Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-10-17 / 42. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: PB. NAGY GYÖRGY­Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb* miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill A magyar fiatalság szociális szemlélete Hogy milyen nagy szüksége van nemzetünknek a magyar fiatalság szociális szemléletére és szociális nevelésére, azt legjobban az a nega­tívum világítja meg, hogy milyen szörnyű következményekkel járt an­nak a múltban való hiánya. Szoci­ális magatartás, fegyelmezettség és megbecsülés hiánya válik uralkodóvá a társadalomban s ez azu.án felsza­badíthatja a kommün és a sztrájk gátjait a társadalom s az állam szer­vezettsége ellen. De a társadalom ma már felismerte a védekezés eszközeit, szociális programmot hirdet, szoci­ális intézményeket állít fel és tagjait szociális magatartásra inti, neveli. Érdekes, hogy erre a társadalom csak a XIX. század második felében jött rá, viszont az Evangélium már két évezred óta a szegények, a munká­sok, az elnyomottak szociális alap­okmánya és az Egyház a szociális jogok és követelések vezérharcosa. A magyar fiatalság a világháború utáni évek nagy kiábrándulásából ébredt rá szociális felelősségére és ma már öntudatosan kiálltja bele minden magyar fülébe az új köszön­tést : szociális igazságot I Hogy mi volt az a nagy világháború utáni kiábrándulás arra a következőkben válaszolunk: A mai magyar ifjúság igen nehéz anyagi körülmények kö­zött végzi középiskolai, de különö­sen egyetemi tanulmányait. Mikor pedig kemény munka után elér ah­hoz a pillanathoz, hogy a diplomát kezéhez kapja, még árvább, még ki­taszítottabb lesz mint azelőtt. Hosszú évek fáradságos munkájának ered­ménye egy negatívummá zsugorodik össze kezében, mert a diploma olyan, hogy szükség van rá, de egymagá­ban semmit sem jelent. A társadalom pedig, amely modern iskolákat inter­nátusokat és egyetemeket épít szá­mára a diploma elnyerésével leve­szi róla kezét, a diplomával ellátott fiatalságnak az életben való elhe­lyezéséről megfeledkezik. így jutott el a magyar fiatalság a szociális igazság fogalmához és a szociális szemlélethez, amikor a ki­vezető út keresése közben azon vette magát észre, hogy felfogásban köze­lebb áll a segítségre szoruló társa­dalmi réteghez, melyhez képzettsé­génél fogva tartoznia kellene. Ezek az okok késztették a magyar I a gyáripari munkásság érdekében, fiatalságot, hogy szociális s?ellemé- ; Különösen a tanonckérdést tűzte ki tői és a szociális igazság érzésétől vezettetve elinduljanak a városok munkásnegyedei, a füstölgő gyárké­mények világába, de felkeressék a magyar falvak kérgeskezü, nehéz muakában görnyedő népét is és el­vigyék oda a szociállis felelősség érzetéből fakadó segíteni akarásukat és testvéri együttérzésüket. A magyar fiatalság szociális szem­lélete tehát a gyakorlati életben két irányban nyilatkozik meg: az egyik a falumunka, a másik a városi szo­ciális szolgálat. Mindkettő egy for­rásból fakadva párhuzamosan halad egymás mellett, egymásból merítve és egymást kölcsönösen támogatva. A falu munka célja: a magyar falu gazdasági és szellemi megsegítése, magasabb fokra emelése és ezzel egész fajunk kitartásának, erejének foko­zása. A városi szociális szolgálat pedig: a magyar fiatalság szociális lelkiismeretének erővel és bátorság­gal tele gyakorlati megnyilvánulása | programjául és felállította ez első speciális tanoncotthont s tanoncvédő irodát. Mind két mozgalom a napi politikai élettől távol, tisztán csak a magyarság nagyjelentőségű szociális problémáival foglalkozik s ez irányban mélyreható rendszerváltozást kíván. A komoly magyar fiatalság az ő szociális szemléletén keresztül és szociális nevelése kapcsán egy jobb, boldogabb magyar jövendőt akar előkészíteni és a kibontakozást a csociális igazság feltétlen érvénye­sülését látja. Felismerve a történelmi idők sugallta hivatását, keresi ezt nem szélsőséges irányok észnélküli átültetésében, hanem egyedül a „Qu­adragesimo Anno" erkölcsi, társa­dalmi, szociális, gazdasági és állami reformain felépülő keresztény alkot­mányos Magyarország keretében akarja megvalósítani s előbb-utóbb meg is valósítja a Krisztusi szociális igazság jegyében 1 Dr. Ónody Dezső. Készülőben az Országzászló Részben lapunk agitációjának kö­szönhető, hogy végre Pápán is a megvalósítás stádiumába jutott az Országzászló kérdése, mert mi vol­tunk, kik elsőizben ezen kérdést lapunk hasábjain felszínre vetettük s ezt a kérdést állandóan napirenden tartottuk. Hamuth János polgármes­ter akciónkat lelkesedéssel tette ma- ! gáévá és a város anyagi támogatá­sával lehetővé tette a terv megvaló­sítását. Mint beszámoltunk róla, az Országzászló munkálatai kiadattak Keppel József kőfaragómesternek, ki azt Závory Zoltán rajztanár művészi tervei, állandó felügyelete és utasí­tásai szerint végzi. Értesülésünk szerint a munkála­tok nagy része már elkészült, az elmúlt napokban volt a felállítás helyének megszemlélése, remény van arra, hogy az Országzászló nemso­kára el fog készülni s Pápán is hir­deti a trianoni igazságtalanságokat. Képesített ipar körébe tartozó munka nem végezhető inségmunka keretében Országos a panasz az iparosság körében, hogy egyes közületek ipari munkákat inségmunkásokkal végez- ! tetnek s ezzel az adófizető iparos­ságnak nagy károkat okoznak. Az iparosság több ízben panaszt emelt ezen eljárás ellen, azonban eddig kevés eredménnyel, mert ha jöttek is ezen eljárást megtiltó felsőbb ren­delkezések, a közületek ezt figyel­men kívül hagyták és továbbra is inségmunkásokkal dolgoztattak. Egy konkrét esettel kapcsolatban az iparosság küldöttségileg kereste fel Bornemissza iparügyi minisztert, kitől határozott és végleges orvoslást kért ezen kérdésben. Az iparügyi miniszter az iparosküldöttségnek Ígé­retet tett, hogy utasítani fogja a vármegyéket, városokat, hogy a jö­vőben a képesített ipar körébe tar­tozó munkákat csak iparengedéllyel biró iparossal végeztessenek. A ké­pesített ipar körébe nem tartozó munkák a jövőben is elvégezhetők az inségmunka keretében. Szeretnénk remélni, hogy ezen miniszteri rendelkezésnek végre foga­natja lesz és az iparosság nem esik el a közületek munkájától. Cserkészeink tábori beszámolója Az elmúlt hé főn a színház falait fiúk játéka, éneke tette hangossá, a megszokott mozi, illetve színjátszás helyett maga az élet vonult a szín­padra. Cserkészeink elevenítették fel nyári táborozásuk kedves képeit. Egy pár órára elfeledtük a mindennapi élet fáradalmait s ismét gyermekek­nek képzeltük magunkat, kik önfe­ledten tudnak örülni az apró gyer­meki csiny evésnek, a mezítlábas já­tékok örömének. A tábori beszámolón résztvettek az összes pápai cserkészcsapatok, az összes iskolák cserkészei és a két munkásifjusági csapat. A tanuó­ifjuság a cserkészeiben rátaiáit a munkásifjuságra és így egymásba karolva együttesen hódolnak a cser­készet nemesítő és testet üdítő hiva­tásának. A beszámolót Tóth Sándor koll. tanár, a közkedvelt „Sanyi bá' u üd­vözlése vezette be, ki közvetlen sza­vakkal ismertette a beszámoló célját és az egyes csapatok élettörténetét. Borossay Jusztin, a bencés gimn. cserkészcsapatának parancsnoka szé­pen felépített beszédében ismertette a cserkészet célját, áldásos munká­ját. Ezután léptek a szinre az egyes csapatok, hogy beszámoljanak nyári táborozásukról. Az egyes csapatokat Tóth Sándor tanár konferálása ve­zette be. Elsőnek a bencés gimn. Corvin Mátyás cserkészcsapata lépett a szinre változatos formában, fi'm­kiséret mellett mutatta be ausztriai táborozását. A cserkészek hangulatos előadásában és a filmképekben a közönséget valósággal elvitték a tá­borba és mindegyik néző szinte át­élhette a tábor örömeit. A fiu polgári Szent László és a Tanítóképző Maróthyi cserkészcsa­pata a dabronyi, illetőleg pápa­salamoni táborozásának napjait ele­venítették fel. A Kat. Legényegylet kötelékébe tartozó Zágoni Mikes Kelemen cser­készcsapat egy kedves képben a cserkészanya búcsúját mutatta be a táborba induló fiáról. Hangulatos volt a ref. teológia és a Búvár Kund munkásifjusági cser­készcsapatnak akarattyai táboráról tartott beszámolója rádióközvetítés formájában.

Next

/
Thumbnails
Contents