Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-05-08 / 19. szám

P0L1TIMH1 HETILAP. - MEGJELENIK MINDEK VASARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptutajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fii!. Rz Eucharisztia előtt hódoló ifjúságunk Irta: Molnár István. Rövid három hét és megkezdődik Budapesten a történelem egyik legnagyobb és legfenségesebb vallási eseménye: az eucharisztikus kongresszus. Lázas sietséggel már az utolsó készületek folynak. A csonka haza határain belül, de a világ minden részén a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Városunkban még eddig nem látott méretekben és bensőségben hódol ifjúságunk vasárnap a Legszentebb előtt. Hódol városunk közel háromezer főnyi ifjúsága és imádságos lelkülettel borul le a szentségi szinek alatt rejtőző Krisztus előtt. Hódolatunkban nem külsőséget, felvonulást és tömegdemonstrációt látunk. Ünnepünk hódolata a legmélyebb és legőszintébb imádság és engesztelés az Úr előtt. Krisztus az ifjúságunk igazi Barátja, egyetlen Tanítója és örök Példaképe. Tőle származik minden igazság. Ő az út és az élet. Testével és vérével táplálja ifjúságunk küszködő lelkét, hogy felnőjjenek bölcseségben és korban Isten és az emberek előtt. Krisztus előtt hódoló ifjúságunk, a generatio quaerentium Deum, az Istent keresők nemzedéke jövőnk egyetlen és legféltettebb értéke. Megfeledkeztünk egy történelmi tényről. A kard csak elfoglalója volt hazánknak, de a fenntartó ezer éven keresztül a kereszt. Hidegséggel, közönyösséggel, sőt sokszor gonoszsággal viszonoztuk a Gondviselés jóságát. Az isteni megpróbáltatás, mint rettenetes erős apokaliptikus cséplés orkánnak tette ki a kereszténység bástyáját, mely viharra szörnyű robajjal dőlt össze a Kárpátok várfala. Azután jött az árvíz, mely iszaplerakódásba temette szárnyainkat és nem tudtunk felemelkedni első apostoli királyunk pogányt verő győzelmi helyénél, Veszprémnél felemelkedő hármas halom ormára, hogy oda ismét feltűzhessük az apostoli keresztet. Igaza van ifjúságunknak. Erre a feladatra, hogy hazánk a második ezer évet is megérje, más nem vállalkozhatik. Nincs más érték, mint ő. A hegyeinket elvehették, erdőinket kiirthatták, emlékeinket lerombolhatták, de van egy nagy kincs: a magyar ifjú lelke, a magyar jövőnek ígéretes talaja, melyet letarolni, elpusztítani nem lehet. Krisztus előtt hódoló ifjúságunk a magyar jövő igazi reménye, mert erőinek tudatában megvan a holnaphoz a bátorsága. Van benne nekilendülés, merész vállalkozás és nagyot akarás. Nem divatos eszméi vannak, hanem az örök élet Igéinek a birtokosa. A magyar jövő előtt csak egy nagy hatalom van: az erő embere, a nagy egyéniség hatalma. Ez pedig csak Krisztusból fakad. Történelmi időket élünk. A mai kor máról-holnapra történelmet csinál. Ifjúságunknak azért ma különös szent hivatása van. Ma nemcsak a nemzet számbeli fennmaradását kell biztosítani, hanem egy egészséges valláserkölcsi és nemzeti élet tartalmát kell a jövőbe átöntenünk. Fz csak akkor lehetséges, ha ifjúságunk maradék nélkül Krisztust követi, Őt tartja Vezérének, előtte hódol és az akarat hatalmas impulzusával megragadja életfeladatát. Történjék azután bármi körülöttünk, vagy velünk, állni kell a harcot. A történelem sorsdöntő holnapja elérkezett. Ha azt akarjuk, hogy ne gázoljanak el bennünket a nemzetek országútján jöttmentek diadalkocsijai, akkor értékeljük és becsüljük meg ifjúságunkat és kövessük őket a Krisztus előtti hódolatban. Lejtse bár körülöttünk az életnek, vergődésnek ezer és ezer alakja, a haláltáncot ifjúságunk állja és felveszi a küzdelmet. Főleg a gyümölcsösökben és a szőlőkben tett kárt a fagy Wagner János, a várm. kir. gazd. felügyelőség vezetője szerint a f. év április hó 9., 10., 11. és 18. napjain fellépeít fagyok jelentékeny károkat okoztak a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A Bakony északi, keleti, sőt a déli és a Somló lába körüli részeken a dió 100 százalékig, mig a többi gyümölcs 20—50 százalékig terjedő kárt szenvedett, úgyszintén a szőlő is, de ez utóbbi még sokat kiheverhet. A kalászosok közül a rozsban is mutatkozik kár, de ennek megállapítása még korai. Az őszi árpa megsárgult, megritkult s a búza levele is vörös, de ezeket egy langyos eső és meleg időjárás mellett gyorsan Kifogják heverni. A rozs azonban már nem sűrűsödik. A takarmánynövények helyenként 5—10 százalékos kárt szenvedtek. A tavaszi kalászosok fejlődését a szokatlanul hideg időjárás nagyban hátráltatta. A lépavetések is sokat szenvedtek a hidegtől s félő, hogy sok lesz bennük a fdmagző tő. A tengeri vetés teljes erővel, igen jó munkával folyik. A herevetések rosszul kelnek, mert a hideg szelek által lehütött és kiszárított talaj egyenetlenül hat a csírázásra. A legelők és az őszi takarmányok fejlődése megállt, ami közgazdaságilag aggasztó tünet. Az értelmiségi munkanélküliek A kormány erélyes kézzel fogott hozzá az ország legsulyosab problémájának, a szellemi munkanélküliségnek megoldásához. Mindeddig tájékozatlanok voltunk az értelmiségi munkanélküliek számát illetőleg, csupán hozzávetőleges becslés szerini körülbelül 20 000-re volt a számuk tehető. A kormány kiadott rendeletében kormánybiztost nevezett ki ezen kérdés megoldására. A kinevezett kormánybiztos erélyes kézzel nyúlt a problémához és elsősorban arra törekszik, hogy az értelmiségi munkanélküliek pontos számát megállapítsa. A kormánybiztos a szellemi munkanélküliek nagyobb számát gazdasági átképző tanfolyamokra kívánja irányítani, hogy ezáltal az ifjúságnak lehetővé tegye a gazdasági életben való elhelyezését. A felhívások kimentek ezen tanfolyamokra való jelentkezésre. A jelentkezések meg is kezdődtek és előreláthalólag nagy lesz azoknak a száma, kik ezen átképző tanfolyamokon részt akarnak venni. A jelentkezést még elősegíti az a körülmény is, hogy minden tanfolyamra felvett hallgató havi 100 pengős segélyben részesül. Az eddig befutott adatok szerint, mintegy 12.000 jelentkezőre lehet számítani. Természetesen ennyi jelentkezőt egyszerre elhelyezni és segéllyel ellátni nem lehet, miért is a kormánybiztosság csak a legalkalmasabbakat bocsájtja tanfolyamra. A kormánybiztosság ezen intézkedésén kivül még több gondolattal foglalkozik, amelyek a szellemi munkanélküli ifjúság elhelyezését célozzák. Különösen több elgondolást kiván megvalósítani a beruházási törvény végrehajtásával kapcsolatban ügy, hogy remény van arra, hogy ez a nehéz kérdés is megoldást nyer, csak az ifjúság bizonyítsa be munkakészségét és rátermettségét. Amiben megegyeznek A kereszténység és a marxizmus, két különböző világnézet. A két világnézet közötíi küzdelem már több évtizedes mullra tekinthet vissza, különösen a világháború óta lett éles a harc közöttük, aminek az az oka, hogy a kereszténység és a marxizmus között nagyon sok kiegyenlíthetetlen különbség van. Én jelenleg nem szándékozom bőven kifejteni, hogy az előbb emlílett világnézetek között mik a diferenciák csak egyet említek meg. A kereszténység szerint azok az etikai tanítások, melyek az evangéliumban olvashatók változatlanok, örök értékek mig a marxizmus szerint az erkölcs a gazdasági viszonyok változásával együtt módosul. Ezen s sok más eltérések ellenire azonban ^ van egy fontos felfogás, melyben megegyeznek a keresztény politika és a marxizmus hívei és ez Marxnak Csehország jövőjéről 80 évvel ezelőtt a „Forradalom és az ellenforradalom" című vitairatában ismertetett jóslat, hol ts többek között a következők olvashatók: Csehország nem termett arra, hogy önálló nemzeti életet éljen. Csehországot három oldalról németség veszi körül és a német elem a saját földjén is erősen megfészkelte magát. Még Prágában a fővárosban is ugyanannyi a német, mint a cseh s kilátásba helyezte Csehország bukását ezekkel a szavakkal : „Csehország csak mint a Németbirodaiom alkatrésze állhat fenn néhány századon keresztül lakosai egy része még megtartja anyanyelvét és nem fog németül beszélni." Marx tanai követőinek is mindent el kell követniök, hogy vezérük jóslata minél előbb valóra váljon s pusztuljon el a világháború után a mesterséges erőszakkal életre galvanizált önálló Cseh állam — ami a mi rovásunkra lett naggyá. Magyar véreink nagy részét igájuk alá vetették, a legtermékenyebb szántóföldjeinket, értékes erdőinket s bányáinkat elrabolták tőlünk. Elszánt küzdelmet kell indítanunk ősi jussunk visszafoglalására. A revízió jelenti az ipari munkásnak a nagyobb darab kenyeret az állástalan intellektuelnek pedig az állást. Félre minden kishitüséggel. Sokan suttogják, hogy a cseheknek mennyi