Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-05-29 / 22. szám

MfcftQ rat Ajiiii QA umr •formaim rapt, Kfalf HV8ftfS Z9 m voSSrnflp. VIDEKE POLITIMHI HETILIP. - MEGJELENIK MINDEN VISÍRNIP Szerkesztőség: Laptulajdonos Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 199. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. :a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P. negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Szent vagy Uram, szent vagy! Köszöntünk téged, várvavárt ünnep! Köszöntünk téged, midőn a pesti sikság pereméről legelőször fürdeted aranyos sugárkévédbe a budai he­gyeket. Köszöntünk téged most, ami­kor országunk fővárosa csakugyan az egész földkerekségnek szívévé lön, amelynek minden dobbanása imádság, minden imádsága hálaadás, minden hálaadása a világegyháznak égbetörő himnusza. Köszöntünk téged annyi nyelven, annyi népnek ajkáról, amelyet hirtelenében meg sem tudunk olvasni, de amely mind, mind egyesül ebben az egyszerű, de mindent meg­mondó, naiv, de mélységes titkokat magába foglaló, röpke, de örökké­tartó zengzetben: Szent vagy, Uram, szent vagy! Minden egyesül ezen az ünnepen. Az egyház feje egyesül a hívekkel, kikhez elküldte követét. Szent Péter utóda elküldte hozzánk a magas ál­lású egyházi férfiút, kiben mi most nem állásának fényét és nem bíbo­rának káprázatos színét, hanem az apostolutódnak s ennek a követ­ségnek méltóságát tiszteljük. A ma­gyar haza egyesül a magyar katolikus egyházzal, a csonka ország az Isten végtelen országával. A közélet vég­telen küzdőtere, arénája egyszerre szentéllyé magasul, melyben a leg­tökéletesebb egypártrendszer ural­kodik, az, melyet már Szent Pál apostol hirdetett: Egy az Úr, egy a hit! (Ef. 4, 5.) Népek és nemzetek itt találkoznak abban a szent testvériségben, mely eltörli a különbségeket és csak a szeretet egységét tartja meg. Szent, fölemelő, büszke gondolat éz az egység, de magában hordozza fékét, hogy túl ne tenghessen. Nagy gondolat így együtt látni az égész anyaszentegyházat. Nem híáfta szánták oly magasnak a világkon­gresszus oltárát, de el is látni ortnan messzire, mind a térnek, mind az időnek távlatába. A tér az öt világ­rész, az idő távlata visszanyúlik az úrvacsora terméig, a keresztáldozatig, az apostolok kenyérszegő gyüleke­zetéig, a katakombák titokzatos áldo­zatáig, a pogány áldozati oltárok . Itelyéii emelkedő ősi dómokig. .« De noblesse obiige: áz a Szent gondolat > egyúttal a lelkiismeretes kötelességeknek is tárháza. 1 fa Éucharisztia élő kenyér, az eucharisztikus hit is téhát csak élő hit lehet. Az Euharisztia égből szál­lott kenyér, az eucharisztikus hitnek is égfelé kell tehát emelnie a lelke­ket. Az Éucharisztia a mindenkiért kiontott Kehely, az eucharisztikus hitnek is mindenkit kell egyesítenie. Az Éucharisztia büntörlő, engesztelő vér, az eucharisztikus hit nyomán is erényvirágoknak kell nyílniok. Mert ha nem így van, akkor az eucharisztikus világkongresszus csak látványosság, mely lehet impozáns, lehet lenyűgöző, lehet minden vára­kozáson fölül nagyszerű, — de mégis csak látványosság, mely nem pótol­hatja a tartalom hiányát. A legfénye­sebb ünnep is csak kerete lehet az igazi tartalomnak, a mennyei szép­ségű képnek: a tiszta léleknek, mely meghajtja térdét az Éucharisztia előtt. S a megtisztult egyetlen léleknek hódolata kedvesebb az Istenrtek, mint kilencvenkilenc igazé az egek­ben ... Ezt kell várnunk nekünk a buda­pesti eucharisztikus világkongresz­szustól. Mélyebb hitet, erősebb re­ménységet, égőbb szeretetet, nagyobb áldozatkészséget, őszintébb bizalmat egymásban, bensőségesebb törvény­tiszteletet, tisztább családi életet, szilárdabb közerkölcsöt, szóval egy szebb, jobb világot. De Szent Ágoston szerint „nos sumus tempóra", mi vagyunk az idők; amilyenek vagyunk, olyanok az idők. Jobb időket akarunk ? Magunknak kell jobbakká lennünk. így lesz a nagy világkongresszus a saját kis világunknak ünnepévé. És csak rajtunk, a saját jóakaratun­kon múlik, hogy ez az ünnep ne szorítkozzék egyetlen napra, hanem itt maradjon a lelkünkben, egyéni életünkben, társas vonatkozásainkban, közéletünkben, polgári kötelmeink teljesítésében, hazafias érzelmeink­ben, itt maradjon, ameddig min­in agunk e világon maradunk! Szent vagy, Uram, szent vagy, de add, hogy a világ is eggyé legyen benned és szentté legyen általad! Dr. Magyaríts Farenc. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke közszemlére lett kifüggesztve Veszprém vármegye központi vá­lasztmányának határozata szerint az országgyűlési képviselőválasztók név­jegyzéke f. hó 16-tól ez évi junius hó 14. napjáig a városházánál és a községházaknál közszemlére tétetett ki. A névjegyzék elleni felszólaláso­kat a fenti határidőn belül a központi választmányhoz cimezve, megyei vá­rosokban a polgármesternél, a közsé­gekben a községi jegyzőnél Írásban lehet benyújtani. J\ pápai m. kir. áll. Tanítóképző-intézet tornavizsgája A Pápai m. kir, áll. Tanítóképző intézet folyó Hó 21-én tartotta szép­számú közönség jelenlétében torna­vizsgáját,melyét garden-party követelt. Az ünnepély a Himnusszal vette kezdetét, majd az intézet növendékei szabadgyakorlatokat mutattak be ze­nére. A 12 számból álló műsoron szerepeltek ugrások, tréfás staféta­versenyek, nyujtó-gyakorlatok, atlé­tikai számók, kosárlabda-mérkőzés, társasgyakorlatok zenére, korlátgya­korlatok, mtiszabadgyakorlatok talaj­torna és asztalugrás. Mindegyik szám alapos előkészületről és tökéletes fe­gyelemről tett tanúságot. Egyes szá­mok valósággal csodálatba ejtették a közönséget nehézségeik és látványos­ságuk folytán. A rendezés Tölgyes László tornatanár érdeme, ki ezen a vizsgán bemutatta, hogy hivatásának kiválósága, mert rövid két év alatt csodálatosan szép eredményt produ­kált és bíztató reményt nyújt a jö­vőre nézve is. A tornaünnepélyt tánc követte, ami a késő éjszakai órákig a legjobb han­gulatban együtt tartotta a közönséget. A légoltalom fontossága A külföldi és ha?ai sajtóbán nap­napután jelennek meg közlemények, amelyek újabb és újabb tipusú és teljesítőképességű repülőgépekről ad­nak hírt. De közlik azt is az újsá­gok, hogy a távolkeleti, valamint a mai kor közlekedési eszközei szerint elég közeli spanyol harctereken mi­lyen bravúros repülőiámadásokaí haj­tottak végre a légi haderők s ezen támadások következtében mennyi ház omlott össze, mennyi ember halt meg s mennyi anyagi kár szárma­zott. Közömbösen megyünk el jelen­leg ez események mellett, mert bol­dog békében élünk s ha városunk­ban a repülőgépek berregésükkel rtem figyelmeztetnének létezésükre, talán az újságokban olvasott híreket — jő magyar természetünk melleit — kósza híreknek is tartanók. Pedig a mái Európának puskaporos levegője egy kis gyufaszáltól felrobbanhat s ha­zánk egész területe és szűkebb pát­riánk, városunk a légiháború minden veszélyének ki lesz téve. Nem aka­runk rossz jósként bajt sejtetni ott, ahol nincs, de kötelességünk felhívni városunk közönségének figyelmét az esetleg közel jövőben bekövetkezhető eseményekre, hogy ne akkor siessünk a bajt hárítani, ha már késő lesz. Miben is áll hát hazánkban s köze­lebbről városunkban a légi veszély ? A mai repülőgépek gyorsasága mel­lett az ország bármely részét [órák alatt, városunkat pedig egy óra lefor­gásán belül megközelítik a repülő­gépek. S ha nem vagyunk tisztában a védekezés lehetőségeivel, ha nem tudjuk, mi ellen is kell tulajdon képen védekeznünk, pánik üt ki s a repülő­támadásnak mérhetetlen erkölcsi é& anyagi kára származik ránk. A szegény megcsonkltolt, hadi­kártérítésekkel sanyargatott Magyar­ország nincs abban a helyzetben,, hogy minden lakosának légi veszély elleni védelméről hatóságilag tudna gondoskodni. Épen ezért a polgár­ságnak magának kell megteremtenie szokat az eszközöket és anyagi erő­ket, amelyek a légi támadás elleni védekezést elősegítik, még pedig min­den polgárnak anyagi erejéhez mér­ten kell az áldozatból részét ki­vennie. A polgári légoltalom megszerve­zésére á Légoltalmi Liga hivatott. Mi

Next

/
Thumbnails
Contents