Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-02-23 / 8. szám

Pápa, 1936 február 23., vasárnap. ARAi 16 FILLÉR. XXXIII. évfolyam, 8. szám. POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lapulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. PROTEKCIÓ. Egy rendeletről olvashattunk az elmúlt hetekben, amelyet a M. Á. V. igazgatósága adott ki. A rendelet szerint szigorú fegyelmi eljárást indítanak azok ellen, akik akár előléptetésükkel kapcsolatban, akár egyéb szolgálati ügyben közbenjárók segítségét veszik igénybe. — Nem tudjuk csodálkozzunk-e, vagy örüljünk ennek az első lépésnek, amely a protekció ellen utat tör magának. Hiszen korunknak szinte lesújtó életszabálya lett; és az emberekben gyökeret vert a balhit: semmit nem lehet eredményesen elintézni protekció nélkül. Amikor körülöttünk minden belesüppedt a protekció ingoványába. Az emberek tudják, hogy a leghitványabb útkaparó - gyakornokjelölt állásért is kétezer protekciós levelet firkálnak össze. Hallják, hogy rátermettséget, tehetséget, méltányosságot, igazságot miként vágnak arcul. Látják, hogy pördülnek és csúsznak hosszú szolgálatban, tisztes munkában kipróbált, elismert érdemű emberek elé szerencsés atyafiak, sógorok, komák, asztaltársak, és halásszák el az állást olyanok elől, akik éheznek és nyomorognak és csak egy bűnük van: nincs protektoruk. Megmérgezték ezt a társadalmat, beleégették a velőkbe ezt a szót, ezt a gyilkos romboló szót: protekció 1 A csecsemő, aki már gagyogni kezd, — talán már az is erre nyitja a száját: protekció! Ez az uralkodó szó, a kor platénája, a kor muzsikájának vezérmotivuma. Ezért loholnak, ezért viaskodnak. Ez pótol érdemet, tehetséget, munkát. Ez töri meg a leendő nemzedékek leikét, ez sorvasztja el a tiszta becsvágyat a munkakészséget. Ez oltja be cinizmussal az ifjúságot. Lehet-e ezek után csodálkozni, ha a protekció miazmájával megmérgezett levegőjében az emberek elkábulnak, és egy másik társadalmi betegség üti fel a fejét, — melyet Magyarország első főpapja kárhoztatott először — a szervilizmus? Lehet-e ezek után csodálkozni azon, ha az élni és dolgozni akaró, életenergiával telt ifjúság meghasonlik ettől a társadalmi rendtől, vagy néha, ha erősebb hangon követeli a legelemibb jogait? Örömmel üdvözöljük az első lépést és reméljük nem lesz egyedülálló. Reméljük és várjuk, hogy épen a társadalmi és állami élet vezetői lesznek azok, akik erélyes kézzel nyúlnak bele ebbe a. kérdésbe és gyökerestől tépik ki ezt a társadalmi konkolyt. És akkor hisszük, hogy egy olyan gerinces nemzedék fog kialakulni, amely elég erős lesz a boldogabb és szebb jövő megalapozására. —ly. Szelvényekkel látják el az adósleveleket. Az utóbbi időben kissé enyhült a merevség, melyet a bankok részéről a hitelnyújtás terén tapasztalhattunk. Gyakrabban előfordult az az eset, hogy a bankok váltóhiteleken kivül egyéb rövidlejáratú jelzálogos hiteleket is nyújtanak. Ezzel kapcsolatban egy érdekes tervről is volna szó. Felmerült ugyanis az érdekelt körökben az a gondolat, hogy gyakorlatban is mielőbb alkalmazni kellene a kb. 6 évvel ezelőtt életbeléptetett telekkönyvi reform idevonatkozó részét. E szerint ugyanis az átmeneti 4—5 éves telekkönyvi jelzálogadósságokat kötvényesíteni lehet, vagyis az adóslevél alapján felvett ingatlan-bekebelezéses kölcsönök adósleveleit — éppen úgy mint a kötvényeket — szelvényekkel látnák el. Az adóslevelek alapján való hitelnyújtás lehetősége ugyan eddig is fennállott, de a hitelező az adóslevelet a lejárat előtt nem érvényesíthette, nem forgathatta és nem értékesíthette. Az adóslevél forgathatása és szelvényekkel való ellátása azonban egyszerre mobillá tenné a kölcsönöket. Á pénzintézetek eddig azért nem foglalkoztak ily irányú kölcsönnyújtással, mert tőkéiket egyéb módon is eltudják helyezni. Remélhető, hogy ez az új hitelnyújtási mód, élénkebb vérkeringést ad a hiteléletnek. a kedvezőbb nyári balatoni vasúti összeköttetés érdekében. A nyár folyamán is több panasz hangzott el, hogy Pápáról a balatoni fürdőhelyek csak nagy nehézségek árán érhetők el, ami nagy részben a kedvezőtlen vasúti összeköttetésnek tulajdonítható. Annak ellenére, hogy itt vagyunk a magyar tenger közelében mégis szinte lehetetlen volt Pápáról a Balatonhoz lejutni. Az érdekelt hatóságok már több lépést tettek az irányban, hogy Pápáról kedvezőbb vasúti összeköttetést kapjunk a Balatonhoz, azonban eddig csak kevés sikerrel. Jelenleg is a város polgármestere átirattal fordult a Balatoni Szövetség közlekedésügyi szakosztályához és kérte, hogy Pápáról reggel 5 órakor induló vonat csatlakozást kapjon a Szombathely—keszthelyi fürdővonathoz és ezen vonat visszafelé Cellből 22 órakor induljon Pápára. Kérte, hogy a győr—balatoni sinautóbuszhoz legyen Pápáról és vissza motorvonat csatlakozás, úgyszintén, hogy Hévízre S az autóbusz korábban induljon és I későbben jöjjön vissza. A Balatoni Szövetség értesítette a város vezetőségét, hogy a Celldömölkön keresztüli kedvezőbb csatlakozást nem helyezheti kilátásba, meri ez nem felelne meg az egyéb csatlakozásoknak és egyébként sem látja annak értelmét, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen csatlakozás nem emelné a forgalmat. Varsányon keresztül a győr—balatoni gyorsvonathoz a csatlakozást lehetővé teszi, úgy hogy az indulás Balatontüredről este 20 órakor történhet. A hévízi autóbusz korábban nem indulhat, mert ez ellentmondana egyéb csatlakozásoknak, azoban azt kilátásba helyezte a Balatoni Szövetség, hogy visszafelé háromnegyed órával későbben indul az autóbusz. Nem sok eredményt értünk el a kedvezőbb balatoni összeköttetés tekintetében, annak ellenére, hogy a város vezetősége mindent megtett ennek érdekében. Az egyházközség közgyűlése. Vasárnap délután tartotta a pápai róm. kat. egyházközség közgyűlését, melynek egyedüli tárgya az 1936. évi költségvetés tárgyalása volt. A közgyűlésen Németh József apátplébános egyházi- és Handl József jb. elnök, világi elnök elnököltek. A közgyűlés megnyitása után dr. Csarmasz Ferenc pénzügyi bizottsági előadó részletesen ismertette az 1935. évi mérleget, zárszámadást. Az ismertetett mérleg adatok szerint az egyházközség vagyona (ingatlan, városi segély, hátralékos adók stb.) 252.663 50 P-t tesz bi, ezzel szemben a teher 151.663 26 P, a tiszta vagyon tehát 101.003 24 pengő. A zárszámadás adatai szerint az 1935. év folyamán eszközölt kiadások és a bevételek egymással teljes egyensúlyban voltak. Említésre érdemes, hogy adókból befolyt 37 ezer P-n felüli összeg. A kiadások nagy részét a személyzeti fizetések, adóssági kamatok és dologi kiadások tették ki. Az 1936. évi költségvetés előterjesztése során, mely két részre oszlik egyházi és iskolai részre kitűnt, hogy az egyházi rész fedezete 1788*49 pengőt, a szükséglete pedig 8850 39 pengőt tesz ki. A fedezet a házak és földek bérjővödelméből adódik, a szükségleti részt pedig személyi kiadások, adók, illetékek és egyéb közszolgáltatások alkotják. Az iskolai rész fedezete állami, városi segélyekből, hátralékos adóbevételekből áll és 43664 01 P-t tesz ki, a szükséglet pedig 73530 21 P, ami személyi, dologi kiadásokból, tartozás törlesztések, kamatszolgáltatásokból tevődik össze. A hiány végeredményben a költségvetés szerint 36.928-10 P, amelynek fedezéséről az előterjesztett javaslat tételes osztályadó és fejadó alakjában kivetendő egyházközségi adóval kiván gondoskodni. A zárszámadás és költségvetés előterjesztése után többen hozzászóltak a költségvetéshez, igy Keresztes Gyula egyes beállított kamatszolgáltatásokat és adminisztrációs kiadásokat kifogásolta. Simon József egy a költségvetés részleteire is kiterjedő beszédben az egyes fedezetül megjelölt tételek beállítását kifogásolta és azok törlését kérte, ezenfelül kívánatosnak j