Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-06-20 / 25. szám

A magyar kultúra hatása Lengyelországban jött Vilnóba szereplésre. Már egész propagandaszerüen hat a sok magyartárgyú film, mely szinte elárasztja Lengyelországot: népszerűsíti a csárdást, Tokajt, s a magyar szerelmet (persze arról, hogy a német filmszerzők által alkotott magyar film-jellemek kellemetlenül hatnak a magyarságról alkotott kép kialakítására, nem is kell beszélnünk 1) És még egy, ami élő hatóerő : a magyar zene. Talán ez az, ami leginkább megragadja és magával ragadja a lengyel lelkeket. A magyar csárdás és a szomorú magyar nóta! Nem írok itt most Bartók, Szigeti és más művészeink lengyelországi körúíairól, csak a mindennapi életről. Akárhány ismerősöm van, aki már nem egyszer mondta: tegnap este a rádióban magyar cigányzene volt, nem tudtam elhagyni a készüléket, végig kellett hallgatnom az egész műsort, gyünyörű volt! írok most Vilnóról. Itt a zenei élet a nagy cukrázdák kiváló zenekarai jelentik. E cukrászdában találkozik esténként a müveit Vilnó: beszélget és hallgatja a zenét. És e zenekarok mindennap játszanak magyar darabokat. Befejeztükkel mindig felhang- ! zik az oly ritkán kijáró taps. A magyar zene hallgatása tehát szinte hozzá tartozik a mindennapi életformához. Igazán jóleső érzés az utcán sétálva hallani a termekből kihangzó Liszt-rapszódiát, Kálmánegyveleget, népdalokat. Igaz, hogy ez már szinte európai jelenség: a magyar zene felkapott mindenütt, éppúgy hallani Swinemündében, a Balti tenger partján, mint Dubrovnikban, az Adriánál, szerb szövegfordításban. És ha magyar zenét hallunk, otthon érezzük magunkat. Láthatjuk tehát és méltán büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a majd 33 milliós Lengyelországban műveltségünk legközvetlenebbül ható tényezői, az irodalom, színház és zene a kultúrélet mily fontos és lényeges részét alkotják. És ez kétségkívül e téren való kiválóságunknak kiáltó elismerése 1 — E pár sort méltán hozzáfüggeszthetnénk Milotay István karácsonyi vezércikkéhez és mi is, mint ő, bátran mondhatjuk Zrínyivel: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak, ha magunk erejét, értékét tudjuk és meg is becsüljük. Szabö Dénes a vilnói egyetem magyar lektora. A bencés gimnázium értesítője Swiestoslawski lengyel kultuszminiszter úr magyarországi látogatásával kapcsolatban talán nem lesz időszerűtlen pár szót írnunk a magyar és lengyel kultúrkapcsolatokról. Kell is ezt tennünk, mert sajnos a magyar közönség előtt szinte teljesen ismeretlenek azok a szálak, melyek a két ország kultúráját öszszekötik. Ez alkalommal azonban csupán — hisz ez érdekel inkább bennünket — arról a képről szeretnék számot adni, amelyet a lengyel, műveltségünk lengyel földre való kisugárzásának hatására szellemi életünkről kialakít. Ez az a kép, amely megvigasztalhat bennünket, emelheti nemzeti öntudatunkat és cáfolhatja a trianon utáni magyarságra már annyiak által vonatkoztatott bibliai idézetet: megmérettél és könnyűnek találtattál. Már egészen hozzászoktunk az ismert „országúti szekér" hasonlathoz : a szekér halad a fejlődés, kultúra országútján és mi egyik mérföldkövön ülvemaradtunk. Talán van valami igazság benne, ha hazánkat nyugati szemszögből tekintjük, és éppen ez az, ami az „országúti szekér" hasonlatot életre keltette! Nyugatról hazaröppent ismerőseink elárasztanak bennünket lesújtó ítéleteikkel, miközben a mérleg egyik serpenyőjébe hazánk kultúráját, másikába a francia, vagy német műveltséget dobják. Elmaradtunk ! . . . Tekintsünk azonban haza a testvéri Lengyelországból egy lengyel szemén át nézVe műveltségünket. A Lengyel ifjú első fogalmait az iskolában alakítja ki Magyarországról a lengyel történelem tanulása közben Évszázados baráti kapcsolataink következtében a lengyel történelem át, meg át van szőve magyar vonatkozásokkal, melyek a magyart, mint a mindenkori kultúra egyik letéteményesét, védelmezőjét és továbbfejlesztőjét állítják a lengyel diák elé. Különösen az Árpádkori jogkuíiúránk, az Anjou kori olasz és a Mátyás-korabeli reneszánsz műveltségünk talál nagy elismerésre, mert mindegyiknek hatása volt a lengyelségre. Erősen színezik a rólunk alkotott képet a nagy egyéniségek : Nagy Lajos (a lengyeleknél Magyar Lajos), leánya Hedvig, s az egyik legnagyobb lengyel király, Báthory István. A lengyel ifjú tehát kikerülve az iskola padjaiból, már eleve számunkra kedvező ítéletet hoz magával, amelyet azután kiegészít a mai magyar műveltségről alkotott képével. Ez a kép pedig két összetevő eredménye, AZ egyik csak keveseknek juthat osztályrészül: személyes tapasztalat révén megismerni Magyarországot. A nálunk jártak a legteljesebb elismerés hangján emlékeznek meg Budapestről, egyetemi városainkról, tudományos, művészeti és közegészségügyi intézményeinkről, sőt civilizációnkról is. A magyar műveltséget azonban legtöbben csak a távolból szemlélhetik: az otthoni körökben való megnyilvánulásban. E téren legelőbb is negatívummal kezdem: tudományosságunk és képzőművészetünk szinte teljesen ismeretlen. Okozza ezt egyrészt a magyar nyelv ismeretének hiánya, másrészt a hiányzó ilyen irányú propagandánk. Annál nagyobb elismerést arat azonban a mult század közepétől kezdve erősen virágzó irodalmunk. Patőfit inkább hírből ismerik, bár néhány versét lefordították lengyelre. Jókai, legalábbis míg élt, népszerűbb volt talán itt, mint otthon. Arra kell cupán godolnunk, hogy a Nóbeldíjas Sienkiewicz népszerűségét épen Jókai regényeinek lengyel fordításai tették tönkre. A varsói folyóiratok állandó mellékletként adtak Jókai-regényeket. És a mai irodalmi életünk szintén eleven hatóerő. Herczeg-regények, Körmendi, Zilahy, Földes regényei kézről-kézre járnak, a könyvtárakból állandóan kikölcsönzik, a kiadóknak kiváló anyagi támasz. Ide kapcsolódik színházi kultúránk lengyelországi diadalútja. Nemcsak Varsó, de a vid ki városok színpadai pl. az idei főidényben szinte megszakítás nélkül magyar darabokat játszottak. Mindenütt erkölcsi és kasszasiker. Vilnóban például (elég messze Magyarországtól 1) egymást követték a 120-as tempó., Egy csók és más semmi., Grand Hotel., Ember a híd alatt., Házasság. (Vaszary.) Érettségi., Az orvos, Lehár operettek stb. Fodor és Bús-Fekete- a lengyelek szemében európai viszonylatban is a legkiválóbb színdarabírók. Kétségtelen, hogy a szerencse is segít nekünk. Egyik ismerősöm egyszer azt kérdezte tőlem: hogy, hogy van az, hogyha egy darab jó, azt magyar írta Persze én nem hívtam fel arra, hogy ama pár egyéb darabot, melyet a magyar müvekkel játszottak egy idényben, éppen kivételesen szerencsétlenül válogatták össze 1 Nagyban emelte színházi műveltségünk magas színvonalának elismerését az a tény is, hogy a bécsi Deutsches Theater Bús-Fekete „Jean" c. darabjával és két magyar színésszel (Darvas Lili, Járay János) Hekler úridivat szabésága Pápa, Fő-tér 17. szám. A helybeli iskolák értesítői közül talán elsőnek hagyta el a sajtót a pápai Szentbenedekrendi Kat. Szent Mór-gimn. értesítője dr. Dobrovich Ágoston szerkesztésében gazdag tartalommal. Bevezetésként az értesítő ismerteti az intézet rövid történetét, melyből megtudjuk, hogy a mai intézet alapját Csáky Károly vetette meg 1638-ban, tehát az intézet a jövő évben ünnepli fennállásának 300 éves jubileumát. Az intézet volt növendékei között a következő kiemelkedő neveket találjuk : Deák Ferenc, gróf Esterházy Móric, Beke Manó, Concha Győző, Pethő Sándor, Lukcsics József, Hanauer Árpád püspök és Rőder Vilmos honv. miniszter. A továbbiakban Linzer Szilárd tanár „A katolikus liturgia nevelő értéke" cimen ír értékes tanulmányt. Az ifjúság tanítását és nevelését dr. Dobrovich Ágoston igazgatóval az élen 14 szerzetes és 5 világi tanár látta el. Részletes ismertetést közöl az értesítő a tanárok lelkipásztori, társadalmi és irodalmi működéséről, a végzett tanítási anyagról. Az iskola belső életére vonatkozó adatokból megtudjuk, hogy az elmúlt év folyamán az intézetből eltávozott Nóvák Ödön tanár, ki hét éven át volt Pápán, Bóta János kisegítő tanár pedig megvált az intézettől. A beiratkozott nyilvános tanulók létszáma 365 voU. Az az alsó osztályok létszáma 47—61, a felsőké pedig 30—31 tanuló között mozgott. Vonaton 112 tanuló járt be az intézetbe. Részletes beszámolót közöl az értesítő az intézet kei elében működő ifjúsági körökről, így a Mária-kong! egációról, a Missziós egyesületekről, a Deák Ferenc-Önképzőkörről, a Sportkörről, a cserkészetről és a gyorsirókörről. A tanulók egészségi állapota jobb volt az előző évinél, súlyosabb megbetegedés csak néhány esetben fordult elő, fertőző betegség miatt csak egy osztályt kellett egy napra lezárni. A tanulmányi előmenetel jónak mondható, a jelesek száma 71, a jóké 116. az elégségeseké 169, az elégteleneké 22. A bukónak százaléka 6, a véglegesen elbukottaké csak 13 százalék. Kiemelkedő az intézet jótékonysága is, a pannonhalmi főapát 40 tanulónak egész, 28-nak pedig fél tandíjmentességet adott 2700 P összegben, ezenkivöl 173 tanuló kapott könyvsegélyt, az intézet jótevőinek ado! mányai

! ól is többen részesültek pénz és egyéb jutalomban. Bőségesen ta talmazza az értesítő az intézet beléletére rávilágító statisztikai adatokat, melyekből megállapítható, hogy beiratkozott összesen 365 nyilvános és 22 magántanuló, ebből osztályzatot nyert 379 tanuló. Magaviselet tekintetében példás 324, jó 32 tanuló. A tanulási eredményt vizsgálva jeles rendű 71, jórendü 116, elégséges rendű 169, egy tárgyból elégtelen 17, két tárgyból elégtelen 2, több tárgyból elégtelen 3. A tanulók létszáma az 1936—37. évben az előzővel szemben kettővel emelkedett, az 1920-21. évvel szemben pedig 77 el. Befejezésként az értesítő ismerteti a jövő évben használandó tankönyveket és részletes adatot közöl a jövő tanévre vonatkozóan.