Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-04-19 / 16. szám

Szeikesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky- itca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. POLITIKAI HETBLBP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. STRTÜS QÜO. A hivatalos francia politika külügyminiszterének kijelentésében ismét lekötötte magát, ha egy negyedszázadra is a mai állapotok megváltozhatatlansága mellett. A francia politika 17 év keserű tapasztalataiból még mindig nem szűrte le a szükségszerű következményeket. 17 év nap-nap után bekövetkező politikai eseményei azt bizonyítják, hogy semmit sem lehet állandósítani. Lehet nemzeteket letiporni, lehet területének nagyrészétöl megfosztani, lehet katonailag és gazdaságilag gúzsba kötni, azonban az élettől megfosztani nem lehet. Az élethez, a tisztességes és emberhez méltó élethez joga van minden nemzetnek. Minden olyan törekvés, amely ez ellen irányul csak ideig-óráig állhat fenn, nem lehet azonban örökéletű. Franciaország helytelen álláspontja a félelmen alapul. Fél attól, hogy amennyiben a békeszerződések által teremtett kényszerű állapot bárhol meg lesz változtatva, még ha az ilyen irányú törekvés jogos is, ez saját biztonságát ingatja meg. Mennyire téves és a való élettel nem számoló ezen álláspont. A biztonságot soha sem az egyik fél teljes letiprása, kezeinek a mozdulatlanságig való gúzsba kötése adja meg, hanem a lelkek megbékélése. Bármennyire is megfosztunk valakit a támadó lehetőségektől, ha azt sérelem érte, nem fog nyugodni, míg ezen sérelme nem rendeztetik. A kéz gúzsba kötése legfeljebb az időt késlelteti, de a sérelem megjavítására irányuló állandó vágyat és törekvést meg nem szünteti. A biztonságot tehát egy kényszerű és vele soha megalkudni nem tudó kényszerű állapot nem szolgálhatja. Bármennyire is fél a francia politika a békeszerződések által teremtett példátlan helyzet megváltoztatásától, az örökké fenn nem tartható, mert az igazságtalanság előbb-utóbb kell, hogy napfényre kerüljön és kinyíljon még azon keveseknek a szeme is, akik félelmükben a való helyzetet nem látják. Az igazság elrejtve nem maradhat, annak ki kell derülni, bármennyire is kellemetlen ez egyeseknek. Az események sodra úgy hozta magával, hogy ma már a status Vigyázatlan munkásnők súlyos balesete. Könnyen végze essé válható baleset érte Szalay Jolán Leipnik-gyári munkásnőt f. hó 9-én. Szalay Jolán a csévelőgépnél dolgozott és valamiért a gép alá hajolt. A sebesen forgó géphenger a vigyázatlan leány haját elkapta és pillanatok alatt felcsavarta, úgy, hogy egy darabon a fejbőre is felszakadt. Szerencsére a mellette levő munkásnő nem veszítette el lélekjelenlétét; a hajtószijat leütötte a gépről és így S alay Jolán megmenekült a nagyobb | szerencsétlenségtől. Miután elsősegélyben részes tették, megállapították, ho^y a munkásnő balesetét saját könnyelműsége okozta, mert többszöri figyelmeztetés ellenére sem kötötte le a fejét kendővel és felelősség senkit nem terhel. Ugyancsak annál a gépnél járt szerencsétlenül Farkas Róza munkásnő 10 én reggel. Farkas Róza a gép közé nyúlt és a kötött kabátja ujját a henger elkapta, ugy hogy az alsó karján súlyos zuzódást szenvedett. Felelősség itt sem terhel senkit, mert a könnyen végze essé válható baleset a munkásnő vigyázatlansága következtében állott be. Hathavi hitel folyósítása a mezőgazdáknak. A gazdasági élet nagyon megérzi a hitelnyújtásoknak megszorítását. A gazdák külö ösen érzik ezen helyzet súlyosságát, mert sem hosszúlejáratú kölcsönöket nem kaphatnak nagyobb beruházásaikhoz, sem rövidlejáratú hiteleket egyéb kisebb beruházásaikhoz. Az elmúlt hefek során a budapesti vezető pénzintézetek körében tárgyalások indultak meg, mely tárgyalások arra irányulnak, hogy a mezőgazdaság részére hat havi lejárattal hiteleket nyújtsanak. A kérdés vég leges eldöntése a Nemzeü Banktól függ, hol a kérdést ugyancsak tárgyalás alá vették és remélhető, hogy rövidesen kedvező elintézést nyer. A mezőgazdaság nagyon rászorulna ezen segítségre és így ezen hat havi hitelek lehetővé tennék a beruházásokat és az intenzivebb gazdálkodást, aminek jótékony hatása rövidesen észlelhető volna a gazdasági élet más ágában is, az ipar és ; kereskedelem is fellendülne. quohoz való ragaszkodás teljesen felesleges, mert az kitől Franciaország fél, céljait nagyjában el is érte. Németország visszakapta a Saar-vidéket, katonailag megszállotta a rajnai zónát, ezzel céljait nagy részben elérte. További terjeszkedéséről egyelőre szó sem lehet, arra Németország sem mer egyelőre gondolni, mert tudja, hogy az anschluss kérdésének bolygatása európai bonyodalmat idézne elő, a gyarmatok kérdése meg magától fog megoldódni anélkül, hogy Franciaország érdekeit bármiben is sértené. Ausztriának egyelőre nincsenek különösebb kívánságai, Törökország pedig jogosan vetette fel a Dardanellák kérdését. Nem marad tehát a világháborúban vesztessé lett államok közül más, mint mi, kit a status quo érintene. Hazánk pedig sohasem veszélyeztette a francia biztonságot, sőt annak egyik leghatalmasabb támasza lehetünk, mert a mi biztonságunk nagyrészben összefügg Franciaország érdekeivel, mi reánk a veszély ugyanonnan származhatik, honnan a franciákra. Franciaországnak tehát egyenesen érdeke, hogy itt a Dunavölgyében egy erős nemzet állja útját a német és szláv törekvéseknek, ami csak egy personál unióban összekapcsolt magyar—osztrák államszövetségen alapulhat. Ipari numerus clausus. Ipari körökben, de különösen a nagyipar körében már régóta felvetődött az ipari zártszám kívánsága és ettől várjak az ipari érdekeltségek helyzetüknek jobbra fordulását. A nyomasztó gazdasági helyzet az egyes foglalkozási ágaknál mindjobban érezteti hatását. A nyerstermékek árának emelkedése, a keresletnek folytonos csökkenése minden szabadkereseti pályát a legsiralmasabb helyzetbe jutatott. A gazdasági élet a helyzet feljavítása érdekében mindent elkövetett, azonban eddig minden kísérlet hiábavalónak bizonyult. Utolsó kísérletként vetődő t fel az ipari érdekeltségeknél az ipari zártszám és a kényszerkaltel terve és ettől remélik a túltermelés és a tűrhetetlen konkurencia folytán e'őálló árrombolás megszüntetését. Az ideális állapot az volna és ez szolgálná leginkább az életet, ha minden vonalon a legteljesebb gazdasági szabadság érvényesülne. A kényszerítő helyzet azonban ennek százalékos keresztülvitelét nem teszi lehetővé és a mai helyzetben ennek következménye az, hogy egyesek kik összeköttetésekkel, tőkével és megfelelő állami védelemmel rendelkeznek a nagy többség rovására használják ki a szabad verseny előnyeit. Amennyiben tehát a zártszám létesítése az egyes foglalkozási ágaknál a kisemberek érdekeit van hivatva szolgálni, úgy ezen tervvel meglehet barátkozni. Félő azonban, hogy minden ilyen irányú akció ismét a nagyok érdekeit szolgálja és a nagy gazdasági vállalatoknak, kik már úgyis agyon vannak dédelgetve, teszi lehetővé, hogy a kiváltságos helyzetet felhasználva, a köz rovására saját üzleti hasznukat növeljék. Az ilyen irányú akciót a legteljesebb mértékben el kell Ítélni. A hivatalos körök az ipari érdekeltségeknek az ipari zártszám és kényszerkaltelre vonatkozó elgondolásait szimpátiával fogadták és az iparügyi minisztérium meg is kezdte egy ilyen irányú törvényjavaslat elkészítését, amit az egyes érdekeltek véleményének kikérése után törvényerőre kíván emelni. A kiszivárgott hirek szerint a készülő törvényjavaslatban a következő irányelvek érvényesülnének ; Mégha-