Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)
1938-06-26 / 26. szám
a vonat. káprázatos szép ünnepségeknek, s azután lassan oszladozni kezdett a nagyszámú közönség. Sokan ismét körmenetbe fejlődve tértek vissza a templomba, de mindenki azzal a felemelő gondolattal indult hazafelé, hogy boldogok lehetünk mi magyarok, hogy első Királyunk szent volt, azóta az ország koronája is szent s ha Szűz Máriás lobogónk alatt harcolunk, akármilyen csillagtalan is a magyar égbolt — ismét nagy és boldog lesz a magyar! kigördült A díszszázad ismét vigyázba merevedett, az áhítatos hívő sereg imádkozik, kezét összetéve tisztelgett s megharsant a kürt, felcsendült a Himnusz és a közönség meghatottan, fátyolos szemmel énekelte. Nékány másodpercig még látszott a Szent Jobb. Láttuk még a koronaőrök elvillanó palástját s azután még tündöklik a vonat tetején a kivilágított szent korona s azután eltűnt egészen az aranyvonat, hogy folytassa diadalútját Szombathelyig. Elment az aranyvonat, vége a A város csatornázása Régi kívánsága a város lakossá- dálkodása elérte azt, hogy a város megszabadult legsúlyosabb tartozásaitól és ha nem is a szükséges mértékben, mégis már gondolni lehet újabb beruházásokra. A városi tartozások fokozatos csökkenése adta meg a lehetőségét annak, hogy a régi félretett csatornázás kérdését újból elővegyék és a város vezetősége foglalkozzék a megoldás lehetőségeivel. Az elgondolások szerint először csak a főcsatorna épülne meg és fokozatosan készülne el az egész városra kiterjedő csatornahálózat. A főcsatorna a városon kívül a Tapolcából indulna ki és a Veszprémi-út, a Batthyány-, Korona-, Vak Bottyán-utcán keresztül kapcsolódna ismét be a Tapolcába. Örömmel vettük a polgármesternek ezen elgondolását és őszintén kívánjuk, hogy mielőbb valósíthassa meg ezen nagyszabású elgondolását. és védőnők) lelkiismeretes, buzgó szövetség mindenkit, akit kérő szamunkáját. vával felkeresett: ne zárkózzék el A szövetség a mult napokban egy 8zava i elől : a dÍ o n» segítsen a szoúgynevezett „láthatatlan majális" morú jelen nyomorának enyhítése céljaira póstai befizető lapokat kül- és a szebb jövő érdekében. „A dött olyanoknak, akiktől elvárható gyermek a jövő remény^, néhány fillér segítség. Kérve-kér a — A kormányzó 70 éves születésnapja gának a csatornázás. A háborút megelőző években már komolyan foglalkoztak ezen kérdéssel, azonban a közbejött világháború már úgy látszott, teljesen lehetetlenné tette ezen fontos ügy megoldását. A mindjobban fokozódó közegészségügyi követelmények azonban nem hagyták ezen kérdést elaludni, mert az utcák pora és piszka, a nyilt csatornák egy cseppet sem feleltek meg egy huszonháromezer lakósú város közegészségügyi követelményeinek. Hiába volt azonban szükség a csatornázásra, ha arra nem volt meg a kellő anyagi fedezet. A város anyagi helyzetét figyelembevéve egyenlőre nem is lehetett gondolni arra, hogy az egymillió pengő körüli befektetést igénylő csatornázást megvalósíthatjuk. A város legutóbbi évekbeni gazf\ 5tefánia Szövetség (Rnya- és csecsemővédelmi intézet) köréből A szövetség pápai fiókjának igazgatósága f. hó 18-án tartott gyűlésén vitéz Mezey Károly tiszti főorvos beszámolt a szövetség munkájáról és ennek eredményéről. Beszámolójában említi, hogy Pápán a csecsemőhalandóság 2%-kal haladja meg az országos átlagot, azaz 30—40 csecsemővel több hal meg Pápán, mint bárhol az országban. E szomorú megállapítás intő szó mindazokhoz, akiknek módjában áll valamikép a szövetség munkáját elősegíteni. Pápa városa nagy összeggel seRuházatában magas igényű? Készíttessen FREILER úri-, papi és egyenruha szabónál Horthy Miklós Fő-u. 25. (Református tiőne/elö intézet8 tel szemben.) gíti a szövetséget, de ez nem elég, mert igen sok e téren a tennivaló. A szövetség igazi nemzetvédő munkáját csendben, nagy áldozatkészséggel végzi. Az elmúlt évben 12 teljes és rész-gyermekkelengyéket osztott ki, tápszerek, gyógyszerek adományozásán al és tanácsadással siet a szegényebb néprétegek segítségére, de rendelkezésére áll az intézet mindenkinek, aki szakszerű utasításért ide fordul. Hogy az áldozatos, lelkiismeretes munka eredménye megvan, mutatják a tények statisztikája, 1937. jan. í—június l-ig 522 látogató (csecsemő, kisded) tanácskérő fordult meg az intézetben, napi átlagban 8 tanácskérő, segélyezendő, ez évi jan. 1—június )-ig 1313 egyén, a napi átlag tanácskérő ezek szerint 17 3 volt. A csecsemő-halandóság 1937. jan. 1—június l-ig volt 18°/o, ez évben 11*4 százalék. E számok mindennél ékesebben beszélnek: igazolják ez intézmény óriási fontosságát, nemzetvédelmi szempontból, igazolják a nemes ögy szolgálatába állott egyének (orvos Az elmúlt hét szombatján az egész ország mély hódolattal ünnepelte az ország első emberének, vitéz nagybányai Hor hy Miklós Magyarország kormányzójának 70 éves születésnapját. Az országban nem volt város, falu, hol ezt a napot meg nem ünnepelték volna, az ország egész lakossága vallásra, nemre, korra tekintet nélkül egy emberként köszöntötte a kormányzót és juttatta kifejezésre iránta való háláját, szeretetét és alattvalói hódolatát. Pápa városa is megfelelő keretek között ünnepelte meg a kormányzó születésnapját. Az összes hivatalok egész nap szünetet tartottak, a regAmi elmaradt... geli órákban az összes felekezetek templomaiban istentiszteletek voltak, amelyeken megjelentek a katonaság képviselői, az összes hivatalok, testületek vezetői. Az istenliszteletek után a helybeli katonai alakulatok diszfelvonulást tartottak a Fő-téren. A helybeli állomásparancsnokság, a város vezetősége ás a hatóságok képviselői előtt diszmenetben vonultak el a katonai alakulatok, elöl a repülők döngő díszlépésben, majd a huszárság lovas diszmeneíe következett, utána a frontharcosok kis csapata, a leventék és cserkészek csapata. A diszfelvonulás után az összes csapatok elvonultak. Még lelkünkbe zsong a vasárnapi felejthetetlen ünnepség. Közel tíz ezren zarándokoltunk a városunkon keresztül utazó első szent királyunk drága ereklyéje elé, hogy bemutassuk mi késő unokák alattvalói hódolatunkat és fiúi ragaszkodásunkat az országépítő nagy király előtt. És amikor kibontakozott a Szent Jobbot hozó aranyvonat, elsőnek egy ragyogó s tündöklő keresztet pillantottunk meg. Nem ok nélkül ékesítették Szent István vonatát a ragyogó Kereszttel. Mintha a történelmet akarták volna megismételni. Hisz első szent királyunk volt az, aki országjáró útjában, a magyar síkságon, a halmokon, hegyeken és völgyeken, szerte az egész országban a magyarság életfája mellé a Keresztet cövekelte le. Innét lett közmondásossá: „A kard szerezte, de a Kereszt tartotta meg e hazát". Voitak idők, szomorú idők, amikor a Kereszt sugárzása nem volt elég fényes, hogy belevilágítson lelkünkbe és a magyar élet útvesztőibe. Voltak idők, amikor bujkáltunk a Kereszt fényessége elől, vagy befogíuk a szemünket, hogy ne lássuk a Kereszt tanításait s Krisztus igazságait. Mindenkor megbűnhődtünk érette ! Amikor nem akartunk keresztények lenni, akkor magyarságunk is vérszegénnyé vált. Most már lassan ébredezünk! Még ugyan lefogja lelkünket valami dermedtség, de már kezdünk ráébredni, ha jo magyarok akarunk lenni, akkor igazi kereszténynek is kel! lenni. A Szent- Jobb látogatása kell, hogy rádöbbentsen erre mindnyájunkat. Első szent királyunk országjáró útjában most is a Kereszttel érkezett közénk, És amikor mi szivünk egész újjongásával ünnepeltük a Keresztet hozó Szent Jobbot, akkor örömmel láttuk, hogy ezen a demonstráción a hivatalos város is ünnepelt. Azért hinni merjük, hogy ezek után, de különösen akkor, amikor nap-nap után olvasunk híradásokat keresztkifüggesztésekről az ország minden részéből, most már felteszik, ami eddig oly fájdalmasan elmaradt, a városháza falára is azt a keresztet, melyet Szent István hozott és adott, a magyarnak. (—nyi.) Rádió 7 Csillár írógép legolcsóbban Sommer műszaki és villamossági vállalatnál Széchenyi tér 15. sz. Telefonszám: 222. Érettségi vizsgálatok a bencéseknél. F. hó 11, 13, 14, 15 és 17én folytak le a bencés reálgimnáziumban az érettségi vizsgálatok Berkes Ottó, c. tanker. kir. és kat. főigazgató " elnöklete alatt Madocsai Pál, dombovári kir. kat. gimnáziumi igazgató, kormányképviselő jelenlétében. A vizsgálatok eredménye a kővetkező volt: Kitüntetéssel érett: Frei Mátyás, Kellermaier Gyula, Kósa Zoltán, Práger István, Tóth Pál, Tüttő József. Jelesen érett: Leyer József, Szólás Tibor. Jól érett: Ballagó Pál, Cser Sándor, Csizmadia Imre, Érdi Imre, Győri László, Harsányi László, Kassai Antal, Kecskés Attila, Kovács Lajos, Linczer Ernő, Márkus Zoltán, Németh János, Pető Lajos, Pócza Dezső, Takó Gábor, Tasnádi Tibor, Török István, Török József. Érett: 16 tanuló.