Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-08-15 / 33. szám

Hir uom Pfad mi Wien 1937. ug. 9. Mire e sorok nyomdafestéket lát­nak azt hiszem sok százszor főicsen­dült már e kedves dalunk Pápán is, az ország több városában és közsé­gében, s már nem csak a 42 tábo­rozó Corvin cserkész énekli, hanem egész tömegestül. Mi P. Cornelius­tól halottuk első tábortüzünk meg­hatott hangulatában, megkapott ben­nünket a belőle kiáradó könnyedség, finomság és báj, valóban olyan ez a dal s általában az osztrák dalok, mint az osztrák nép. De mi is énekeljünk. Nem hiába készültünk hónapokon át. A magyar dalnak megbecsülést szereztünk. Tc­lán az énekeinkből ismertek meg bennünket leginkább. Milyen feszül­ten néztek ránk, mikor az indulók pattogtak ajkunkon s a kuruc riadó harsagó, vérlázító kürtjeleire 42 to­rok kórusa visszhangozta: Velünk a magyarok Istene, fel tehát I Rajta hát 1 Üssük szét a labancok hadát 1 A tűzre vetett vékony rőzse és szalma lángja szinte az égig csapott föl, a környező hegyek oldalain négyszer futott végig a riadónk visszhangja... s ekkor hirtelen a lángszökőkút ma­gába roskadt, mint az örök magyar sors, egetvívó feszülések után me­lankóliás csüggedtség: Nagy maj­tényi síkon .. . Gyönge violának... s a többi síró, sírva-vigadó hallgató nóta. Ezt nem tudják az osztrákok, ezt nem értik, de ilyenkor az ő aj­kukról is eltűnt a mosoly, s ha ar­cunkra néztek, beláthattak szívünk belsejébe. Utolsó tábortűz péntek este. Nyil­vános lelkiismeret vizsgálat Tábor elején minden őrs titokban elhatá­rozta, miiyen cserkészerényben akar ki ünni, most, ped g a többi őrsöknek kellett eltalálni, mi volt a jóföllétel. Mindnél kitalálták, fényes bizonyság, hogy a fiúk komolyan vették a jellem alakítást. 10 órára járt az idő, mire elmondtuk esti imánkat az üres tá­borhelyen a fehér kereszt körül, amelyre emlékül rászegeztük a ma­gyar címert. Aztán vissza a faluba. Tessék elképzelni egy széna padiást, annak ablakából letőínak egy létrái, mi meg felmászunk, arasznyi szalma, — ilielve pontosan most nem tudom, hogy hívják, ami szalmahulladék, — egyetlen pokrócunkra ráheverediünk, a többit ugyanis teheráruként haza­küldtük és próbálunk elaludni. De nem tudunk. Annyi élményünk volt. A kirándulások. Austein, Peilsfein, Eisermer Tor, Anningerberg. Mayer­ling, sokan a fiúk közül ekkor vol­tak 800 méter magasságban. Ez em­lékezés közben mintha valami mo­zogna körülöltünk. Itt is, ctt is hang­zik föi a sötétben motoszkálás és A keret emelt a képet: ke­reteztessen a Keresztény Sem» zetl Nyomdában PApa, CsAky-n. 31., ahol olcsón és poatosau ké­szülnek a legszebb képkeretek* lust'ge Brúder... cincogás. Mi ez ? A parancsnok úr kezében erélyesen kattan a villany­lámpa s mikor meglátta a hangver­senyző egérhadsereget, őszinte örö­münkre majdnem elkiáltotta: Mire való a sátor ? ? 11 Én csak káromra ébredtem föl, mert egy helyes egér­család vacsorázni óhajtott a talpa­mon, 4 órabor meg alattunk a tehe­nek kezdtek el mozgolódni és oly hideg volt- hogy aludni naiv erőlkö­désnek látszott. A heiügenkreuzi első és utolsó éjszakát megemleget­jük. Mária-ceilre gondoltunk s gyors reggeli után beszálltunk két nagy­szerű autóbuszba. 3A7-kor mondtunk búcsút Heiligen kreuznak ahol annyi baiátoi szereztünk. Utunk Liiienfetd­en vezetett keresztül, megnéztük a gyönyörű kolostort, tízóraiztunk. To­vább, tovább í A fiúk a soffőrt fi­gv élték. Merész ember volt. A kes­keny hegyi uton 60-80 km-rel szá­guldott a nagy kocsi lefelé, a szédítő kanyarnál még a lélekzeíünk is elállt, különösen az egyiknél hirtelen egy Steyr kocsi bukkant föl előtíünk, fé­kezni már Késő lett volna, mindkét soffőr rákapcsolt, úgy rohantunk el egymás mellett, 1 cm. ha volt a két kocsi között. Két ifjúúrnak azonban sehogyse tetszett az utazás, az ő gyomrocslíájuk legfeljebb síksági uta­záshoz szokott. Az ablak mellé ültet­tük őket, hol kihajoltak, hol meg a karjukra borultak, próbáltunk teával rummal segíteni rajtuk, hiába, szá­nandó állapotuk végig kitartott. Min­den részvéfünk az övéké. Fél 12-kor érkeztünk meg az őszi magyar alapítású kegyhelyre. A kegy­olíárnál László tiszt úr, csapatlei­kész szentmiséjét hallgattuk meg, forrón imádkoztunk édes hazánkért, szeretteinkért. A szentmise végén felhangzott az ének a szent falak között, ki tudja hányadszor: Bol­dogasszon Anyánk I ... Ne feled­kezzél meg szegény magyarokról. Ebéd után az [otthoni zarándokok­kal találkoztunk, több fiúnak szülei, ismerősei voltak közöttük. Milyen nagy az öröm, pedig alighogy két heie búcsúztak el egymástól. A fiúk bevásárlás közben büszkén állapítot­ták meg, hogy itt mindenki tud magyarul. Valóban már az elemi iskolában tanítják Itt a magyar nyelvet, nem kötelezően, de mégis majdnem mindenki megtanul egy kevéssé, hisz akár kereskedő, akár vendéglős, vagy háztulajdonos, szük­séges, hogy tudjon magyarul. D. u. fél 4-kor újra elindult a 2 szép kocsink. Mürzuschlag-nak ke­rültünk, a Semmeringen uzsonnáz­tunk. A szerpentin utakon újra re­mekelhettek a soffőreink, a víz­eséseket, vadregényes sziklákat filmezte a parancsnok. A fiúk véle­ménye szerint ez a 180 km-es autóút megérte az 50 P-t. Este 8-kor rohan­tunk át Wien határán a 2. kocsival. Fáradtak és álmosak voliunk, de azért rázendítettünk: Bécs várában sir a német... Fél 11-kor ágyban voltunk. Két hét óta először. Vasárnap —hétfő. Bfcsben. igye­keznünk kellet*, hogy ily rövid idő alatt sokat lássanak a fiuk. Körséta a Ringen, majd a fiuk szavazása szerint betértünk a Naturwissenschaft­liche Museum- ba. Leginkább az ős­állatok tetszettek, na meg a renge­teg magyar helyről származó lelet. Hazafelé a Schottenkirche-be tértünk be, majd átvonultunk a bencés apát­ság és gimnázium udvarán. Egyik­másik ifjú úr kifejezte, hogy azért szivesebben jár Pápán bencés gim­náziumba, nem mintha ez nem volna szép, de azért mégis .. . Délután a Votivkirche, Karlschkirche, Minori­tenkirche szerepeltek a programon, majd a Stadtpark-ban Johann Strausz emlékműve előtt megpihentünk utunk­ba eseti Beethoven Mozart hires em­lékműve is; De végeredményben az 5 órai műsorszám érdekelte legjob­ban az ifjúságot: a Práter. Legelő­ször is a parság költségén körüluíaz­fuk a liliputi vasúttal, utána saját költségvetésre lehetett mulatni. A hul­lám—szellem—repülő vasút, óriás­kerék, óriáskígyó, különféle autózá­sok, céllövészet s ezernyi más, azt hiszem a csapat kipróbált mindent amit lehetett. Végül még a 285 kg-os Micit is megnéztük. Gyalog masí­roztunk vissza a félórányira fekvő Schüíerherberge-be, persze énekszó­val. Nagy sikerünk volt. A forgalom ellenére hallatszott a hangunk és a kávéházak közönsége lelkesen éljen­zett bennünket. Másnap a Schönbrunn vagyoníérő, művészi termeit csodál­tuk, ez a vagyon s évszázados tra­díció. Valahogy megéreztük a csá­szári és ktrályi ház minden nagy­ságát. A Technisda Museum ismét bizonyság arra, hogy ez idők fiait mi érdekli. Alig tudtak elszakadni a fiuk a különféle gépektől s azt hi­szem többen vissza jönnek még ide. Délután a Stephausdent és a Kaiser­guftot néztük meg. Megboldogult Ká­roly királyunk síremléke előtt eléne­keltük a magyar himnust és imád­koztunk érte. Annyi sok természeti és művészi szépséget láttunk s mégis azt hi­szem valamennyi cserkészünk szíve­sen látott a pakoláshoz, hisz várta a haza, várta az édesanyja. Az utolsó éjszaka nagyon fárasztó lehetett, én ezt már rem „élvezhettem" veletek, de azért remélem kedden reggel a bevonuláskor nem felejtettétek el: wir vom Pfad sind lust'ge Brüder. A viszontlátásra I űridivat szabásiga Pápa, Fő-tér 17. szám 22 A szeníferencrend áftalános helytartója Pápára jön A pápai ferences zárda azt az örömteljes hírt kapta, hogy f. hó 18, vagy 19 én a rend általános helytar­tója, Leonardo Maria Bello vizitációs körútja alkalmából Pápára is eljön. Az agilis rendfőnök, aki már majd­nem az egész világon élő ference­seket felkereste, szándékosan a szent­évre halasztotta magyarországi útját, hogy így is lerójja kegyeletét az első szent király iránt és a magyar nép iránt táplált tiszteletét kifejezésre juttassa. A rend 700 éves történeté­ben ez az első eset, hogy a szení­ferencrend általános helytartója, aki jelenleg a világon élő 25.000 feren­ces közös atyja, Pápára jön, hová különösen a ferences fiatalság iránti meleg érdeklődés vezérli el. A sajnos csak rövid időre érkező magas ven­déget a rendház ünnepélyesen fo­gadja. Kívánatos volna, ha ezen ma­gas vendéget a hivatalos város is megfelelő formában fogadná. Tüzérséget kap Pápa A napokban volt alkalmunk hosz­szabb beszélgetést folytatni, a nyári pihenéséről visszatért kerületünk or­szággyűlési képviselőjével, dr. Sulyok Dezsővel és ez alkalommal megkér­deztük a politikai élet egyes újdon­ságairól és a jövő terveiről. Ezen beszélgetésünk során közölte velünk dr. Sulyok Dezső, hogy még a parlamenti ülésszak bezárása eíőít volt alkalma hosszasabban beszél­getni Rőder Vilmos honvédelmi mi­niszterrel egyes aktuális politikai kérdésekről s ezen beszélgetés al­kalmával kérte a honvédelmi minisz­tert, mint Pápa városánák volt pol­gárát, hogy juttasson valamit a vá­rosnak. Rőder Vilmos honvédelmi minisz­ter ekkor közölte képviselőnkkel, hogy már régebben foglalkoztatja a gondolat, hogy Pápa tüzérséget kap­jon, amit reméli, rövidesen meg is adhat. A Pápára helyezendő tüzér­ség részére teljesen új laktanya ké­szülne, mert a lovasság továbbra is itt marad Pápán. Az elgondolások szerint ezen terv rövidesen megol­dásra kerülne. Örömmel vettük ezt a hírt, mert ettől a város további fejlődését várhatjuk. Gépjárművezetői tanfolyam. Az állami gépjárművezetői (soffőr) tan­folyam a M. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetben (Budapest, Vili., József-körút 6.) szeptemben 6. este fél 7 órakor nyilík meg. Bei rás és a felvételhez szükséges űrlapok kiadása naponta d. e. 10—12 óra között az igazgatósági irodában.

Next

/
Thumbnails
Contents