Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-07-25 / 30. szám

Séta a Stefánia Szövetség pápai intézetében A nagyjelentőségű intézetek csendben szoktak dolgozni A pápai Stefánia intézet is, vagy ahogy városunkban hívják — „a Liga" — fontos tevékenységét a csecsemő védelem terén minden külső zaj nélkül fejti ki, úgy hogy sokan vannak Pápán, akik talán azt sem tudják, hogy hol van ez az intézet. Pápa városa elsők között volt, ahol átlátták az anya- és csecsemővédelem fontosságát és már 1921-ben megalakult városunkban — igen sok nagyobb és gazdagabb várost megelőzve — az Országos Stefánia Szövetség 39. számú védőintézete. A Zimmermann utcában, a rendőrség mellett, egyszerű sárga épület a Stefánia Anya- és csecsemővédő Intézet, bölcsödé és napközi-otthon, így kívülről nem sokat mutat, azért megérdemelne már egy kis külső csinosítást is. Hogy milyen nagyfontosságú ez az intézmény, megláthatjuk, ha számításba vesszük a csecsemővédelem horderejét, nemzetvédelmi és nemzetfenntartó szempontból. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy Magyarországon a csecsemő (vagyis 1 éves korig) halandóság átlag 17o/o. Ami külföldi államok arányához viszonyítva, szinte csillagászati szám, mert pl. Dánia, Hollandia, Belgium ennek a számnak még a felét sem érik el. Az intézetbe belépve nagy gyerm&klárma fogad. Idehozzák az apróságokat azok a szülők, aki nem tudják otthoni felügyeletre hagyni gyermekeiket. Két hetestől hat éves korig vannak itt gyermekek és mindennap ! körülbelül 30—25 a gondozottak ' száma, bár több jelentkező is lenne, de több a jelenlegi körülmények között rendesen ellátható nem volna. Vakító fehér szín dominál mindenütt. Ragyogó rend, tisztaság és egyszesüség. Ujváry Mária, vezető védőnő — aki 1931 óta áll az intézet élén — mutatja meg az intézetet és magyarázza el annak áldásos működését. Tőle tudom meg, hogy Pápin sikerült a 17%-os halálozási arányszámot leszorítani 13-6%-ig és 5 a védőiníézeti gondozottak ennek a számnak a felét sem teszik: 5-9%-ot. Ez olyan szép [eredmény, hogy ok lehet arra, hogy a város a csecsemővédelemmel még intenzivebben foglalkozzon. Az első helyiség egy hatalmas rendelő terem, ahová hetenkint négyszeri rendelésre hozzák el gyermekeiket az anyák Hosszú, fehér pólyázó asztalokon várnak az orvosi vizsgálatra a gyermekek. Átlagban 8—10 csecsemői és kisdedet mutatnak be naponta, akik első segélybe részesülnek, ha szükség van rá, de minden alkalommal táplálkozási tanácsot kapnak fejlődésük és korukhoz megfelelően. Az intézet jelenlegi főorvosa dr. Merétey Károly városi orvos, akinek személye biztos garancia arra, hogy ez a kitűnő intézmény hivatása magaslatán áll. Az intézetnek kb. 1200 védence van, akiket szükség szerint hetente vagy hónaponként látogatnak a körzeti védőnők, de a beteg vagy gyenge szegény gyermekeket sűrűbben is. A rendelő mellett van a modern berendezésű tejkonyha, ahol naponta az orvosi előírásnak megfelelően 80—90 adag tápszert, tejfőzetet, vajlevest, zabpeheíyt, zamakét stb. kapnak a rászorulók. S bizony olyan, aki ezért fizet a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A szép berendezésű orvosi és védőnői szobák után következik egy másik nagyobb helyiség, a bölcsödé. Amint belépünk egyik szőke fiúcska keservesen sírni kezd. Ujváry Mária fölveszi, rögtön elhallgat és nagy, kék szemeivel megelégedetten néz körül a „kiszasszon* karjaiból. Megható kép ez. A bölcsödében a gyermekek mind formaruhát viselnek, sajátjuk egy kis fiókba kerül reggel és este mikor a szülők értük jönnek, akkor kapják ismét vissza. Az intézetben ki van zárva, hogy valaki betegséget kapjon, vagy oda valaki betegséget hozzon be. A gyermekeket állandóan fürdetik, ápolják, egyik helyiségben pedig ruhácskáikat mossák. Nyáron a nagyobbacska gyermekek az udvaron vannak, homokban játszanak, a kicsinyek nyugágyakban pihennek. A vezető védőnőn kívül egy védőnő jelölt és két dajka ügyel fel a gyermekekre. A gyermekek hancúroznak az udvaron, kergetik egymást, énekelnek, verset mondanak, játszanak. Egyik a szokottnál jobban összehomokozta magát, a vezető védőnő rögtön küldi egyik dajkával megfürdetni. Semmi rendetlenséget, piszkot nem tűrnek ebben az intézetben. A gyermekek reggelire 2 és fél deci tejet és 5 deka kenyeret, ebédre két tál vitamindús ételt és kenyeret kapnak, ozsonnára ugyanazt kapják, mint reggelire. Mindezért csak azok fizetnek, akiknek a szülői bírják, azok is csak 20 fillért. De meg kell jegyezni, hogy most a 25—30 gyermek közül fizető csak kettő akadt. Még egyszer végig megyek az intézet 10 helyiségén, a konyhában forrázzák a steril tejes-palackokat, készítik az éhes szájaknak az ebédet. Mindenütt oktató képek, szemléltető ábrák ilyen felírásokkal: „Anyák, Ti tehetitek naggyá Magyarországot \

u „Anyák, hallgassatok a jó tanácsokra!" „Kergessétek el a javasasszonyt!" stb. és grafikonok a falon. Az intézetet, bölcsödét és napköziotthont a város tartja fenn, 4.700 P évi segéllyel, azonkívül áz egész épületet — bérfizetés nélkül — átengedte az intézet céljaira. A városi segélyből szerzi be az intézet a tejkonyhához, továbbá a bölcsödé és napközi- otthonhoz szükséges tejet — naponta 30 liter tejet fogyaszt el az apró gyermeksereg — és egyéb élelmiszereket, fűtőanyagot, a tisztogatáshoz és mosáshoz szükséges anyagokat és gyermekruhanemüt, tehát amint látjuk az orvos és védőnők fizetésén kívül az egész intézmény a városi segélyből tarja fenn magát. A lehetőséghez képest karácsonykor 150—160 anya jutalmat, 100 anya pedig 8—10 darabból álló kü- | lönféíe csecsemőkelengye segélyt kap. Városunk polgármestere, Hamuth János a legnagyobb megértéssel és jóindulattal karolja és karolta fet a Stefánia intézet ügyeit is és amint halljuk, a Zimmerman-utcai városi óvódában — a tókertihez hasonlóan — újabb városi napközi-otthont fog Eladó Portál üvegekkel és rollókkal aug. 10-ére RaidI F. cég divatcsarnokában, g felállítani, ezzel is javítani kíván a város szegény lakossága gyermekeinek helyzetén és helyet biztosít a Stefániából helyszűke miatt kiszorultak részére. Mostanában olyan sok szó esik a gyermekről, mint a nemzet legféltettebb kincséről, ezért jól esett látni, hogy van egy intézet, ahol nemcsak szavainak, frázisokat mondanak a nemzetmentésről, hanem csendben, de annál nagyobb erővel munkálkodnak a gyermek érdekében. A pápai „fehérkeresztes" védőnők, mint az egészség és tisztaság katonái megállják a helyüket a nehéz őrhelyen, amit mutat ennek az intézetnek sikeres munkája a csecsemőgondozás terén. Megköszönve Ujváry Mária szakszerű vezetését, búcsút veszünk az intézettől és úgy érezzük, hogy sok értékes tapasztalattal lettünk gazdagabbak a mai napon. Gyenge gabonatermés a pápai járásban ú?§di¥@i szabósága Pápa, Fő-tér 17. szám Kiadós esőre Érdeklődtünk a gazdáktól és Mihály Sándor járási gazdasági felügyelőtől az általános gazdasági helyzetről és termésjelentésről járásunkban. A következő információkat kaptuk: Az időjárás a mezőgazdaságra nézve igen kedvezőtlen volt. A hőség állandóan emelkedett és az eső majdnem teljes hiánya a növényzetet eltikkasztotta. Ennek következtében kényszerérés állott be és így áz aratás is a szokásosnál cca 8—10 nappal előbb vette kezdetét. Hátráltató hatással volt a kedvezőtlen időjárás a kapások és kései takarmányok fejlődésére ís, melyek a tartós szárazságot már nagyon is érzik és kiadós eső után vágyakoznak. Az egyes gabonaneműek állapota a következő : A búza aratása be van fejezve. A keresztek ritkák, a szemek eléggé fejletlennek látszanak, de miután a kalászok is rövidek, kat. holdankint termése csak 4 q-ra tehető. A roz6 aratása is be van fejezve. Néhol már a cséplést is megkezdték. A keresztek közepes sűrűségüek, de a szem aszott, ráncos. Termés hozama átlagban 4 q-ra tehető itt is. Az őszi árpát már el is csépelték. Terméshozama 5 q-ra tehető. — Tavaszi árpát mindenütt learatták, szalmája annyira alacsony maradt, hogy hogy sokhelyen learatása is nagy gondot okozott. A kalászát sem tudta teljesen kihozni, szeme megszorult, a keresztek ritkák, terméshozama 4 volna szükség q-ra tehető. A zab elég jó, terméshozama kat. holdanként átlagban 5*5 q-ra tehető. A tengeri a nagy szárazságot és főként a nagy forróságot erősen sínyli. Egyébként elég jói fejtett. Fejlődésére kiadós esőre volna szükség. A burgonya egy része már a piacra került. A nagy szárazságot és forróságot általában mindenütt sínyli. Igen sok az apró gumó. A várható termés középen alulinak minősíthető. A cukor és takarmányrépa kapálását mindenütt befejezték. A gumók még nagyon fejletlenek és főként homokos talajokon fonnyadni kezdenek. Ha hamarosan kiadós jó esőt kapnának, még a közepesen felüli termést tudnák adni. A takarmányfélék közül a lóhere, a lucerna és a tarlóvetések a száraz forróságban nem tudnak fejlődni és kezdenek kisülni. A korai csaíamádé elég jól kifejlődött. A tarlóba vetett mohar és köles hiányosan kelt, a tatárka szintén. Mindennemű takarmány fejlődéséhez kiadós esőre volna szükség, mely a forróságot is csillapítaná, A rétek fejlődése sem mondható kielégítőnek, a sarjú növése ritka, sok helyen kisülő félben van, ügy szintén a legelők is kiégő félben vánnak. Bizony meg kell állapítanunk elég siralmas termés van a pápai járásban.