Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-04-24 / 17. szám

VDEKE POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEK VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptutajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: OR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Gazdasági pálya és az ifjúság A mai kor legdivatosabb jelszava, hogy az ifjúság menjen a gazdasági pályára, hóditsa vissza a kereskedelmet és az ipart a keresztény magyarság részére. Ezt a jelszavat hangoztatják a kormányférfiak, politikai alakulatok, ifjúsági szervezetek ezen jelszót teszik programjuk egyik legfontosabb tételévé. Mindez nagyon szép és üdvös dolog, s mindenki Örülne, ha ez a gyakorlatban is olyan szépen megvalósulna, mint az a szónoki beszédekben, újságcikkekben, tanulmányokban elhangzik. Sajnos azonban a gyakorlat éppen az ellenkezőjét mutatja az elméletnek. Az ifjúságnak a gyakorlati pályákra való nevelése, mint terv és jelszó nem új hazánkban, ezt már a háború befejezése óta hangoztatjuk, mindeddig azonban kevés eredménynyel. A kérdést úgy lehetne a legeredményesebben megoldani, ha minden foglalkozási ág gyermekeit a saját foglalkozására nevelné, vagyis a földműves gyermeke maradna a földnél, a kereskedő, iparos gyermek ápáinak mesterségét folytatná, azon kevés kivételtől eltekintve, kik kiváltságos szellemi képességeik folytán a szellemi pályákon remélhetnek érvényesülést. Elvben az ifjúságnak a gyakorlati pályákra nevelése így festene a legszebben, de egészen másként fest a gyakorlatban. A földműves hiába akarja gyermekét megtartani a földnél, a mai birtokrendszer mellett nem tudja megélhetését biztosítani, mert a gyermekek szaporodásának arányában darabolódik fel több részre a föld és ma már az a helyzet, hogy egy családból legfeljebb egy fiu tud apáinak földjéből megélni, a többi pedig más foglalkozás után kénytelen nézni. Ugyanilyen nehéz az existencia alapítás a kereskedői és ipari pályákon is, mert egy kisebb üzlet megnyitásához, vagy valamely ipari üzem alapításához tőke kell, amivel kereskedőink éz iparosaink nem igen rendelkeznek. Mindezen akadályok még áthidalhatók volnának a kormány támogatásával, egyes törvényes intézkedésekkel, társadalmi akciókkal, azonban a legfőbb akadály az ifjúság és maguknak a szülőknek szellemében van. A magyarság a múltban és valahogy a jelenben is lenézi a kereskedelmi és ipari pályákat. Egy jobb kereskedő és iparos, ki gyermekét tanítatni tudja, nem is gondol arra, hogy fiát bizonyos tanulmányok elvégzése után visszavigye saját mesterségébe. Valahogy nálunk az iparos és kereskedői osztály le van nézve, túlságosan beamter nemzet vagyunk, csak azt tekintjük elfogadható úrnak, ki valamely Íróasztal mellett akármilyen nyomorúságos fizetés mellett is keresi kenyerét. Hangoztatjuk az ifjúságnak a gyakorlati pályákra való nevelésének szükségességét, ezeket az elveket azonban nem akarjuk elsősorban saját magunknál keresztül vinni, hanem azt mindig a másiktól várjuk. A mi fiunk legyen csak beamter biztos fix fizetéssel, a másik menjen iparosnak, vagy kereskedőnek. Ez így nem helyes, mig ez a szellem uralkodik és mig az ipari és kereskedelmi pályákat lenézzük, nem is lehet arról beszélni, hogy az ifjúság a gyakorlati pályákra menjen. Szüntessük meg a gyakorlati pályák és a latenier osztály közötti nagy ellentéteket, cim, rang, jövödelem szempontjából, emeljük a gyakorlati pályák képesítését a lateiner pályák képesítésével egy nivóra, akkor meg fog szűnni ez a nagy különbség, megbecsülése lesz a gyakorlati pályáknak és akkor meg fog szűnni az idegenkedés a gyakorlati pályáktól. Dr. Sárközy Pál az ű] bakonybéli apát Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát a bencés rend tagiainak megszavaztatása u án dr. Sárközy Pál főmonostori perjelt bakonybéli apáttá j nevezte ki. Az új bakonybéli apát Jánosházán szülelett 1884-ben, a S?ent Benedek rend kötelékébe lépett 1902-ben, egyszerű fogadalmat 1906 ban, ünnepélyes fogadalmat 1909-ben tett és még ez évben szentelték áldozópappá. Az új bakonybéli apát állandóan számottévő működést fejtett ki, különösen kiemelkedik tudományos működése, egész sereg önálló múnkával gazdagította a matematikai irodalmat. Az 1911. év óta a felsőmatematikát tanította a pannonhalmi tanárképző főiskolán, majd 1929 óta a főrnonostornak perjelje. A legutóbbi időben kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Az új apátot Kelemen Krizosztom főapát május elsején fogja apáttá benedikálni Pannonhalmán, beiktatása pedig május hő 8-án lesz Bakony bélen. Törvényhatósági közgyűlés Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 20-án rendes közgyűlést tartott, s ezt megelőző napon a kisgyűlés ülésezett. A kisgyűlés tárgysorozatán több közérdekű és a pápai járást érdeklő ügy szerepelt. Ismertették a főispánváltozással kapcsolatos kormányzói leiratokat és a kormányban beálló változásokat. A kisgyűlés elhatározta dr. Kenessey vm. főjegyzőnek a VI. fizetési osztály A) csoportjába való előléptetését. Pápa városi képviselőtestület tagválasztás vezetésére elnöknek Karlovitz Adolf, h. elnöknek dr. Konkoly-Thege Sándor küldettek ki. A kisgyülésen elfogadták Pápa városának 1937. évi zárszámadását. Gráf Samu fogy. adóhivatali tiszt nyugdíjazás, illetve kegydíj megállapítása ellen beadott fellebbezésének helyt adottt a kisgyűlés. Ezenkívül mind a járásnak, mind a városnak több kisebb ügye szerepelt a tárgysorozaton. A rendes közgyűlésen ár. Berky Miklós alispán üdvözölte dr. Mesterházy Ferenc újonnan kinevezett főispánt, Karlovitz Adolf pedig méltatta a volt főispán érdemeit. A továbbiakban az elnöklő alispán előterjesztette jelentését, mit a közgyűlés tudomásul vett. Megválasztotta a közgyűlés Pápa városában működő adófelszólamlási bizottságnak a törvényhatóság által kiküldendő tagjait 3 év tartamára. Adófelszólamlási bizottsági tagok lettek: dr. Csoknyay János ügyvéd, Hajnóczky Ferenc ipartestületi elnök, dr. Kis Gábor kereskedő, Kende Béla földbirtokos és dr. Mohácsy Lajos ev. lelkész. Ezenkívül még sok egyéb ügy szerepelt a közgyűlés napirendjén. Beruházás hozzájárulás kulcsa A miniszterelnök győri beszédében bejelentette, hogy a honvédelem és közigazgatás fejleszthetése véget egymilliárdot kiván igénybevenni a magángazdaságtól. Az egymilliárdos munkaterv megvalósítását célzó törvényjavaslatot nemrégiben terjesztették be a parlamentbe. Ezen javaslat szerint a magánosok tartoznak 250, a társulatok pedig 350 milliót befizetni. A törvényjavaslat egyik fontos szociálpolitikai tervezete az, hogy csak azon magán személyek s társulatok kötelesek fizetni, kinek tiszta vagyonértéke február 28-án az 50.000 pengőt meghaladta. A törvényjavaslat szerint a magánosok és jogi személyek által fizetendő beruházási hozzájárulás kulcsai a következők: 50.000 P felül 56.250 P-ig 5-—% 56.250 „ 62.500 „ 5*25 „ 62.500 „ 68.750 „ 5 50 „ 68.750 „ 75.0C0 „ 5'75 „ 75.000 „ '81.250 „ 6'— ,, 81.250 „ 87.500 „ 6'25 „ 87.500 „ 93.750 „ 6*50 „ 93.750 „ 100.000 „ 6*75 „ 100.000 „ 200.000 „ 7—8-75 „ 200.000 „ 400.000 „ 9-10'75 „ 400.000 „ 1.000.000 „11-13-75 „ 1.000.000 „ 14-— „ A társulati adó alá eső vállatatok pedig a következő kulcs szerint fizetik a hozzájárulást: 100.000 P-ig . 10% 100.000 Pfelül250.000 P-ig 11 „ 250.000 „ 500.000 „ 12 „ 500.000 * 5.000.000 „ 18 „ 5.000.000 „ 20 * A beruházási hozzájárulás folyó évi október 1-től kezdődően öt éven át egyenlő negyedévi részletekben fizetendő. Még nem fordult elő hazánk történetében, hogy béke idején ilyen hatalmas összeget fordítottak volna a honvédelem és a népjólét emelésének költségeire. Egy milliárd pengőből 5 év alatt nagyon sok hasznos és szükséges dolgot lehet alkotni; úgy látom, hogy a közeljövőben megvalósul Széchenyi álma, ki szerint az államot akkor kormányozzák helyesen, ha egy alattvalónak sem üres a feje, a gyomra és a zsebe.