Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-06-26 / 26. szám

a vonat. káprázatos szép ünnepségeknek, s azután lassan oszladozni kezdett a nagyszámú közönség. Sokan ismét körmenetbe fejlődve tértek vissza a templomba, de mindenki azzal a felemelő gondolattal indult hazafelé, hogy boldogok lehetünk mi magya­rok, hogy első Királyunk szent volt, azóta az ország koronája is szent s ha Szűz Máriás lobogónk alatt har­colunk, akármilyen csillagtalan is a magyar égbolt — ismét nagy és boldog lesz a magyar! kigördült A díszszázad ismét vigyázba mere­vedett, az áhítatos hívő sereg imád­kozik, kezét összetéve tisztelgett s megharsant a kürt, felcsendült a Himnusz és a közönség meghatot­tan, fátyolos szemmel énekelte. Né­kány másodpercig még látszott a Szent Jobb. Láttuk még a korona­őrök elvillanó palástját s azután még tündöklik a vonat tetején a kivilágí­tott szent korona s azután eltűnt egészen az aranyvonat, hogy foly­tassa diadalútját Szombathelyig. Elment az aranyvonat, vége a A város csatornázása Régi kívánsága a város lakossá- dálkodása elérte azt, hogy a város megszabadult legsúlyosabb tartozá­saitól és ha nem is a szükséges mértékben, mégis már gondolni lehet újabb beruházásokra. A városi tartozások fokozatos csökkenése adta meg a lehetőségét annak, hogy a régi félretett csatornázás kérdését újból elővegyék és a város vezető­sége foglalkozzék a megoldás lehe­tőségeivel. Az elgondolások szerint először csak a főcsatorna épülne meg és fokozatosan készülne el az egész városra kiterjedő csatorna­hálózat. A főcsatorna a városon kí­vül a Tapolcából indulna ki és a Veszprémi-út, a Batthyány-, Korona-, Vak Bottyán-utcán keresztül kap­csolódna ismét be a Tapolcába. Örömmel vettük a polgármester­nek ezen elgondolását és őszintén kívánjuk, hogy mielőbb valósíthassa meg ezen nagyszabású elgondolását. és védőnők) lelkiismeretes, buzgó szövetség mindenkit, akit kérő sza­munkáját. vával felkeresett: ne zárkózzék el A szövetség a mult napokban egy 8zava i elől : a dÍ o n» segítsen a szo­úgynevezett „láthatatlan majális" morú jelen nyomorának enyhítése céljaira póstai befizető lapokat kül- és a szebb jövő érdekében. „A dött olyanoknak, akiktől elvárható gyermek a jövő remény^, néhány fillér segítség. Kérve-kér a — A kormányzó 70 éves születésnapja gának a csatornázás. A háborút megelőző években már komolyan foglalkoztak ezen kérdéssel, azonban a közbejött világháború már úgy látszott, teljesen lehetetlenné tette ezen fontos ügy megoldását. A mindjobban fokozódó közegész­ségügyi követelmények azonban nem hagyták ezen kérdést elaludni, mert az utcák pora és piszka, a nyilt csatornák egy cseppet sem feleltek meg egy huszonháromezer lakósú város közegészségügyi követelmé­nyeinek. Hiába volt azonban szük­ség a csatornázásra, ha arra nem volt meg a kellő anyagi fedezet. A város anyagi helyzetét figyelembe­véve egyenlőre nem is lehetett gon­dolni arra, hogy az egymillió pengő körüli befektetést igénylő csatorná­zást megvalósíthatjuk. A város legutóbbi évekbeni gaz­f\ 5tefánia Szövetség (Rnya- és csecsemő­védelmi intézet) köréből A szövetség pápai fiókjának igaz­gatósága f. hó 18-án tartott gyűlé­sén vitéz Mezey Károly tiszti főorvos beszámolt a szövetség munkájáról és ennek eredményéről. Beszámoló­jában említi, hogy Pápán a csecse­mőhalandóság 2%-kal haladja meg az országos átlagot, azaz 30—40 csecsemővel több hal meg Pápán, mint bárhol az országban. E szo­morú megállapítás intő szó mind­azokhoz, akiknek módjában áll va­lamikép a szövetség munkáját elő­segíteni. Pápa városa nagy összeggel se­Ruházatában magas igényű? Készíttessen FREILER úri-, papi és egyenruha szabónál Horthy Miklós Fő-u. 25. (Református tiőne/elö intézet­8 tel szemben.) gíti a szövetséget, de ez nem elég, mert igen sok e téren a tennivaló. A szövetség igazi nemzetvédő munkáját csendben, nagy áldozat­készséggel végzi. Az elmúlt évben 12 teljes és rész-gyermekkelengyé­ket osztott ki, tápszerek, gyógyszerek adományozásán al és tanácsadással siet a szegényebb néprétegek segít­ségére, de rendelkezésére áll az in­tézet mindenkinek, aki szakszerű utasításért ide fordul. Hogy az áldozatos, lelkiismeretes munka eredménye megvan, mutat­ják a tények statisztikája, 1937. jan. í—június l-ig 522 látogató (cse­csemő, kisded) tanácskérő fordult meg az intézetben, napi átlagban 8 tanácskérő, segélyezendő, ez évi jan. 1—június )-ig 1313 egyén, a napi átlag tanácskérő ezek szerint 17 3 volt. A csecsemő-halandóság 1937. jan. 1—június l-ig volt 18°/o, ez évben 11*4 százalék. E számok mindennél ékesebben beszélnek: igazolják ez intézmény óriási fontosságát, nemzetvédelmi szempontból, igazolják a nemes ögy szolgálatába állott egyének (orvos Az elmúlt hét szombatján az egész ország mély hódolattal ünnepelte az ország első emberének, vitéz nagy­bányai Hor hy Miklós Magyarország kormányzójának 70 éves születés­napját. Az országban nem volt város, falu, hol ezt a napot meg nem ün­nepelték volna, az ország egész lakossága vallásra, nemre, korra tekintet nélkül egy emberként kö­szöntötte a kormányzót és juttatta kifejezésre iránta való háláját, szere­tetét és alattvalói hódolatát. Pápa városa is megfelelő keretek között ünnepelte meg a kormányzó születésnapját. Az összes hivatalok egész nap szünetet tartottak, a reg­Ami elmaradt... geli órákban az összes felekezetek templomaiban istentiszteletek voltak, amelyeken megjelentek a katonaság képviselői, az összes hivatalok, tes­tületek vezetői. Az istenliszteletek után a helybeli katonai alakulatok diszfelvonulást tartottak a Fő-téren. A helybeli állomásparancsnokság, a város vezetősége ás a hatóságok kép­viselői előtt diszmenetben vonultak el a katonai alakulatok, elöl a repülők döngő díszlépésben, majd a huszár­ság lovas diszmeneíe következett, utána a frontharcosok kis csapata, a leventék és cserkészek csapata. A diszfelvonulás után az összes csapa­tok elvonultak. Még lelkünkbe zsong a vasárnapi felejthetetlen ünnepség. Közel tíz ezren zarándokoltunk a városunkon keresztül utazó első szent királyunk drága ereklyéje elé, hogy bemutas­suk mi késő unokák alattvalói hó­dolatunkat és fiúi ragaszkodásunkat az országépítő nagy király előtt. És amikor kibontakozott a Szent Jobbot hozó aranyvonat, elsőnek egy ragyogó s tündöklő keresztet pillantottunk meg. Nem ok nélkül ékesítették Szent István vonatát a ragyogó Kereszttel. Mintha a törté­nelmet akarták volna megismételni. Hisz első szent királyunk volt az, aki országjáró útjában, a magyar síkságon, a halmokon, hegyeken és völgyeken, szerte az egész ország­ban a magyarság életfája mellé a Keresztet cövekelte le. Innét lett közmondásossá: „A kard szerezte, de a Kereszt tartotta meg e hazát". Voitak idők, szomorú idők, ami­kor a Kereszt sugárzása nem volt elég fényes, hogy belevilágítson lel­künkbe és a magyar élet útvesztőibe. Voltak idők, amikor bujkáltunk a Kereszt fényessége elől, vagy be­fogíuk a szemünket, hogy ne lássuk a Kereszt tanításait s Krisztus igaz­ságait. Mindenkor megbűnhődtünk érette ! Amikor nem akartunk keresz­tények lenni, akkor magyarságunk is vérszegénnyé vált. Most már lassan ébredezünk! Még ugyan lefogja lelkünket valami dermedtség, de már kezdünk rá­ébredni, ha jo magyarok akarunk lenni, akkor igazi kereszténynek is kel! lenni. A Szent- Jobb látogatása kell, hogy rádöbbentsen erre mindnyá­junkat. Első szent királyunk ország­járó útjában most is a Kereszttel érkezett közénk, És amikor mi szi­vünk egész újjongásával ünnepeltük a Keresztet hozó Szent Jobbot, ak­kor örömmel láttuk, hogy ezen a demonstráción a hivatalos város is ünnepelt. Azért hinni merjük, hogy ezek után, de különösen akkor, amikor nap-nap után olvasunk híradásokat keresztkifüggesztésekről az ország minden részéből, most már felteszik, ami eddig oly fájdalmasan elmaradt, a városháza falára is azt a keresz­tet, melyet Szent István hozott és adott, a magyarnak. (—nyi.) Rádió 7 Csillár írógép legolcsóbban Sommer műszaki és villamossági vállalatnál Széchenyi tér 15. sz. Telefonszám: 222. Érettségi vizsgálatok a bencé­seknél. F. hó 11, 13, 14, 15 és 17­én folytak le a bencés reálgimnázium­ban az érettségi vizsgálatok Berkes Ottó, c. tanker. kir. és kat. főigazgató " elnöklete alatt Madocsai Pál, dombo­vári kir. kat. gimnáziumi igazgató, kormányképviselő jelenlétében. A vizs­gálatok eredménye a kővetkező volt: Kitüntetéssel érett: Frei Mátyás, Kellermaier Gyula, Kósa Zoltán, Práger István, Tóth Pál, Tüttő József. Jelesen érett: Leyer József, Szólás Tibor. Jól érett: Ballagó Pál, Cser Sándor, Csizmadia Imre, Érdi Imre, Győri László, Harsányi László, Kassai Antal, Kecskés Attila, Kovács Lajos, Linczer Ernő, Márkus Zoltán, Németh János, Pető Lajos, Pócza Dezső, Takó Gábor, Tasnádi Tibor, Török István, Török József. Érett: 16 tanuló.

Next

/
Thumbnails
Contents