Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-08-29 / 35. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VBSflRNÜP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Minden visszatér Szent István király halálának kilencszázéves évfordulóját Magyar­ország eucharisztikus évvel ünnepli. A honalapító és országépitő király emlékének hódol ezen évben a ma­gyar katolikusság, mert ő volt az, aki hazánkat a nyugat kultúrájához kapcsolta s ezzel biztosította annak fennmaradhatá&át a minden oldalról fenyegető veszélyek között. Ha kilencszáz év előtti eseménye­ire visszatekintünk azt látjuk, hogy a magyar történelem többször meg­ismétli önmagát. Szent István ország­építése idején a nyugat ellenséges­kedő? sel tekintett ránk és betolako­dónak tekintett bennünket, keleten pedig a pogányság vesz. lyeztette létünket. Mindezen külső bajokat még fokozta a magyar vérből ki­sarjadzó és a mult pogányságából táplálkozó és minden kultúrával ellenséges belső ellenségeskedés. Szent István, hogy ezen veszélyek és ingadozó sajkánkat összeroncso­lással fenyegető szirtek között is megtalálta a kivezető utat, a belső pogányságot a hatalom erejével né­mította el, a Nyugat ellenségeskedé­sét pedig a katolicizmus felvételé­vel szüntette meg. Ugyanez a hely­zet volt évszázadokon keresztül. Ma­gyarország volt az ütköző pontja a nyugatról jövő germán és a keletről meginduló szláv terjeszkedésnek. Ezek a Veszélyek ha pillanatnyilag eltűnni is látszottak, lényegében mindig megvoltak és csak a magyar politikai művészet tudta ezen ország fennma­radását évszázadokon át biztosítani. A helyzet ma sem változott, leg­feljebb a színekben és árnyalatok­ban van különbség. Nyugatról éhes torokkal tekint felénk a germánság, hogy étvágyát ezen sok veszélyen átment földdarabból kielégítse. Más oldalról a szláv terjeszkedésnek és a széjjel szakított szláv hatalmak egyesülésének vagyunk akadályai. Nem változtat ezen a helyzeten az, hogy a szláv törekvések egyik olda­lon a nemzeti, másik oldalon pedig a nemzetköziség álarca alatt jelent­keznek. Nem hiányzik a Szent Ist­ván királysága idején megvolt har­madik baj sem, a belső ellenség sem, amely a nemzeti szirtekkel takaródzó új pogányság jelmezében jelentkezik. A katolikus egyház, most, hogy Szent István halálát eucharisztikus évvel ünnepli, visszaidézi a nagy király szellemét, mert ő rá volna szükség, hogy ezen bajok közül ismét kivezesse az országot és utat mutasson egy újabb ezredévre. Bensőséges lélekkel készülődünk fel az eucharisztikus évre, az egész Magyarország ezen magasztos ese­ményére, mert ettől várjuk, hogy adjon az Úr Magyarországnak ismét egy Szent Istvánt, ki a maga isten­félelmével, országépítő bölcsességé­vel újra lerakja azokat a pilléreket, amelyekre szerencsétlen hazánk épü­lete ráépítve kibírja a nyugatról, ke­J létről, vagy akár belülről támadó | ellenségek támadásait. —y —y. Iskola épül az Öreghegyen evégett a kultuszkormányhoz is for­dult. A kultuszminisztérium a na­pokban értesítette a várost, hogy egy újonnan építendő iskola céljaira kilencezer pengőt utal ki a város­nak, amivel az építkezés már lehe­tővé van téve. A kultuszminiszté­rium segélyének birtokába a város vezetősége elhatározta, hogy az Igal­Öreghegyen egy tantermes iskolát épít és megbízta a műszaki hiva­talt a tervek elkészítésével. Az elő­munkálatok folyamatban vannak és előreláthatólag a jövő iskolai évben meg is nyilik az új Öreghegyi iskola. Nagyon örvendetes eseményről számolhatunk be ezúttal. Régi vágya a városnak, kölönösen az alsóvá­roshoz tartozó kültelki lakosoknak, hogy a város ezen külterületén iskola épüljön és ezáltal a már sűrűn lakott Kis-, Öreg- és. Törzsökhegyből, úgyszintén a malmokból a tekintélyes számot kitevő iskolás gyermeknek ne kelljen a több kilométer-távol­ságra levő városi elemi iskolákba* bejárni. A város vezetősége ezen helyzet súlyosságát belátta és maga is mindent elkövetett, hogy a város­nak ezen részére iskolát kapjon s A ferences generális Pápán F. hó 19-én illusztris vendége | volt a pápai ferences kolostornak A ferencesek általános rendfőnöke: P. Ballo Leonardo jött el Rómából, hogy végiglátogassa a magyar feren­ces rendházakat. Nagykanizsa, Bú­csúszentlászló és Szombathely után Pápára látogatott el. A virággirlan­dokkal feldíszített templomajtóban ünnepi harangszó mellett történt az ünnepélyes fogadtatás. P. Markó Marcell házfőnök Búcsúszentlászlón lelkigyakorlatokat tartott az újonc nö­vendékeknek. Távolléte miatt P. Haja Libór h. házfőnök fogadta a magas vendéget a rendház tagjainak élén. A főoltártól latinul pár szóval köszöntötte a Generális atya az egy­begyűlt híveket. P. Scheirich Bona­ventúra tartományfőnök magyarul tolmácsolta. — A Szentatya külön áldását hozom, — mondta. — Rátok és családotokra. Köszönöm nektek, hogy úgy sze­retitek fiaimat, a ferenceseket. Sze­ressétek kérem és alamizsnáitokkal támogassátok őket ezután is. — Ti harmadrendi testvérek 1 Hirdessétek életetekkel, jó példátokkal a világ­nak Szent Ferenc, boldogító, derűs szellemét. Munkátokkal, ahol tud­jatok segítsétek, a ferenceseket apos­toli fáradozásukban. — Örülhettek, boldogok lehettek ti magyar katoliku­sok. 900 éves jubileuma nyílik meg első apostoli Szent királyotoknak, Szent Istvánnak. Ti tarthatjátok a jövő évi eucharisztikus kongressz­szust. — Kívánom, hogy Isten ál­dása szálljon Rátok, családotokra, gyermekeitekre. Isten áldásától, kí­sérve éljen Magyarország. A halotti csendben hallgató ajkak­ról egyszerre zúgott fel a szívből fakadt: „éljen!" A rendház feldíszített ebédlőjében P. Haja Libór h. házfőnök szépen felépített latin beszédében üdvözölte a rendi főelöljárót, amire a kedves hangú atyai válasz szintén latinul hangzott el. Rövid szemlét tartott a P. Gene­rális a kolostorban. Örömét és tet­szését fejezte ki a látottak felett. Látogatását hosszabbra nem nyújt­hatta. Egy órai tartózkodás után búcsút is vett a rendház lakóitól. Sietett Budapestre. Részt akart venni a Szent István-napi ünnepségeken. A Generális Atya nagyon érdeklő­dött Pápa városáról. Mivel ideje nem engedte, hogy körülnézzen a városban, levelezőlapokat válogatott és emléket vitt magával Pápa neve­zetességeiről. Hirdetés — reklám Minden városnak a városias jelle­géhez hozzátartoznak a hirdetőoszlo­pok és táblák, a világítóórák, a transzparensek, a vibráló neonbetüs fényreklámok. Ez adja a nagyváro­sias jelleget. Ezek azok az objektu­mok, melyekre a hirdetések, reklá­mok kerülnek. Most néhány szót akarok mondani a hirdetésről, a rek­lámról, amely -- ne méltóztassanak mosolyogni — tudomány. A közgaz­dasági egyetemen előadnak a reklám­ról, ami bizony nálunk sokáig telje­sen elhanyagolt terület volt. Mert régen általában azt tartották a rek­lámról, hogy azzal csapják be a ve­vőt. A reklámnak nem ez a célja, sőt ellenkezőleg. A hirdetés ne ha­zudjon, hanem ötletesen hívja fel a közönség figyelmét az áru tényleg meglévő előnyére és olcsóságára. Ne mondja róla, hogy jobb, mint amilyen és ne mondja róla, hogy rendkívül olcsó, amikor csak éppen nem drága. Külföldön már reklám szövetségek alakultak, amelynek jel­szavuk: igazságot a reklámnak 1 A hirdetéseknél vigyázva kell bánni a jelzőkkel. A túlzott jelzők ép úgy nem érik el a kivánt célt, mint a szerényebbek, mert a vevők képze­letében nem hagynak nyomot, nem „fogják meg". Hogy valamely áru nagy keletnek örvendjen kettő szük­séges hozzá, — azonkívül, hogy maga az áru kifogástalan és jó — még pedig a jó elnevezés és a jó reklám. Nem állja meg a helyét az a felfogás, hogy a „jó bornak nem kell cégér". A jó bornak a hirét a fogyasztók viszik el és adják szájról­szájra. Ez az élő reklám. Ameriká­ban a nagy újságok és hirdetőválla­latok előbb megvizsgáltatják az áru­kat és csak azután veszik fel a hir­detést, meggyőződvén, hogy tényleg az igazságnak megfelelően hirdesse­nek. így elérik azt, hogy az olvasók megbízhatnak a hirdetésben, hogy igaz is az, amit olvasnak. Mert rend­kívül fontos a vevő bizalma. A rek­lám ismerteti az árut és ismertté teszi. Olyanra kell mindig rámutatnia, ami uj, ami más gyártmányban, más készítményben nincs meg. Ha a kö­zönség azt kapja, amit a plakát hir­det, akkor a gyártónak nyert ügye van. ' A hirdetés helyenként más. Más­ként kell falun és másként városon hirdetni. A mai „rohanó" nagyvárosi

Next

/
Thumbnails
Contents