Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-01-12 / 2. szám

Farsangi levél Hölgyeim, vigyázat! Eljöttek azok a percek, melyek kiszínezve már oly régen éltek a leányszívekben. Itt vannak a vágyszigetek, álomszerű­ségek, a bo'dog hivogafások. Tessék kérem beszállni! Pardon . . . Mielőtt elindulnának erre a rózsaszínű útra, szeretnék pár szót szólni. Előre bocsátom, netn akarok ünneprontó lenni. Korántsem, Ez nem tartozik a természetemhez. A férfiakra sem tartozik ugyan, hogy a hódító jelenség milyen for­mában jelenik meg a bálokon. Ez talán jobban érdekli a papákat és a kedves mamákat. No de lássuk csak. . Tehát... Az új báli szezonban az arany és ezüst-lamé nem lesz divat Annak befellegzett. Tessék ezt a ru­hát félretenni. Jövőre valószínű is­mét divatba jön. Divatszin ? ... Ja, milyen is volt tavaly ?... igen, a fekete. No az, idén nem az lesz a divat. A ruhák dekoltázsa hátul ka­cérkodott ... Akkor az idén elő! lesz a mély kivágás. Tavaly sok volt a dísz a ruhákon. Fiitferes, pikke­lyes, csillámló díszítések. Az idín ez kevésb'cé, — de annál jobban a puffos ruha. Hogy milyen anyag?... Omló, puha selymek és bársonyok Tavaly derékban szűk ruhák. Az idén, biztosítom, tógaszerü könnyed­séggel omlik szét a ruhacsoda a női alakokon. A vállak természete­sen meztelenek lesznek. Jobban mint tavaly. Az még nem volt elég stíl­szerű. Tehát ezekből látható, hogy a tavalyi ruha nem megfelelő. Dehát kérem, hagyjunk egy kis beleszólást ebbe a dologba — gon­dolom — inkább talán a papának... A mama? ... Ő talán kissé engedé­kenyebb. No, mit is szól a papa. A papák általában higgadtabbak, nincsenek annyira exponálva, még derűsen szi­varozni is ráérnek, mosolyognak és a finom szivarfüstön keresztül nézik az ő bájos leánykájuk izgalmát és furcsa készülődését. Megszólalnak... Az ő szeretetteljes hangjuk ugyan nem nagyon tetszik a modern leány­káknak, vagy ha éppen ugy tet­szik flappereknek, mindmegannyi apró kis démononnak. Ja, igen, ez mondja a jó papa: kislányom, mosd csak le azt a kis rúzst a szájadról... Ugy. . . Most mosakodjái meg szí­vem egészséges, üdítő hideg vízben egészen addig, mig a tükörből visz­sza nem tekint rád a friss, jószagú, tiszta leányarc. Helyes. . . Vedd fel a tavalyi báli ruhádat. Hogy csak tavalyelőtti van? Mindegy. Talán igy jobb is. Most indulj el a bálba és meglásd, az Istenteremtette üde arc jobban vonza a fiúkat, mini az a kisminkelt arc, hosszúra húzgált, feketére kipingált hamis szemöldök. Mert Téged akarnak látni és megis­merni, nem a kozmetika csodáját, a ruha-szalonok ügyességét és a bál­terem lehelje a természetességet és az ifjúságot s akkor meglásd, jobban eggyüvé tartozónak érzitek egymást Még a múlt év decemberében tör­tént, hogy Kupon az egyik gazda kutyája megveszett és elkoboroít. Pár nap múlva a vészéit eb Gannára érke­zeit és ott többet megmart. A nagy veszedelemre, mely a falu iakos ágára leselkedett, csak most jöttek rá, amikor a kis bakonyaljai faluban egymásután harapdáltak a kutyák. Legelsőnek Tinger Mihály né 4 éves kis­lánya volt az áldozat. A szerencsétlen gyermek mart sebé­ről anyja a vért szájával szívta föl és ennek következtében nyelve megdagadt, így jutottak a szörnyű veszedelem nyomára. Most már drámai gyorsa­sággal történtek az ebmarások és azoknak fejleményei. Schlestit János 6 éves kis fia és özv. Kleinhanzné került még az áldozatok sorába. Valamennyijüket a Pasteur-intézetbe szál ították, a hatóságok pedig radi­kális intézkedéshez folyamodtak. Dr. Kövesdy Viktor járási főállatorvos vezetésével megtörtént a gannai ebek irtása. Az egész falu mintegy 40— 50 ebéből 32 kiirtottak, hogy valamennyire is biztosítsák a lakosság egészségét és nyugalmát. Szerencsére a gyorsintézkedés foly­tán eddig haláleset nem történt. p? rf eí méret szerint orvosi előírás szerint készítünk rr Pápa, Kossuth Lajos-utca 1 20 Január 1-től új jelzési éa sebes­ségi rend lépett éleibe a MÁV-nál. Az eddigi piros, fehér, zöld jelző­lámpákon levő jelzések más színben lépnek érvénybe. A zöld lassú jel helyett sárga, a fehérszín eddig a sínpálya szabad voltát jelezte. Most ezt zöld színnel mutatják. A piros jelzésű állj, továbbra is megmarad. Újítás még a kettős sár­gafényű jelzés, amely azt jelenti, a MÁV-nál. hogy vigyázz, 200 méteren belül meg kel! állni. Ezekkel az újításokkal a vonatok gyorsaságát akarják fokozni és már a sebességekre nézve január elsejé­től kezdve így állították be a vona­j tokát. A személyvonat az eddigi 50— 60 km. gyorsaság helyett 70—80, a gyorsvonat az eddigi 80—85 km. helyett 110 kilométeres gyorsasággal fog haladni. A tehervonatok és a vicinálisok is gyorsabb tempót vettek. mmamusm. I • Váltson törzsbetétet a Pápai Herassiéü!? Önsegélyig és Hif©!lzÖ¥etkezetnÉ8 (Fő-tér 23. emelet), amely 1936. év január hó 1-vel megalakítja a íl. évtánulatát Már heti 50 fillérei befizetéssel is 130P-t gyűjthet magának. Bővebb felvilágosítás nyerhető az üzletórák alatt: kedden, pénteken és vasárnap délelőtt 8—12 óráig. | 540 HsnmanH gagigftisigereaaasaasra^HC^^ aasaaBi^EaagsaaaiEii Kontárok ellen. A magyar értelmiség is rájött a kontárkodás káros következményeire. Eddig az orvosok, ügyvédek, mér­nökök stb. egymástól teljesen füg­getlenül törekedtek ezen kérdés megoldására, azonban a szétforgá­csolt erők kellő eredményt elérni nem tudtak. Murányi László dr. nyíregyházi ügyvéd kezdeményézésére a magyar értelmiség egy szervező bizottságot küldöti ki, mely hivatva volt a kü­lönböző értelmiségi foglalkozási ága­kat összehozni egy egységes állás­foglalásra a különböző foglalkozások körében előforduló kontárkodás el­len. A kezdeményező munkának meg is leit az eredménye. Ugyanis a Ma­gyar Mérnök- és Építész-Egylet, a Magyar Országos Állatorvos-Egye­süiet, a Magyar Gyógyszerész-Egye­sület, a Magyar Országos Orvos­Szövetség és az Országos Ügyvéd­Szövetség egy közösen megrendezett előadás keretében foglalkoztak a ma­gyar értelmiség egyes foglalkozási agait sértő kontár kérdéssel. A megrendezett előadás keretében Verebély Tibor dr. egyetemi tanár foglalkozott a kuruzslás egyes faj­táival, a kuruzslás veszélyeivel, an­nak káros voltával és azokkal a mó­dozatokkal, amelyek alkalmasak a kuruzslás megszüntetésére. Tauffer Gábor dr. a gyógyszerészek részéről szólalt fel és foglalkozott a gyógy­szerészet körébe eső kontárkérdés­sel Schm tterer Jenő a mérnöki kar sérelmeit ismertette. Előadásában foglalkozott az építőiparban előfor­duló viszályokkal, a földmérés, a gépészmérnöki munka, a vegyészet és kisipari termelés területén talál­ható kontárkodással. Végül dr. Mu­rányi László, a nyíregyházi ügyvédi kamara elnöke az ügyvédek részéről szólalt fel. Előadásában azúgirászat következményeit ismertette és kifo­gásolta a jegyzők magánmukálatait. A nagysikerű előadások hatása alatt az értekezlet több felterjesztést dolgozott ki, melyeket a kormány­hoz intézett és ezekben ismertette az egyes foglalkozású ágak sérelmeit a kontárkodással kapcsolatban, s meg­jelölte azon módokat, amelyekkel ezen állapoton javítani lehetne s kérte a kormány sürgős intézkedését. Legszebb, legolcsóbb névje­gyei, levélpapírt, itxleti és egyéb oyomtatv&uy t szállít a Keresz­tény Nemzeti Nyomda, Pápa, Cs&ky-u. 31. Griffben.

Next

/
Thumbnails
Contents