Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-01-17 / 3. szám

^MMMBBihiimhw^^ mi liMnWfl P.OUTMII H ETIL flP. - MEGJELELIK U lirDEN VflSARNHP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fo-utca 21. eieíonszáin. 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca .21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő : í DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fi 11Szociális problémák falun t i Irta: Dr. Közi-Horváth József, i A magyar falu, nem is olyan « régen még, ugy élt a köztudatban, j mint a nyugalomnak, jólétnek, derűs életszemléletnek helye. Persze csak a gépszinmüvek és faluromantikus írók képzeletében volt ez igy. A valóságban, a kicsi hányadot kitevő vagyonos réteg kivételével, a háború előtt is nehéz volt a magyar falusi ember élete. De a kenyere azért ugy-ahogy biztosítva volt. A fölös emberanyag kivándorolt Arnerikiába, elment a városba napszámosnak, vagy intelligens pályára lépett. A monarchia területén és még messzebb is százszámra találtak munkát a magyar kubikusok. A háború után egy csapásra megváltozott minden. Az amerikai kivándorlás lehetősége megszűnt, városba ha megy, csak a munkanélküliek létszámát szaporítja, az utódállamok nem engednek be magyar munkást, és a taníttatás költségeit is hiába kuporgatná össze gyermekei számára, állást ugy sem tud szerezni nekik. A falu napszámos és törpebirtokos rétegét a mindennapi kenyér gondja kinozza, a kisgazda a holnap miatt aggódik, mert abból a néhány hold földből ő még nagynehezen kihozza a család megélhetését, de mi lesz holnap, ha a gyermekeinek kell majd szétosztani. Négy-öt család megélhetésére már nem futja belöie. A magyar falunak ezeket az égető szociális problémáit sokan nem tudják, vagy nem akarják észrevenni, nehogy megoldásra kerüljenek. Mások viszont, akik reggel, délben, este beszélnek róla, ügyes taktikával egyéb nem kevésbé fontos problémákról akarják ezzel elterelni a figyelmet. Olyanok is vannak fölös számmal, akinek tollát és ajkát nem a falu szeretete füti át, hanem egyszerűen kiváló alkalomnak látják ezt a kérdést, hogy demagóg jelszavak lelkiismeretlen hangoztatásával saját hatalmi szolgálatába állítsák. A katolikus egyház látja a magyar falu problémáit, látja és nem hunyja be a szemét a világnézeti és kulturális problémákon tul a falu gazdasági és szociális problémái fölött sem. Nem hunyja be már csak azért sem, mert a gazdasági és szoDr. Sulyok Deisé I Egészségtelen a kisgazdapártba ! i birtokmegosztás A f'v rosi napilapok már napok óta ie ]'-'dekncs tudósításokban tényként szamoínak be kerületünk országgyűlési képviselőjének, dr. Sulyok Dezsőnek a Függet'en Kisgazdapártba történt belépéséről. A fővárosi napilapok közlése nyomán megkérdeztük a pápai választókerület országgyűlési képviselőjét, hogy mi igaz a közölt híradásokból. Dr. Sulyok Dezső orszgy. képviselő kérdéseinkre azt a választ adta, hegy már régóta foglalkozik azon gondolattal, miszerint belép egyik legnagyobb ellenzéki pír ba. Elveinek és politikai felfogásának legjobban megfelel a Független Kisgazdapárt, ame y épen ugy mint ö, a kisembere* érdekében küzd és az alkotmányosságnak egyik legjobb őrzője. Már több tárgyalást folytatott a Kisgazdapárt országos nevü vezérével Eckhardt Tiborral, igy a legutóbb Szombathelyen a Kisgazdapárt vezérének ott 'ártott és országos jelentőségűvé vált előadása alkalmával. Eckhardí Tiborral folytatott tárgyalások során tisztáztak minden elvi szempontot a belépés érdekében és ugy állapodtak meg, hogy dr. Sulyok Dezső páríjának vezető tag ait viszi fel a kisgazdapárt elnökéhez, hogy ez a küldöttség is tárgyalja le a belépés feltételeit és azon tárgyalások után dr. Sulyok Dezső pártja vezetőségének döntésétől teszi függővé a Független Kisgazdapártba való belépését. Értesülésünk szerint a döntés rövidesen megtörténik. Arrennyiben dr. Sulyok Dezső képviselőnk pártja ha ározata folytán a kisgazdapartba beiepne, ugy rövidesen megtartja beszámoló gyűlését Pápán, amelyre az egész kisga?dapár i vezetőség Eckhardí Tibor vezetésével lejön Pápára. ciális problémák az erkölcsi és kulturális problémákkal szoros összefüggésben vannak. A szociális és gazdasági jólétnek egy bizonyos foka elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az egyház a maga vallási és kulturális küldetését eredményesen szolgálhassa. Ezért sürgeti az Actio Catholica jövő évi munkaprogrammjában, amelyet egészében a magyar falu problémáinak szentel, hogy a legkisebb egyházközségben is meg kell szervezni a karitászt, az intézményes segités munkáját. Ne legyen egyetlen magyar faluban sem éhező ember, rongyos gyerek, hideg családi otthon. Mozduljon meg a társadalom és a tehetősebbek addig ne érezzék jól magukat, amig egyetlen embertársuk is nélkülöz. A karitászon túlmenően azonban az Actio Catholica a falusi munkanélküliség kérdésének hathatós intézkedésekkel való megoldását sürgeti az államhatalom részéről. Altkor is csak állandóan hangoztatott családvédelmi programmjához marad hű, amikor a családi bér kérdésének a mezőgazdasági munkásságnál való bevezetését és általában a többgyermekes családoknak anyagi támogatását jelöli meg a népszaporodás csökkenésének egyik eredményes ellenszeréül. Az Actió Catholica nem politizál, de a szociális problémák megoldását állandóan sürgeti. Amit a saját erejéből el tud végezni, azt elvégzi a karitászon keresztül. De bármennyire szépek legyenek is ezek az eredmények, soha nem téveszti szem elől, hogy a magyar falu szociális problémáit pusztán karitásszal megoldani nem iehet. Ezért sürget olyan szociális törvényeket, amelyek lehetővé teszik a Quadragesimo Anno szellemében a földkérdésnek is egy olyan megoldását, amely sok ezer és ezer nagycsaládu magyar földművest köt hozzá elszakíthatatlanul a magyar földhöz. A magyar katolikus egyház ezer esztendőn keresztül rengeteg áldozatot hozott a hazáért. Az idén az egész katolikus nagygyűlést a magyarság legégetőbb problémájának, a falu válságának tárgyalására szánta. Maga tárja fel ezeket a problémákat és hív fel mindenkit vállvetett munkára ezekneka problémáknak megoldására. Nem hallgatja el a szociális bajokat sem, mert tudja, hogy a falu szociális bajainak orvoslása egyik előfeltétele az erkölcsi bajok meggyógyításának. Már a világháborút megelőző években érezíe>te a hatását, hogy hazánkban a megélhetést nvujtó föld nem a kisemberek kezén van, hanem annak nagy részét egyesek, illetve közületeit tartják tulajdonukban. A kiálltó ellentét még akkor nem volt annyira érezhe ő, mert a dolgozik nagyrésze e helyezkedést találhatott mini napszamos munkás és egyéb területeken. A háború után ezek az állapotok megváltoztak, az eddig földből közvetlenül, vagy akár közvetve élők nem találták meg megélhetésüket. Az állat és terményárak lecsökkentek, a földmüvelés megszűnt hasznoihajfó foglalkozás lenni, a munkaalkalmak a legkisebb mértékre lecsökkentek, így természetszerűleg a munkabérek is estek, Ez a hesyzet eredményezte azt, hogy azon milliók közül, kik eddig a földből éltek, sokaknak nem jutott kenyér. / csonkaország lakosságának nagy része a földmüvelésből tartja fenn magát, tehát érdeke, hogy ezen társadalmi osztály fenntartásának- lehetőségeivel foglalkozzék Ezen társadalmi osztályon segíteni akarván, nem ieheí figyelmen kívül hagyni hazunkban a földeloszlást. A csonkahazában müvelés alatt áll 16 2 millió Hat. hold ingatlan, ebből 3 2 millió kat. hold köztulajdon. Magánkézen 1*3 millió kat. hold föld" és ezen 1930-ban 1282035 birtokos osztozo t. Ezekből hivatásos föJdmivelő 900595 von, a többi birtokos tisztviselő, ezs k családtagja, vagy másféle foglalkozási águ volt. Az őstermelők köreben 99i523 főnek van saját tulajdona ha ezek csa'ádtagjait is számításba vesszük, úgv átlagos számírás szerint a föld 3*4 millió embernek ad kenyeret. A már isme t és gyakran napvilágot látott statisztikai kimutatás szerint hazánkban a földmivelésből 4.5 millió embernek keli megélni, ezek szerint tehát 1*1 milliót tesz ki az a szám, amely földtulajdon hiányában mint napszámos tartja fenn magát. Nem keil különösebb szakértelem annak megállapításához, hogy egy millión felüli embert a tulajdonosok és azok családjain felüi a föld nem tud eltartani, annál inkább sem, mert a földtulajdonosok egy jórésze törpe és kisbirtokos, kik a saját földjük jövö? (leiméből megélni nem tudnak, hanem kénytelenek más kenyérkereset után is nézni. Ezekből az adatokból nyilvánvalóvá válik, hogy helytelen a földbirtok mai megoszlása és ezen a bajon csak ügy lehet segíteni, ha a földből élő nincsteleneket is földhöz juttatják és ezáltal biztosítják megélhetésüket.