Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-08-01 / 31. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: BBi NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, -félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Ha»ábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill f

rÁ mostani világban: megrendült a kölcsönös bizalom !" mondotta az esztergomi Nyári Egyetem megnyitó beszédében dr. Serédi Jusztinián hercegprímás. Kemény, százpercentes igazságokat tárt hallgatósága elé, rámutatva azokra a szörnyű állapotokra, amelyben ma országunk közélete sínylődik, midőn az emberek jelentékeny része mások félrevezetésével iparkodik sajátmagának erkölcsi vagy anyagi hasznot szerezni. De nagyon furcsa a felfogása a közélet emberének a politikáról is, melyet csak akkor tart igazán jónak és ügyesnek, ha az embereket meg tudja téveszteni, magyarán: be tudja csapni. A biboros hercegprímás beszédéből idézzük a legfontosabb részleteket, hogy azután az alábbiakban a magunk véleményét is hozzáfűzhessük: „Valóban úgy hiszem, nem mondok nagyot, amikor azt állítom, hogy a modern élet mások megtévesztésére van beállítva. Hiszen azt tapasztalhatjuk, hogy igen sok katolikus ember csak a látszat kedvéért hirdeti a hit- és erkölcsi törvények szükségességét, valójában azonban a saját életével cáfolja meg ezeket. Azt látjuk, hogy még a tudományok müvelése terén is pia frausokat és szántszándékos hamisításokat követnek el, a mindennapi életben pedig azt tapasztaljuk, hogy sokan azt hiszik: mások megtévesztése nélkül nem lehet politikát csinálni. A szociális és gazdasági életben szintén igen sokan mások megtévesztését iparkodnak előmozdítani, hogy azután ebből a saját érdeküket kovácsolják". „Ilyen körülmények között, mikor egész életünk — mint mondottam — mások megtévesztésére van beállítva, elveszti az egyik ember a másik előtt az ő hitelét és ennek következtében megrendül egyéni és kollektív életünk egyik alappillére: a kölcsönös bizalom I" Magyarország hercegprímásának beszéde súlyos megállapításokkal ítéli el a jelenlegi magyar közéletet, midőn politikusok — vagy legalább is magukat annak képzelő közéleti férfiak — egymást túllicitálva, Ígéreteik komolyságára és megvalósítására nem gondolva hirdetnek nemzetmentő programmokat és csinálnak politikai jpártokat, vagy az egyes pártokon A legújsbb rendelet éríelrnében a kezdődőleg mérsékeli és pedig olykivetett hizadó után fizetendő rend- képen, hogy az edd'gi 20% helyett kívüii pótlékot 1938 január 1-től i 10%-ot kell fizetni. Emelkedett a kenyér és sütemény ára Lapunk elmúlt számában már közöltük, hogy a sütőiparosok a fa árának százszázalékos, a liszt és egyéb anyagok drágulása miatt kénytelenek voltak a félbarna kenyér árát felemelni. A pápai sütőiparosok eltérőleg az ország többi iparosaitól igyekeztek a feh*r kenyér és sütemény árakat tartani, ez azonban csak eddig sikerült, mert a fokozott drágaság arra kényszerílctfe őket, hogy az eddig volt árakat is felemeljék, ami részben a gyenge gabona termésnek tulajdonítható. A pápai sütőiparosok ennek folytán elhatározták, hogy augusztus 1 -fői a következő árakat léptetik életbe: sütemény 5 fillér, barna kenyér 36 fillér, fehér kenyér 44 fillér. belül frakciókat, egyéni céljaik megvalósítására és nem a nemzet érdekeinek szolgálatára. Jobban tennék ezek a közéleti férfiak, ha hangzatos frázis puffogatásaik • helyett azon gondolkodnának, hogy mennyi magyar tehetség, elszántság és érték megy nap-nap után veszendőbe, míg ők egyéni politikai céljaikat szolgálják. A nép már nem hiszi el azt, amit ők a politikai gyűlések dobogójáról feléje kiáltanak, a szép szavak helyett saját egyéni életükkel is be kellene igazolni szociális célkitűzéseiket, az ifjúságot becsülettel támogató politikájukat és a nemzet egyetemes érdekeit szolgáló működésüket. Mit gondolnak ezek a közéleti férfiak, minden rendben van itt? Nem akarják észrevenni, hogy beszédeik és cselekedeteik között óriási ür tátong és hogy a nemzet jövőjét nem lehet állandóan szónoklatokkal elintézni. A hercegprímás kimondotta nyíltan azt, ami sok-sok ezer magyar szívében már régen bent él: megrendült az ilyen közéleti férfiak iránt a bizalom. És most a titkos választójog megvalósításának küszöbén talán már ideje lenne felhagyni az oktalan és teljesíthetetlen ígéretekkel, mert veszedelmes, tönkreteszik vele a nép lelkületét. Nem hisz már lassan a reális és komoly programmoknak sem, bizalmatlanul fogad minden mozgalmat és vezetőt Ezzel I pedig a komoly és lelkiismeretes | államférfiak, politikusok és társadalmi vezetők is veszítenek tekintélyükből, mert könnyen azonosítják őket a hibásakkal, a haszontalan ígérgetőkkel. De nemcsak az egy nemzetben élő emberek között ingott meg az egymásba vetett bizalom és hit, hanem megingott ez a kölcsönös bizalom a világ különböző nemzetei között is. Ez pedig talán sokkal nagyobb baj, mint az előbbi. Világosan igazolja állításunkat Európa mai külpolitikai helyzete. Az egymás mellett élő nemzetek és az egymásra utalt népek sem találják meg a megértést, a bizalmat és az egymás érdekeit tisztelő békés kulturközösséget. Háborús feszültségről írnak a lapok és a béke érdekében fegyverkeznek az államok. Felvethetjük a kérdést: mire vezethet ez ? De talán jobb, ha a felelettel adósak maradunk. Az emberiség nehéz és küzdelmes évszázadokon át felépítette a maga kultúráját és most ezt a kulturát arra akarja felhasználni, hogy lerombolja vele alkotásait és kipusztítsa az emberiséget. Elérkeztünk a tizenkettedik órához, a lejtő szélére jutottunk, de még mindig van mód, hogy a mélybezuhanás előtt visszatérjünk a helyes útra: ez pedig a kölcsönös bizalom és megértés, de nemcsak az egy-egy nemzeten belül élő emberek, hanem a különböző nemzetek között isi Dr« Ónody Dezső. Rendelet a védett kisbirtokról Új rendeletet adott ki a kormány a védett birtokok terheinek rendezéséről. A most kiadott rendelet, amely címe szerint a védett birtok egyes terheinek átalakítással, illetőleg könyvadósság vállalással történő rendezéséről intézkedik, természetesen folyamánya a még 1935-ben kiadott rendeletnek, amely úgy intézkedett, hogy az ezer kat. holdnál nem nagyobb védett birtoknak a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatán túl eső terhei általában könyvadósság vállalással nyernek rendezést, a védett tíz kataszteri holdnál nem nagyobb, illetve 100 koronát meg nem haladó kataszteri tiszta jövedelmű birtoknál a negyvenszeres szorzaton felüleső terhek pedig olyan hosszú lejáratú kölcsönökké alakíttatnak át, melyeket az adós évi 4'5 százalék annuitással 50 éven áí törleszthet. A kormánynak most kiadott rendelete ennek az előbbi intézkedésnek lebonyolítását szabályozza. Pontosan meghatározza, melyek azok a tartozások, amelyek rendezés alá esnek, szabályozza a kezesek jogviszonyait, intézkedik a teherrendezési adatok bejelentésének formalitásairól stb. Általában kimondja, hogy az ezer kataszteri holdon aluli ingatlanok védettsége 1938 okt. 31-ig meghoszszabbodik, módot ad a törölt védettségnek méltányos esetekben leendő visszaállítására, végül intézkedik a megújítási váltókról és a perköltségekről. Fontosabb intézkedések a rendeletben a következők: Úgy az adósoknak, mint a hitelezőknek f. évi november 15-ig be kell jelenteniük az illetékes helyi bizottságnál a védett birtokok tehertételeit. A bejelentésekre a helyi bizottságoknál megfelelő nyomtatványok állanak rendelkezésre. Általában nagyon helyes lenne, ha tanácsért « bizottsághoz fordulnának a gazdák. Ha a bejelentések elkészülnek, ezek a helyi bizottságoknál megtekinthetők. Észrevételi határidő 1938 január 31. Fontos intézkedése még a rendeletnek a kezesekre vonatkozólag az, hogy a főadósnál végrehajtott teherrendezés kedvezményei az 50 holdon aluli birtokos-kezesre is kiterjedjenek Leszállították a házadé rendkívüli pótlékát