Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-01-31 / 5. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Á falusi családi egészségvédelme Irta: Dr. Rusznyák Gyula Másik hiánya az egészségvédelemnek Magyarországon az a körülmény, hogy különféle egészségügyi területeken működő intézmények fokozatos kiterjesztéséről nem történik gondoskodás és így az egészségvédelem §sak lokális jelenség. 1933-ig a •6onkamagyarországi 3362 községből anya- és csecsemővédelemmel 385 község, tuberkulózis dispensaire szolgálattal 27 község, általános egészségvédelemmel 96 község volt ellátva. Összesen 508 község. így a 3362 községből, ha az anyaés csecsemővédelmet leszámítjuk, mely egyáltalán nem végez általános egészségügyi munkát és nincs kapcsolatban a népbetegségekkel, e szempontból 123 községet vehetünk ellátottnak. Ez pedig ilyen számok mellett alig vehető figyelembe. Az egységesített vidéki szociális munkának minden teoretizálástól és bürokráciától ment gyakorlati irányú célkitűzésekben kell feloldódnia, melyeknek két kiinduló alapbázisa lehet: a család és iskola. Eredményes népvédelmi munka csak a családon keresztül lesz elérhető. A családból keil kiindulnia, mely mély aszfaltba ágyazott háttérül szolgál, mikor az egyént szociális megfigyeléseink térfelébe vonjuk. Ezért fog a falusi népvédelem egyenlőre szebb eredményeket felmutathatni, mert itt még a család nagy általánosságban együtt van. Látjuk a családot együtt, környezettanulmányt végezhetünk és a családnak, mint a kiinduló szociális munka alapegységének ilyen szempontból való beállítása a kartotékozást is megkönnyíti. A családlátogatások segítségével ismerjük az egész család szociális helyzetét: egészségügyi életét, erkölcsi, gazdasági viszonyait. Tehát a szociális vonatkozások három legjelentősebb összetevőjét, melynek harmóniába állításából fog az új társadalom megszületni. Tehát minden szociális természetű népgondozásnak első és elengedhetetlen kívánalma a rendezett családi együttélés. Ahol ez nincs meg, ott először vissza kell vezetni az embereket a családba, mert addig minden szociális munka, mely a puszta éhenhalástól való megmentésen kívül mást is tűz célul maga elé, csak elérhetetlen utópia marad. Sajnos, ahol már atomizálódott és a társadalmi lehetetlenü és áldozata lett a család, ott már a szociális munkának is lényegesen nehezebb akadályokkal kell megküzdenie. Nélkülözni kénytelen a családi kapcsolatok kohézis erejéből fakadó olyan sajátosságokat, melyek a társadalmi gondozás munkájának nagy könynyebbségére vannak. Család nélkül a szociális munkák hasonlítanak annak a homok lapátolónak erőfeszítéseihez, aki egy homoktömeget magasabbra akarna hányni, holott az elég tapadó felülettel nem rendelkezvén, mindig visszahull a lábai elé. így a szociális munka mindig csak elindulás, a veszély növekedésével együtt növő nekifeszülés lesz anélkül, hogy a célbajutásra a legkevesebb reményt is táplálhatná. A család nélkülözhetetlen alapsejt, amely nélkül a kulturfejlődésnek megfelelő közösségi élet el sem képzelhető. Szinte lehetetlen volna kibogozni az újkor megindulásával a családi élet ellen vezetett merénylet komponenseit, mintha a szellemi alvilág teljes arzenáljávál vonult volna fel ellene. A gazdasági romlás, az erkölcsök lazulása, a világháború után lábrakapott nyilvánossági láz mindmind asszisztálni látszanak a nagy manőverhez. A család megtorpedózása kétségtelenül a polgári házasság intézményesítésével kezdődött. A családi tűzhely melege elvesztette nevelő hatását s kezd belefúlni a felvilágosodottnak mondott modern élet kloakájába. A család kezd alkalmatlanná válni a legszebb életmisszió, a gyermeknevelés betöltésére. A társadalmakon a gyermekszoba tragédiája morajlik keresztül. Az ifjúság siralmas helyzete is a család züllésében, az otthon fogalmának fakulásában van. A feldúlt családi élet viszi a bűn útjára a gyermekek óriási százalékát, akiknek lelkében természetesen már nem él a család, mint ideál, s igy nem lehetnek annak a nagy horderejű kívánalmaknak a munkásai, melyeket az államok új szociális elgondolásai tűztek a társadalom elé. Hollandiában (melyet nem lehet mostoha gazdasági viszonyokkal takargatni) 1919. és 1928. között 13.333 felbontott házasságból származott 25.747 gyermek lett a széthullott családi otthon számkivetettje. (Zandbergeni javítóintézet adatai.) A magyar statisztikai hivatal közlése szerint pl. 1928-ban 2.461 felbontott házasságból 3.258 gyermek származott. Ha ezt megszorozzuk a serdült kor eléréséhez szükséges évszámmal (mondjuk 16), átlag 48—50.000-re tehető azok száma, akik a családi élet melegét nélkülözve, erkölcsi nevelés hijján, talán az utcán nőnek fel. így érthető Wets gyermekbirónak az a tanulmánya, melyből kitűnik, hogy 100 bűnöző belga gyermek közül 73 otthon nélkül, illetve megromlott családi környezetben nőtt fel. Szinte hiheteilen dolog, hogy a rideg statisztika tetemre hívó számoszlopainak rávilágítása után akad akár neutrális világnézetű ember is, aki a polgári házasság áldásait továbbra is fenn akarná tartani. Az 1930-ban megtartott Nemzetközi Gyermekvédelmi Kongresszuson az egyik határozati pont nyíltan állást foglal a családi élet elmélyítése mellett: „Támogatni kell minden olyan intézményt, vagy tevékenységet, mely a családi együttélést erősiti s a válást vagy különélést igyekszik meggátolni." Az új német alkotmány 119. §-a kimondja: „Die Ehe steht als Grund lage des Familienlebens und der Erhaltung und Vermehrung der Nation unter dem besondern Schutze der Verfassung. Sie beruht auf der beiden Geschlechter. Die Reinerhaltung, Gesundung und sociale Förderung des Familie ist Aufgabe des States und der Gemeinden." Mikor már a magyar viszonyok is legalább hasonló eredményekkel dicsekedhetnek, mikor már a társadalom alapsejtje, a család erkölcsileg és világnézetileg körül lesz bástyázva a materialista, érzéki kultúrával szemben, csak akkor lesz értelme és jelentősége is csak akkor fog kitelje>ülni az egészségvédelmi intézményeknek és intézkedéseknek. Sőt a gazdasági megsegítések sem érhetik el előbb kivánt hatásukat. A szociális gondozás csak a családon keresztül láthatja meg azokat a problémákat, melyek megoldásától a társadalom pszichikai és fizikai jobbrafordulását lehet várni. Kedvezőbb vasúti összeköttetést kap Pápa A szombathelyi Máv igazgatóság folyó hó 26-ára Szombathelyre meghívta az igazgatóság területén levő törvényhatóságok, városok képviselőit és egyéb érdekeltségeket, hogy a vasuli menetrend összeállításával kapcsolatos kívánságokat letárgyalják, azokat összhangba hozzák és ennek megfelelően állapílassék meg az új menetrend. Ezen az értekezleten a város képviseletében megjelent dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester, dr. Sulyok Dezső orszgy. képviselő a pápai OKE és Kiskereskedők Egyesületének képviseletében és Steiner László a pápai menetjegyiroda képviseletében. Az értekezleten dr. Sulyok Dezső orszgy. képviselő felszólalásában kifejtette mindazon kívánságokat, amelyeket Pápa a vasúti menetrenddel szemben támaszt, kérte a kedvezőbb vasúti összeköttetést Budapestre és a Balatonhoz. Dr. Sulyok Dezső felszólalása eredményeként a Máv igazgatósága Ígéretet tett, hogy az eddig Budapest és .Pápa között beállított gyorsvonatokat a nyári időre is meghagyja és a székesfehérvári forgalmat úgy oldja meg, hogy a mi gyorsvonatainkhoz csatlakozóan Celldömölktől gyorsmotorokat állit be. Az eddig Budapest felé d. u. 5 05 kor induló gyorsvonat 613-kor indul Pápáról és 8-05 óra helyett 9-10 kor érkezik Budapestre. A reggel visszafelé jövő gyorsvonat 8 30 helyett 8"20kor indul Budapestről és 11*40 helyett 11'16-kor érkezik Pápára. A Veszprémvarsány felé reggel induló vonatnak közvetlen csatlakozása lesz Balaton felé, úgyhogy 8'23-kor Balatonalmádiban lehet lenni. Pápával kapcsolatosan felmerült még a kívánság, hogy reggel is legyen egy gyorsvonata Budapestre, ezzel kapcsolatosan a Máv igazgatósága kilátásba helyezte, hogy olyan értelmű előterjesztést tesz a központi igazgatóságnak, miszerint Pápáról reggel 4*50 óra tájban induljon egy 1 vonat, ami fél 9 óra tájban érkezzen Budapestre. Remény van arra, hogy ezt a vonatot is megkapjuk.