Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-10-03 / 40. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÍRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulejdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: 88. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb« miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Az egész ország készül a világraszóló ünnepélyre, XXXIV. Eucharisztikus kongrzsszusra. Már bent vagyunk a szentévben. Városok egymásután rendezik a propaganga gyűléseket. Egyházi vezetőink szüntelenül hirdetik, hogy készüljünk a nagy napokra. Ha körülnézünk városunkban, akkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy már szép számmal viselik a gomblyukakban a kongresszus jelvényét. De ez a szám még nem elég, mert ha igazán szívvel-lélekkel készülődnénk a nagy ünnepségre, akkor minden hívőnek viselnie kellene azt, mert annak viselése koránt sem lényegtelen külsőség, hanem lényegbevágó hitvallás. Bíboros hercegprímásunknak az a nagyszerű és mély elgondolása, hogy a budapesti kongresszus legyen nagyszabású manifesztáció — kommunizmus és az istentelenség ellen, — külföldön is lelkes visszhangra talált. Annál inkább kell nekünk, magyar katolikusoknak tömött sorokban az ország első főpapja mögé sorakoznunk, hogy impozáns súlyt adjunk a nagy manifesztációnak az által is, hogy az Eucharisztikus szentév egész tartalma alatt, önérzetes hitvallással állandóan viseljük azt a hivatalos jelvényt, mely ennek a nagy és tartalmas elgondolásnak a kifejezője. Buzdítsuk, bátorítsuk egymást a jelvény nyilt viselésével, hogy mindenütt, ahol csak megfordulunk, szemünkbe ötöljön ez a jelvény, mely a benne kifejezésre juttatott gondolat folytán kell, hogy örömmel töltsön el nemcsak minket katolikusokat, hanem minden jóakaratú embert is. Legyen ez a jelvény legalább ebben a szentévben az összekötő és látható kapocs mindazok között, kik a hitetlenekkel szemben nyíltan is, szívesen is büszke önérzettel megvallják Krisztust, aki tanította, hogy mindenkit, aki őt megvallja az emberek előtt, ő is megfogja vallani a mennyei Atya előtt. Ebben az elgondolásban, azt hiszem nem lehet közömbös egyetlenegy öntudatos hivő előtt a kongresszusi jelvény ügye, hanem igenis viselni kell, és nem volna szabad olyan katolikusnak maradni az országban és városunkban sem, ki e jelvényt meg nem szerezte magának és állandó viselésével ne tenné bensőségessé a nagy manifesztációi (Egy hívő.) Iskolák hódolata a Főpásztor előtt Dr. Rotí Nándor megyéspüspököt 20 éves püspöki jubileuma alkalmával az összes helyi iskolák növendékei, tanárai és tanítói üdvöiölték. A Tanítóképző ifjúsága egy díszes kivitelű oklevélben fejezte ki hódolatát. Az ipariskola, kereskedelmi 1 szaktanfolyam, nőipariskola igazgatói, tanári testülete ugyancsak egy művészi kivitelű díszoklevélben hódolt a főpásztor előtt. Az oklevelet Závory Zoltán rajztanár készítette. A katolikus fiúiskola, és a Kollégium, a nőiipariskola és a kereskedelmi szak. tanfolyam növendékei egy feliratban jutatták kifejezésre szeretelüket a főpásztor előtt. A feliratot az összes tanulók aláírásukkal látták el. Ugyanilyen formában hódoltak a többi iskolák is. Két százalékot jóvá irnak a pontos adófizetőknek Pénzügyminiszteri rendelet értelmében a folyó ívre előirt teljes adóösszeg két százalékának megfelelő kamattérítésben kell részesíteni azt | az adófizetőt, aki 1937 november 15-ig a folyó évre előírt és előző évről is fennálló adóját megfizetíe. Az adófizető kívánságára a két százalékos kamattáiítést levonják a még a ez év végéig hátralékosnak mutatkozó összegből. Aki tehát 1937 november 15 ig az adóját megfizette, annak a folyó évre kivetett ; dót és két százalékának megfelelő kamatféríést hivatalból is javára irják az 1938. évre. Kamattérítésben az is részesülhet, aki havi részletekben pontosan fizeti adóját, feltéve, hogy október 15-én 10 havi részletét megfizeti és a novemberi és decemberi részle!eket a megjelölt hónapok 15. napjáig beszolgáltatta. Mozgalom az üzlettér-uzsora letörése érdelében A budapesti kereskedelmi és iparkamara beadványt intézeit a keresk. miniszterhez, hogy külföldi mintára hozzon rendelkezést arranézve, hogy a bérbeadott üzlethelyiségek bérértékét a tulajdonos jogtalanul ne emelje, legyen egy hivatalos szerv, ahová az ilyen irányú kérelmeket be lehessen terjeszteni és az illető szerv hozzájárulása esetén szabadna csak az üzle helyiségek bérét emelni, illetve a bérletet felmondani. Kétségtelen ugyanis, hogy egy üzlethelyiség bérértékére az abban folytatott sikeres munka nagy hatást gyakorol. Becsületes és szorgalmas munkával egy üzletet virágzóvá és nagy forgalmúvá lehet tenni. Tehát az üzleti vagy ipari tevékenység legtöbbször a helységgel van összeforrva. Ennélfogva egy váratlan felf mondás, vagy aránytalanul magas bérkövetelés nagyban veszélyezteti az iparos vagy kereskedő exisztenciáját is. Habár a hivatalos beavatkozású szerv bizonyos irányban benyúlást jelentene az üzlettulajdonosok Iegszemélyibb jogába, mégis szükséges volna az üzlettulajdonosok indokolatlanul és erkölcsi szempontból is kifogás alá eső lépéseinek megakadályozására. Külföldön már több álíamban hoztak ily irányú törvényeket s reméljük, hogy hazánkban is megoldásra kerül ez a kétségtelenül fontos probléma. Az érdekelt iparostársadalom nagy érdeklődéssel "várja a miniszter válaszát eme fontos ős életbevágó kérdés megoldására. Tavasszal megkezdik az igazságügyi palota építését Az elmúlt heti számunkban hírt adtunk arról, hogy dr. Lázár Andor igazságügyminiszfer felkérette magához Hamuth János polgármestert Budapestre, hogy a vele történt szemé'yes megbeszélés után dönthessen az építendő igazságügyi palota helyének kérdésében. Az elmúlt hét végén Hamuth János polgármester fel is utazott Budapestre és kihallgatáson jelentkezett dr. L£zár Andor igazságügyminiszternél, hol több órán át tanácskozást folytatott illetékes ügyosztállyal és magával miniszterrel is. A tanácskozás eredményéről a polgármester a következőkben számolt be lapunk munkatársának. A legutóbbi városi közgyűlésen is kifejeztem azon elgondolásomat, hogy a legalkalmasabbnak tartanám, ha a bíróság a volt helyén épülne fel. Ezen elgondolásomat a miniszteihez tett felterjesztésemben is részletesen kifejtetlem és vázoltam azon okokat, amelyek ezt a megoldást kívánatossá teszik. Az igazságügym'nisztériumból kiküldőt bizottság több hely megjelölését kérte tőlem, mire én ismét kifejtve a régi hely mellett szóló érvényemet, a már ismert többi helyeket jelöltem meg, mint amelyek esetleg ugyancsak alkalmasak volnának az új bírósági épület elhelyezésére. A miniszteri bizottság az összes helyeket megvizsgálta és jelentést tett a miniszternek. Egy teljesen uj megoldási módszak kínálkozott az ügyvédi érdekeltséges részéről felvetett Árok és Major utcák közötti rész, azt a bizottság már nem vizsgálhatta meg, mert ez a gondolat későbben vetődött fel, mint a bizottság itt volt. Dr. Lázár Andor igazságügyminiszter az összes megoldási lehetőségeket átvizsgálva közölte velem, hogy a régi helyén nem építheti fel az uj bírósági épületet, mert a szakértők számítása szerint, ez a megoldás a városnak oly nagy anyagi áldozatába kerülne, hogy ahhoz a belügyminisztérium, mint a városok felügyeleti hatósága hozzá nem járulna. A minisztérium semmi körülmények között nem vállalja egy kétemeletes épület építését, már pedig egyemeletes épület építése eietén szükség volna a