Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-06-27 / 26. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg köaött 5 fill Vége GZ AZ elmúlt szeptemberben nagy reményekkel megindult iskolaiév ismét befejeződött, a diákság részben új reményektől fűtve indul neki az életnek, vagy várja az elkövetkezendő új iskolai évet, részben elkeseredéssel gondol az elmúlt év elmulasztott óráira, napjaira. Országszerte felhangzik a „Ballag már a vén diák. .kedves és közismert dallama, a szülői szemek könnybe lábadnak az örömtől, az elkövetkezendő újabb, talán terhesebb gondoktól, a fiatalság keble megduzzad, lelkét az önbizalom tölti el, úgy érzi nincsen nehézség, akadály amit ei nem háríthatna jövő érvényesülése elől. Tisztelnünk és megbecsülnünk kell a fiatalságnak magába vetett bizalmát, ezt nem letörni, hanem tőlünk telhetően fokozni kell, mert hisz a kegyetlen élet azt az önbizalmat a legtöbb legtöbb lelkéből rövidesen úgyis kiöli és helyet csinál a legsötétebb kétségbeesésnek. Egy élet legszebb éveinek munkája jutott az első állomáshoz, honnan az utak felfelé egy nehezebb terepre vezetnek, itt kell az akarat és önbizalom, mert az ut göröngyei, kiálló sziklái és elénk meredő árkái sokat kifárasztanak, megtörnek, sokakat visszatérésre kényszerítenek. Ez a munka be van fejezve, de mi lesz a jövő, kérdezi sok magában. Lesz e a munkában eltöltött nehéz években látható eredménye, jutalmat talál e a szülőnek a fiára, vagy lányára pazarolt sok gondoskodása, aggodalma, álmatlan éjszakái és kiontott anyai könnyek az életben ? Meg lesz a csekély fizetsége azoknak az áldozatoknak, amit a szülő gyermeke érdekében hozott? A család szájától elvont falatok, az éjszakákat is igénybe vevő munka, amit a szülő gyermeke érdekében kifejt, csakhogy annak tanulását biztosíthassa, meghozza e a befektetett tőke minimális hasznát ? Sok és sok kérdés tolul ilyenkor ajkunkra, amelyek mindegyike nagy kérdőjelként mered elénk, anélkül, hogy erre hamarosan feleletet kaphatnánk. Még jó míg a kérdés kérdés marad, de mi lesz, ha megkapjuk erre a szomorú és lehangoló feleletet. A könyörtelen élet hamar felel és sajnos a felelet legtöbb esetben a reményeket megsemmisíti, az akaraterőt s önbizalmat kiöli. A sok remény füstbe száil, az ifjúi erő eltűnik s marad a sötét kétségbeesés. Ezt kell a magyarság egyetemének megszüntetni, az ifjúság önbizalmát, munkakedvét fokozni, mert csak ezek útján biztosíthatjuk a magyar jövő kialakulását. Dr. Sulyok Dezső nterpellációl viselőnk uj gyakorlatot kezdeményezett. Angol rendszer szerint mellőzve a hosszabb szónoklást, egyszerűen és röviden csak kérdéseit adta elő. Ezek arra vonatkoztak, hogy hajlandó-e a pénzügyminiszter a közérdekeltségű vállalatok (városi üzemek stb.) szolgálatában álló magántisztviselők illetménycsökkentése ügyében eljáró miniszteri vegyes döntőbizottságok eljárását siettetni, mert ma három év is kell ahhoz, hogy a bizottságok határozatot hozzanak. Második kérdése pedig a földadóra vonatkozó rendeletnek az elemi károkra vonatkozó részét tette szóvá és a rendelet hibáinak a a gazdák érdekében való kiküszöbölését sürgette. Sajnos, a miniszter nem volt jelen, mert a költségvetést tárgyaló felsőház ülésén ! volt elfoglalva és ezért nem is adhatott választ. Épen ezért a képviselő negyedik interpellációját elhalasztotta. Városunk országgyűlési képviselője a legutóbbi interpellációs napra négy interpellációt jegyzett be a képviselőházban. Első interpellációjában a külsővati összedülőben lévő evangélikus elemi iskola segélyét kívánta szóvá tenni. Ennek az iskolának már 1935-ben 5000 pengő építési segélyt állapított meg a minisztérium, a segély kifizetése azonban elmaradt. Most nem került sor az interpelláció elmondására, mert Hóman kultuszminiszter a képviselőház üléstermében felkereste dr. Sulyok Dezsőt és közölte vele, hogy interpellációjának bejegyzése után magához kérette az ügy iratait, a segélyt kiutalta és az július 1-én kifizetésre is kerül. A képviselő megköszönte a miniszter figyelmességét és interpellációja elmondásától elállott. A kővetkező interpellációknál képÁllamosítják városi számvevőségeket A belügyminszter nemrég benyújtott törvényjavaslata értelmében a törvényhatósági jogú és megyei városok í számvevőségi szolgálatát a jövőben állami tisztviselők fogják ellátni. A városi számvevőségi szolgálatnak államosítása nem csorbítja a városok önkormányzati jogkörét: nem is jelenti új intézmény bevezetését, hiszen a vármegyék számvevőségi szolgálata már 1902 óta államosítva van. Jogosan várható előnye ennek a rendszernek a szakértelmi követelmények tökéletesebb kielégítése, a gazdálkodó szervezetektől va'ó teljes függetlenség folyamányaként feltétlenül hatályosabbá való ellenőrzés és ennek eredményeként a városok háztartásának vitele, gazdálkodásuk körül az utóbbi évek során sajnos, eléggé gyakran tapasztalt, súlyosabb megítélés alá eső jelenségeknek megszűnése ; végül a városok számvitele és pénzkezelése terén ma hiányzó egyöntetűség megvalósulása. A városi számvevőségi tisztviselők egy külön — országosan egyesített — létszámot fognak alkotni. Egyébként pedig kinevezésük, képesítésük, s szolgálati viszonyaik tekintetében a vármegyei számvevőségi tisztviselőkre vonatkozó jogszabályok lesznek rájuk irányadók. A városi számvevőségi tisztviselők államosítása nem jelent új terhet az államkincstárra, mert a városok az államosított tisztviselők illetményterhét a kincstárnak megtérítik. Negyedszázados jubileum A Pápai Női Kereskedelmi Szaktanfolyam az elmúlt vasárnap ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát. A pápai Lloyd Társulat 1912-ben alapította a szakiskolát, hogy ezzel a kereskedő ifjúság továbbképzését elősegítse. Hiányt pótolt ezen iskolatípus felállításával az alapító társulat, mert városunk az ideig nélkülözte a megfelelő kereskedelmi szakiskolát. Az eszmét néhai dr. Kapossy Lucián vetette fel s azt a Lloyd Társulat magáévá is tette és ez tette lehetővé az élet által követett iskola áldásos működését. 25 év távlatából nézve a szaktanfolyamom működését meg keli állapítani, hogy az nem csak szükséges, hanem hasznos is volt, mert a belőle kikerülő növendékek mindenkor hasznos és megbecsült tagjaivá váltak a társadalomnak és azon helyen hová az élet őket állította az iskolában nyert képesítés folytán mindig teljes mértékben megállották helyüket. A szaktanfolyam első igazgatója néhai dr. Kapossy Lucián volt, ki az 1917 évben bekövetkezett haláláig nemcsak a megszervezés nehéz és fáradtságos munkáját végezte el, hanem fáradhatatlan buzgósággal dolgozott az iskola továbbfejlesztése érdekében. 1917 ófa az intézet elődjéhez méltó buzgalommal és tigyszereieítel Blau Henrik igazgató vezeti a város, az alapító testület és az intézet növendékeinek legteljesebb elismerése és megbecsülése mellett. A tanítást az igazgatóval az élen felkért tanárikar látja el teljesen önzetlenül, példás ügyszeretettel. Az intézet fényes keretek között ülte meg negyedszázados jubileumát, vasárnap délelőtt az idén végzett növendékei díszvizsga keretében számoltak be az év munkájáról, a vizsgán a tanfelügyelőség részéről dr. Fedora Sándor tanügyi titkár jelent meg. Délután 4 órakor a Városháza nagytermében díszgyülés volt, melyet a fentartó Lloyd Társulat nevében Wittmann Ignác elnök nyitott meg, utána Blau Henrik igazgató részletes jelentésben számolt be 25 év munkájáról. Dr. Fedora Sándor a tanfelügyelőség részéről szépen felépített beszédben üdvözölte a jubiláns iskolát, Hamuth János polgár-