Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-03-29 / 13. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: Felelős szerkesztő: Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 199. Kiadóhivatal : Csáky-Jtca 21. Telefonszám: 157. Lap- 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábtulajdonos: i Pápai Belvárosi Katolikus Kör. DB. NAGY GYÖRGY. miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Mezőlakon megint pusztított a vörös kakas. Rz első fecske. A március beköszöntével a napsugár erőre kapott, a mezők kizöldültek, a fák új rügyeket hajtanak és megjelent a tavasz ittlétét bizonyító fecske is. A magyar politikai élet tavaszát hirdető fecske is felszállott Rómában és tart hazánk felé, hogy itt is bebizonyítsa a magyar tavasz megérkeztét. Az olasz—magyar—osztrák kormányférfiak római találkozója egy új j éra eljövetelét engedi sejtetni szegény hazánk felett. Tizenkét év keserű szenvedése és megalázottsága kellett az első reménytkeltő napsugár megszületéséhez. Gazdaságilag lerongyolódva, területileg az elképzelhetetlenségig megcsonkítva éltük életünk keserves napjait. Nem volt elég a megcsonkítás, az életlehetőségektől való megfosztás, fájdalmunkat még növelte a megalázottság, úgy hogy már-már a kétségbeesés sötét temetőjébe buktunk. Új reménység született a magyar szivekben a római találkozó nyomán. Nem állunk többé egyedül a viharzó európai tengeren teljesen elhagyatottan, hogy a legkisebb hullám eltemethessen bennünket. Kicsi, de szilárd anyagból épült gályánk védelmet nyert, hozzákapcsolódtunk egy kis flottilához és ezen hármas egységet képező flottillának egyik szilárd tagját képezve, bátran nézhetünk eléje bármilyen viharnak is. Az európai politikában kicsiségünk és elszigeteltségünk folytán mindeddig nem sokat jelentettünk, mig most a római szerződés folytán egyszerre tényezőkké váltunk. A nyolc milliós magyarság egy kifelé hatvan milliót jelentő egységes testbe illeszkedett bele, amelyet már figyelmen kívül hagyni nem lehet. Hiába kísérleteztek egyes államok, Európa, de különösen a Dunavölgy rendezésén nélkülünk, a mi jogos igényeink figyelmen kívül hagyásával, ez most már nem sikerülhet. Számolni kell hazánkkal, akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. Békét akartak eddig teremteni az igazságtalanság fentartásával. Bármennyire is kívánatos a béke, igazi béke addig létre nem jöhet, mig a lelkek békéjét meg nem teremtjük. Ennek útja nyílott meg most Rómában, amelyen elindulva és azon szir lárdart eltökélve tovább haladva el Alig félesztendeje, hogy a mezőlaki tüz borzalmairól beszámoltunk. A lángok martaléka lett akktr a falunak majdnem háromnegyed része, rengeteg gabona és háziállat. A sors különös tragédiája, hogy most a falunak épen maradt része is elpusztult és az akkor szerencsésen megmenekült emberek is a nyomorúságba jutottak. Folyó hó 24 én, kedden hajnalban, SU4 óra tójban Fejes Dániel gazdálkodó pajtájában keletkezett a tűz. Hatalmas szélvihar tombolt ekkor éppen Mezőlak felett, mintha a természet is a mezőlakiakat sújtaná. A lángok pillanatok alatt átcsaptak a szomszédos épületekre és csakhamar kilenc ház állott lángokban. Az embereket hajnali álmukban érte a katasztrófa és szinte arra ébredtek fel, hogy ég a tető felettük. Fejvesztetten igyekeztek menteni ami menthető. Az asszonyok és gyermekek ijedt sikongása még a higgadtabb férfiakat is kétségbeejtette. De mindez csak pillanatokig tartott, csakhamar talpon volt az egész falu, hogy felvegyék a harcot a természet vad elemeivel a tűzzel és a viharral. A község tűzoltói nagy iramban fogtak munkához. Megérkeztek a szomszédos kell jutnunk az igazi békéhez, amely nemcsak kényszerhelyzet folytán támadt látszólagos és ideig-óráig tartó nyugalmi helyzetet teremt, hanem amely elvezet a lelkek örökbékéjéhez is. Az új római szerződés egyelőre nem teremt anyagi jólétet, nem hozza vissza elszakított területeinket, mégis sok reményre jogosíthat fel bennünket. Ez volt az első lépés megalázatottságunk megszüntetése felé. Ha nem is esett hivatalosan talán szó egyenjogúságunk elismertetésének felNyárád, Békás, Mihályháza községek tűzoltói is és egyesült erővel fogtak az oltáshoz. A hatalmas szél azonban rendkívül megnehezítette a munkát. A lángtengerben álló házak közé bejutni lehetetlenség volt, itt a fecskendőknek semmi hasznát nem lehetett venni. A mentési munka csak arra irányult, hog/ a tüz továbbterjedését megakadályozzák. Közben borzalmas képet mutatott a menekülő állatok vad futkosása és ordítása. Szerencsére a nagyobb állatokat mégidejébsn sikerült kiszabadítani, így azokban nem esett kár. Hét sertés és egy csomó szárnyasállat azonban elpusztult. A megfeszített munkának csak reggel 7 óra tájban lett meg az eredménye, amikorra a tüzet sikerült lokalizálni. Különösen a nyárádi tűzoltók szívós és emberfeletti munkájának volt köszönhető, hogy a szélvihar ellenére is sikerül a falut a teljes pusztulástól megmenteni. Ekkorra azonban már 10 ház és 27 melléképület lett a lángok martaléka. A kár az eddigi becslések szerint kb. 15—20.000 pengő. A nyomozás azonnal teljes erővel megindult, hogy megállapítsák a tűz keletkezésének ©kát. vetéséről, de ennek következménye kell, hogy az legyen, mert az egyenlőre a leghelyesebb, amit az európai hatalmasságoktól elvárhatunk, hogy adják vissza emberi önérzetünket, ; tekintsenek bennünket hozzájuk hasonló lényeknek, akik egyforma elbánásra és megbecsülésre tarthatnak számot a többi nemzetekkel. Az első fecske elindult, jön a tavasz hírnöke, nemsokára itt lesz és a magyar mezők, fák, virágok új életre kelnek az igazságot osztó tavaszi napsugárban. — y. — y. Harmadik böjti előadás. Csütörtökön az érdeklődik sokasága zsúfolásig töltölte meg a bencés gimnázium dísztermét, hogy az Emericana böjti előadásán résztvegyen. A böjti előadást dr. Rencz István vezette be rövid egy pár széval, majd Müller Melinda: Sik Sándor Ketten a mesterrel c. költeményét szavalta el kellő szónoki kézséggel és átérzéssel. A szavalatot dr. Sulyok Dezső országgyűlési képviselő beszéde követte, ki előadásának tárgyául „A magyar katolikus" cimet választotta. Beszédében párhuzamot vont a magyarság és katolikusság közölt, majd végeredményben kimutatta, hogy mindkettő szorosan összefügg. A magyarság mibenlétét a "Kelet és Nyugatnak magyaroiszágunkbsni kiegyenlődésben látja. A magyar nemzet még a honfoglalás idejéből magával hozta keleti faji tulajgonságait és itt e haza területén megtelepedve felvette a Nyugat áldásait. A Kelet és Nyugat harca folyt le ezer éven át hazánk területén, ez a szerepünk van meg ma is és lesz meg mindaddig mig Magyarország fennáll. Belső lelki tulajdonságainkban is ez a helyzet jut kifejezésre, mert mig egyrészről a hirtelen felindulásokban, a lángszerü lelkesedésben keleti vonásaink jutnak kifejezésre, másrészről átvettük a nyugati kulturát és tettük magunkévá a Nyugatnak sok á'dásos alkotását. Mennyiben van összefüggésben a magyarság a katolikussággal, fejtette ki a továbbiak során. Már Szent István által alapított Magyarország megmaradása is azáltal volt biztosítható, hogy a katolikus vallás felvételével kapcsolatot teremtett a Nyugattal. Az Árpádházi királyok kihalása után támadt zűrzavaros helyzetből ugyancsak a katolikusság által adott Anjou házbeli királyok mentették ki az országot. A törökdulás után a pápaság a katolikus Németbirodalom és Lengyelország emelték fel hazánkat. De nemcsak ilyen helyzetben jelentkezett a katolikusságnak hazánkat fentartó segítsége, hanem belső dolgokban is. A katelikusság adott az országnak nagy államférfiakat így Szent Istvánt, Nagy Lajost, Mátyás királyt, Pázmány Pétert, gróf Széchenyi Istvánt kik meglátták a magyarságnak a ke~