­zett Nyomdában Papa, Csáky-n. 31., ahol olcsón és pontosan ké­szülnek a legszebb képkeretek. vármegyére 6. A 17 ipartestület kö­zül a legnagyobb a Győr városi 1996-os tagiétszámmal, a második helyen áll a Pápa és Vidéke ipar­testület 1559-es tagiéiszámmai; a leg­kisebb ipartestület a siófoki 214-es taglétszámmal. A 17 ipartestületnek összesen 5018 segédet és 3939 ta­noncot foglalkoztatnak. A legtöbb segédet foglalkoztat a Dorog és Vi­déke ipartestület 1049-et. A Pápa és Vipéke ipartestület iparosai 250 se­gédet és 199 tanoncot foglalkoztat­nak. Nagyon érdekes képet mutatnak az évi jelentésnek az egyes ipartes­tületek anyagi helyzetéről adott képe. A tagdíj bevétele a legnagyobb a Győr városi ipartestületnek 8628 20 P, utána jön a Veszprém és Vidéke ipartestület 4509.29 P-vel, majd a Tata és Vidéke ipartestület 3843 P-vel és a negyedik helyen áll a pápai ipartestület 3056 50 P-vel. Az összes bevételeket illetőleg a pápai ipartes­tület a harmadik helyen áll. Az egyes ipartestülelek vagyonát tekintve a legnagyobb vagyona van a Győr városinak 77684 48 P, utána jön a a Pápa és Vidéke ipartestület 5235T58 P értékű vagyonnal. A tagdíjak 1—80 P kőzött mozognak. Megjelent az új középiskolai rendtartás Teleki Pál gróf kultuszminiszter az elmúlt napokban adla ki az új középiskolai rendtartást, amely a középiskolákat érdeklő minden kér­dést szabályoz. A rendtartás határo­zott időhöz köti a tanévet. A tanév ezentúl szeptember 8—9-én kezdődik, az ezt követő hétköznapon pedig kezdetét veszi a rendes tanítás. Az utolsó tanítási nap a jövőben a VIII. osztályokban pedig június 14-én lesz. Ezek a határidők zárósak, mely­nél előbb vagy utóbb a tanévet meg­kezdeni, illetve befejezni nem lehet. A tanévet június 25-én kell ünne­pélyesen befejezni. Az új rendtartás az egyes órák tanítási idejét is sza­bályozza és visszaállítja az 50 per­ces órákat. Ezenkívül még sok egyéb újítást tartalmaz a rendtartás. Kamarai panasznap Az elmúlt hét csütörtökén a győri Kereskedelmi és Iparkamara vezető­sége átjött Pápára, hogy itt az ipa­rosok és kereskedők panaszait és kívánságait meghallgassa és azokra orvoslást találjon. A panasznapon a Kamara részéről megjelent Morvay István elnök, a győri Ipartestület el­nöke és dr. Újlaki Géza kamarai titkár. A múltban már bevált panasz napok ez alkalommal is a legteljesebb siker jegyében zajlottak le. A dél­előtti iparos panasznapon az Ipa r­testület tanácstermében az iparosság tekintélyes száma jelent meg. Haj­vözölte a megjelenteket és vázolta az iparosság legégetőbb panaszait. Az iparosság az árrombolás és a köz­munkák kiadásánál tapasztalható visszáságokat sérelmezte leginkább és egyes konkrét panaszokat is elő­terjesztett. A megjelent iparosok közül többen egyes kirívó sérelmeket tettek szóvá. A Kamara részéről az előter­jesztett kívánságokra Marsehall Béla alelnök és dr Újlaki Géza titkár ad­ták meg a kimerítő választ. Délután a Kamara vezetősége a Lloyd társulatot látogatta meg és ott a kereskedők sérelmeit hallgatta meg. Heylen namuri püspök, a nemzet­közi eucharisztikus kongresszusok állandó bizottságának elnöke Buda­pestről visszatérve fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt kijelentette, hogy a következő eucharisztikus kongresz­szusok a következő országokban fog­nak lefolyni. 1940-ben Nizza, Olasz­A mezőgazdasági munkavállalók és cselédek kötelező öregségi biztosítása életbe lépett Eddig a mezőgazdasági cselédek öregségükre nem voltak biztosítva. Ha már nem tudtak dolgozni, kény­telenek voltak a koldulás, vagy pe­dig gyermekeik eltartására rászorulni. Végre az 1938. évi XII. t.-c. szabá­lyozza ezt a fontos kérdést s a fenti törvény 18., 19., 20. és 37. §-ai már július hó 1-én hatályba is léptek. A tőrvény 18. §-ának 1. bekezdése értelmében mentesek a hozzájárulás fizetése alól a földadó alá eső in­gatlanok tényleges birtokosai (ha­szonélvezői), ha a község területén fekvő ingatlanjuk (ingatlanaik) ka­taszteri jövedelme a 100 koronát meg nem haladja. Ha a kataszteri tiszta jövedelem a 100 koronát meg­haladja, de a 150 koronát el nem éri, a hozzájárulás összege a kive­tett földadó őt százalékával, nagyobb kataszteri tiszta jövedelem esetében pedig a földadó tizennyolc és egy­negyed százalékával egyenlő. Azok­nak az ingatlanoknak a kataszteri tiszta jövedelmét, amelyek után a földadót ugyanazon a^ófőkönyvi nóczky Ferenc ipartestületi elnök üd­Hol lesznek a következő nemzetközi eucharisztikus kongresszusok? ország; 1942-ben Lengyelország; 1944-ben Spanyolország; 1946-ban Belgium kapja az eucharisztikus kong­resszusok rendezését. Az 1946 i kong­resszus egyben az Űrnapjának 700 éves jubileuma is lesz, mely tudva­levően a belgiumi Lüttichből indult ki. számlán tartják nyilván, a fizetési kö­telezettség és a hozzájárulás kulcsá­nak megállapítása szempontjából össze kell számítani. 1938. évre a hozzájárulást csak félévi időszakra kell kivetni. A hozzájárulás kivetése a községi elöljáróság feladata. A hozzájárulási összeg további kezelé­sét illetően a közadók kezelésére vo­natkozó törvényes rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni. A hozzá­járulás fizetésére kötelezettek a ki­vetett hozzájárulás mértékéről az adó­kivetési ívből értesülnek. Ha az in­gatlan 1938. évi júl. 1-én haszon­bérbe van adva, a hozzájárulás a haszonbérbe adó és a haszonbér egy­más közötti viszonyában abban az arányban oszlik meg, amilyen arány­ban a felek az ingatlant terhelő köz­tartozásokat megállapodásuk értelmé­ben viselik. Intézkedik továbbá a rendelet arról, hogy az 1838. II. t.-c. 71. §-a alapján létesített községi munkássegély alapok vagyona 1938. júl. 1-ével az intézet tulajdonába megy át. HETI KRITIKA ••• Imrédy miniszterelnök és Kán' külügyminiszter római útját az eg< világ közvéleménye nagy érdél' déssel kiséri. De különösen benr ket magyarokat érdekel államférfié olaszországi látogatása, hol eszi cserét folytatnak Európa egyik k nagyobb áilamférfiával, Mussolinivt és megvitatják az európai eseménye­ket, a béke biztosításának lehetősé­geit és a két országot érdeklő poli­tikai és gazdasági kérdéseket. Nagy bizalommal tekintünk ezen látogatás elé, mert ugy látjuk, hogy ez az ut megszilárdítja a hatalmas olasz biro­dalom és hazánk közötti barátságot. Ennél is többet várunk ettől az úttól, várjuk Európa békéjének megterem­tését és megszilárdítását. Nem vezeti a tanácskozó államférfiakat semmi­féle rejtett szándék más államok irá­nyába, csak egy, az annyira kívánt béke megvalósítása és Európa nyu­galmának biztosítása. A cseh kisebbség kérdése ismét holtpontra jutott. A csehek sehogy­sem akarják belátni, hogy erőszak­kal létrehozott államuk csak úgy állhat fenn, ha az ország jelentős részét képező kisebbségek igényeit békésen kielégítik és lehetőséget ad­nak a kisebbségek önálló nemzeti életük gyakorlására. A cseh naciona­listák nem akarják ennek szükséges­ségét belátni és mereven ragaszkod­nak a meglévő lehetetlen állapot fenn­tartásához. Elvakultságukban nem veszik észre, hogy ezzel az egész világ békéjét veszélyeztetik, vagy talán már ugy gondolkoznak, hogy nekik úgyis mindegy, inkább pusz­tuljon az egész világ velük együtt, ha már nekik el kell veszíteni azt, amit ármánnyal, fondorlattal megszerez­tek. így talán mégsem lehet gon­dolkodni, az igazságnak helyet kell adni, annak teljesítése elől semmi­féle eszközzel nem lehet elzárkózni, még ha fáj is az. Egész Franciaország kitörő lelke­sedéssel köszönti a hatalmas angol birodalom uralkodóját. A két nagy hatalom évtizedes baráti kapcsolata jut ezen király látogatással kifejezésre. Franciaország szempontjából különös fontossággal bir ez a látogatás, mert ezen barátság révén látja biztosítva az országhatároknak sérthetetlenségét és a békés alkotó munkát. Francia­ország évtizedekkel ezelőtt maga volt a vezető nagyhatalom, ma ez a sze­rep inkább az angoloké, a francia polit'ka nagymértékben az angol után igazodik. Franciaország Anglia barát­sága nélkül kevés súllyal vehetne részt Európa politikájának irányítá­sában. De nem volna szükség ilyen támaszokra, ha mindenki az igazság és béke útját követné. Ez az egyedüli és feltétlen biztosíték a népeknek, államoknak egyaránt. Hirdessen a PAPfl ÉS VIDÉKÉBEN!

Next

/
Thumbnails
Contents