Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-04-05 / 14. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VISlRNflP. Szerkesztőség: Horfhy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-Jtca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: S5K. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Világváisi és politika. Az a nagy nyugtalanság, amelynek mostan nemcsak tanúi, hanem alanyai is vagyunk, először lelki, azután fizikai, majd anyagi okokból fejlődött ki. A középkor teocentrikus világából kiszabadította magát az emberiség és az irodalom, tudomány, művészet és jog az embert tette mindenek középpontjává. Mármost nyíltan vallhatjuk azt, hogy a teológia megnyirbálása majd sutbadobása a jog, erkölcs és nevelés részbeni megsemmisítését vonta maga után, lelki válságból lelki enerváltság származott, a lélek mannája elhullajtása után a test sem kaphatott megfelelő táplálékot. Ekkor azután világválságról kezdtek beszélni, krízisről, mely csak a gazdasági élet téziseire irányult, holott a lelkek lelketlenségében gyökeredzett. Átmeneti tünet sohasem származik jelentéktelen dolgokból különösen akkor, amikor azt a tömegek a maguk nyugtalanságában már jóelőre megérzik. A világ vezetői csak átmeneti tünetnek hirdették a válságot, holott tudni kellene azt, hogy a világválság nemcsak a gazdasági életben, hanem a szociális életben is megkapja az ő méreg-adagait. Tulajdonképen a világnézeten kellene változtatni, hogy egygyéforrjon a társadalom, tulajdonképen fogalmi rendszereket kellene beállítani, hogy helyes irányban mozogjanak a tömegek, tulajdonképen patriotás alapokat kellene lehelyezni, hogy kitörjön a válság utolsó agyara is, amely széjjeltépi az emberiséget. Ilyenkor azonban mindig jön a nagy „de" . . . Tudni véljük, hogy az intellektuális élet hajtásai a lélek mélyéből kérik a táplálékukat. Tehát először a lelki válságot kell legyőzni. És ez csak úgy érhető el, hogyha az egyént és a tömegeket összetudjuk egyeztetni és mindig az az elv győzedelmeskedik, mely a tömeg érdekeit szolgálja. A végletek uralma nem lehet tartós. És ha az egyetemesség egyeseiben valami tartós és erős, azt rálehet teríteni a népre és maradandós lesz akkor, ha az helyes és jó. A világ vissza fog térni a teológia világába. Meg fogja ismerni, hogy mi a helyes. Befogja látni, hogy elszakadása helytelen és végzetes volt. A hatalmi kísérletek, gazdasági és politikai brutalitások csak tüneti neIpari és mezőgazdasági kiállítás Pápán. Lapunk hasábjain már több izben szóvátettük az idengenforgalom emelésének szükségességét és ezért több elgondolásunkat is ismertettük. A pápai idegenforgalom érdekében végzett propagandanknak első komoly eredményei most kezdenek mutatkozni. A pápai Ipartestület a nyár folyamán ünnepli fennállásának félszázados jubileumát és ezen alkalom érlelte meg az Ipartestület vezetőségében, hogy ez alkalomra nagyobb szabású ünnepélyt, ipari és mezőgazdasági kiállítást rendez. Az egész ünnepség egy „pápai hét" keretében bonyolódna le és ezen hét folyamán az ipari és mezőgazdasági kiállításon kivül több látványosság is hozzájárulna a közönség szórakoztatásához, így többek között tervbe vétetett lóverseny, ló- és kocsi-díjazás, lovaspoló mérkőzés, kerületi atlétikai verseny, országzászló felavatás stb. A főlátványosság a Tanítóképzőben megrendezendő ipari és mezőgazdasági kiállítás lesz, melyre már számosan jelentkeztek. Részt vesz ezen a kiállításon a helybeli és vidéki kisiparosság, a gyárak, egye* községek háziipari termékeikkel, a helybeli és vidéki kisgazdák, uradalmak mezőgazdasági termékeikkel és állatállományuk elitjével. Különlegesség számba megy a megrendezendő vadászati kiállítás, melynek sikerét a környékbeli uradalmak biztosítják. A „pápai hét" sikerét biztosítja az ezen alkalomra beállítandó filléres vonatok és különféle utazási kedvezmények. A kiállítás és ünnepélyek megrendezésének irányító munkáját a kezdeményező pápai Ipartestület vezetőségével karöltve Hamuth János polgármester vállalta, ki e hét folyamán a vármegye és járás ipari és gazdaérdekeltségeinek képviselőit össze is hívta, hol a megjelentek az előadott terveket nagy tetszéssel fogadták, ismertették elgondolásaikat és egyöntetűen hozzájárultak a „pápai hét" megrendezéséhez. Az értekezleten körülbelül 40-en jelentek meg, közöttük Holitscher Károly a zirci kerület oiszgy. képviselője, Szabadhegyi Elemér nagybirtokos, Mille Gáza a győri mezőgazdasági kamara igazgatója, Wagner József várm. gazd. főfelügyelő,. Jókai ihász Miklós, Kari József, Pátkai Lajos földbirtokosok, Töpler Ernő gazdasági egyesület igazgatója, Szabó János a mezőgazdasági iskola, Szemerédi János a tanítóképző igazgatója, Fischer Elemér jószágfelügyelő, vitéz Karcsay Béla nyug. ezredes nagyiparos, Mihályi Sándor gazd. felügyelő, Szokoly Viktor v. tanácsos, dr. Jerffy József járási főszolgabíró, a pápai huszároszfáfy képviselője, az Ipartestület vezetősége és még számosan. A munka megindult és a jelekből láthatóan eredményre is fog vezetni, amit az összeállított rendezőbizottság is garantál s ezzel végre valóra válnak rég óta hangoztatott kívánságaink és Pápa is kiemelkedik az ismeretlenség homályából. Lapunk a kérdést állandóan napirenden tartja és tájékoztatja a közönséget. hézségek, az egész világ koncessziójában most végbemenő nyugtalanságok csak kísérletezések, nagy hangok, politikusok fegyvertényei a tömegek nélkül a világ összetartozandóságának érzését melengetve. Most nem lehet elv: „had forogjon a világ keserű levében." Az emberiség baja nem a termelés pénztelenségé- \ ben és a fogyasztás csökkenésében van, hanem a furcsa lelkiségekben, a desertálásban és a magunkrautaltságban. Amikor világválságról beszélünk, akkor elsősorban lelkiválságról szóljunk. Detronizálni kell az embert a világ középpontjából, és a tömegek erejét kell felhasználni, a tömegét, mely egyöntetűen vallja, hogy van Isten és hogy az Isten a minden és hogy az ember csak ember és eszköz és forma az Isten kezében. böjti előadás. Az Emericana március 31-én tartotta utolsó böjti előadását szép számú érdeklődő jelenlétében. Az előadást dr. Rencz István szavai vezették be, majd a gimnázium szalonzenekara Sümegh Lothár vezetésével zeneszámot adott elő. Utána dr. Bacza Dezső hittanár tartotta meg előadását, amely az est lényegét adta. Előadásának tárgyául korunk társadalmának legnagyobb kérdését, a gyermek problémáját választotta. Alapos részletességgel és sokszor megható képekben világította meg ezt a nagy problémát, amely van olyan fontos, mint nemzeti integritásunk kérdése. A társadalom legkisebb sejtje a család, ennek középpontja a gyermek. Ha ez a sejt nem egészséges, ha "a családban nem teljesítik az Istentől kiszabott legszentebb kötelességet, akkor az ilyen sejtekből álló társadalmi egység, a nemzet saját sírját ássa meg. Probléma a gyermek ott ahol nincs és még nagyobb probléma ott, ahol van. Ott, ahol nincs gyermek, hiányzik a családi fészek melegsége, nincs, aki elsimítja a nehéz élet szántotta barázdákat, sivárrá és céltalanná válik a családi élet. A családi élet szentségét, a házasságszentségének épségét legtöbbször éppen a gyermek menti meg és ez tartja vissza a házastársakat ko unk egyik társadalmi betegségétől a válástól. Igen nagy probléma a gyermek ott is, ahol van. A szülőknek sokszor majom-szeretete az egyetien iránt, vagy éppen a szeretet hiánya a legkülönbözőbb jellemű ifjakat, embereket adják az életnek. Legnagyobb probléma a gyermek oít, ahol a szülő szegény. Ezekre a problémákra csak egy megoldást lát: a nyers anyagi embert igazi emberré nevelni. Ha szülő nem tekinti a gyermeket tehernek, ha a gyermeket okos szeretettel az életre neveli, kemény jellemű ifjúvá, akkor a társadalom is életerős lesz és a nemzet jövője biztosítva van. A mindvégig élvezetes előadás után Kara József káplán saját költeményeiből olvasott fel nagy sikerrel. Dr. Rencz István kancellár köszönetet mondott az előadóknak, a sajtónak és mindazoknak, akik az előadások sikerét előmozdították.