Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-12-27 / 52. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horlhy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: lííy. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lapkiiajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: OR, NAGY GYÖRGY Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill.. a szöveg között 5 fili. Üzenet Betlehemből Irta: Dr. Magyarász Ferenc 0. Cist. Szent karácsony estéjén a hitnek rádiója újra világgá közvetíti az üdvösségnek örömhirét — de van-e vájjon, aki meg is hallja, meg is érti, meg is szívleli ? Hiszen a béke ünnepének jöttére hatványozottabb fájdalommal látjuk tobzódni világszerte a háborús veszedelmet, mely most nagyobb, mint valaha volt. Ne úgy értsük e szót, mintha máris egy háború borzalmaira kellene ébrednünk; az új világfelfordulásnak veszedelme nem közelségében, hanem méreteiben és indító okaiban áll. Egy esetleges új háború méreteinek kikalkulálásához a szó teljes értelmében éppen ezek a méretek hiányoznak. Mert az új háború is világháború lesz, melyhez azonban a régit nem lehet majd hasonlítanunk. Világháború lesz, hiszen minden népre és nemzetre nézve a lét és nemlét kérdése lesz; de a technikai vívmányoknak ismeretlenül is oly félelmetes ereje — mely talán épp azért oly félelmetes, mert ismeretlen — nemcsak az elméleti összehasonlítást, de a gyakorlati fölkészülődést (is lehetetlenné teszi. Ami pedig a jövendő háború indító-okait illeti, itt nem lesz szó hadisarcról, területi nyereségről, gyarmatokról, nyersanyag-forrásról, ipari s kereskedelmi leadó piacról, nem lesz szó nemzetiségi súrlódásokról és elmúlt sérelmek megtorlásáról ; nem lesz szó semilyen régi indítóokról, mély valaha fegyverbe szólította az embereket. Az új háború a világnézetek harca lesz és ez nem ismer testvért, fajrokont, polgártársat, hitsorsost, nem tisztel törvényt, alkotmányt, jogrendet, nem hódol hitnek és erkölcsnek, nem törődik az Istennel, se úrral, nem kímél se életet, se vagyont, se kultúrát, se műemlékeket, nem köti magát se vallásos, se országos hagyományókhoz, hanem mindezeket az adottságokat, mélyeket egy évezredes világszémlélet szent, drága és nemzetfenntartó tényezőknek ismert és tisztelt; kigúnyolja és elpusztítja. Csak áz izlám kezdeti hódító hadjáratait lehet e jövendő háborúhoz hasonlítanunk. Az is világnézeti harc •volt, azért is iparkodott mindent elpusztítani, ami útjába voh, embert, vallást, országot és műveltséget. Most más alakban ugyan és egyelőre még más fegyverekkel, de ugyanaz a veszedelem fenyeget kelet felől: a bolsevizmus. És mintha valósággal tragikuma és átka volna az emberiségnek: a kormányok — nem az egyes emberek I — oly végzetesen, oly jóvátehetetlenül vakok, hogy ezt a veszedelmet önként zúdítják a fejükre. Hogy voltakép miért játszanak e megfejthetetlennek látszó talánnyal, megmondja a gondolkodó ész: az oktalan félelem vakította el őket! Franciaország még most is fél Németországtól s azért szeretné hátvédnek a szovjetet; Csehország még most is fél nemcsak Magyarországtól, hanem a saját hős hadseregétől, melyben aki cseh, nem katona s aki katona, nem cseh, tehát komoly válság esetén követné a cseh átpártolás példáját, hiszen a történelem megismétli magamagát. Miért szól erről a mi karácsonyi énekünk? Ünneprontás végett? Ments Isten 1 Csak azt akarjuk, hogy még a béke ünnepének jöttével se legyünk túlságosan optimisták. Csak azt akarjuk, hogy midőn a külső veszedelem jóformán egy percre sem szünetel, hogy midőn a világnézeti harcnak lángoló gyűlölete nem ismeri a béke ünnepét, hogy mikor e harc minden fázisát egy pokoli kéz vérrel és korommal írja bele a világtörténelembe: még a betlehemi éjszaka boldog örömében se feledkezzünk meg a közös veszedelemről. Közös veszedelem közös védelmet követel. Ehhez pedig szükséges a lelkek egyetértése, a világszemlélet egysége, a meggyőződés ereje és megbecsülése, a belső béke megőrzése : a betlehemi lelkület. Ez a lélek pedig odavezet a béke fejedelmének jászolyához, hogy tőle kérje a béke igazi jóakaratát, hiszen Istennek nincsen nagyobb dicsősége a békénél 1 Megyei vásár A legutóbbi városi közgyűlések egyikén hangzott el interpelláció, ameíy sérelmezte a környékbeli községekben engedélye? et vájárt-;rtasi jogoka'. Azzal ugyanis, hogy a f ékeben volt vásártartási jogok felszaporodtak és sok olyan helyisig kapott vásárt, amelyiknek a>el tt nem volt. It romlott a már megvolt vásárok forgalma is és a vásárt látogató iparosok és kereskedők nem ta álták meg a számításaikat ugy hogy a legtöbb vásáron elén forgalom még a kiadásokat sem fedezte. Éites-ülésünk szerint a kereskedelemügyi minisztérium foglalkozik az egész vasárjog megreformálásának gondo'atával és erre vonatkozólag már egy tervezet is készült. A tervezet szerint megszűnnének az országos vásárok és ezek helyében a megyei vásárok lépnének. Megyei vásár tariására egy-egy vármegyében csak l*ét három nagyobb helyiség kapn* engedélyt. Ezzel reméli a minisztérium a vásárokkal szemben felmerült jogos panaszokat megszüntetni. 9 kormányzóné inségabcioja Vitéz nagybányai Horthy Miklósné már évek óta tevékeny részt vesz az iniégenyhités nehéz és fáradságos munkájában. A Kormányzóné eien eredményes tevékenysége sok nyomorékot, aggot, beteget juttatott betévö falathoz, meleg szobához és ruházathoz. A nemes akciót a magyar társadalom mindig megértéssel fogadta és áldozatos lélekkel sietett a Főméltóságu Asszony támogaiására. Az idén it kérelemmel fordul a Kormányzóné áz egész magyarsághoz. kéri, hogy mindenki tőle telhetően siessen az Ínségesek segítségére és pénzbeni, élelmiszer, fa, ruha vagy egyéb adományaival tegye lehetővé, hogy a rászorulók a tél nehéz gondját minél könnyebben elviselhessék. Felkérjük ezen akcióval kapcsolatosan lapunk olvasóit, hogy adományaikkal ugyancsak járuljanak hozzá a Főméltóságu Asszony inségenyhitő akciójához. Pénzbeli adományokat szerkesztőségünk is elfogad és ezeket továbbítja, miért is ilyen célú adományok szerkesztőségünk címére (Fő u. 21.) is beküldhetők, azokat hirlapilag nyugtázzuk. A természetbeni adományok a Városházára szólgáltátandók be. magyarsag kettős Szentéve Irta: Huszár Károly nyűg m kir. miniszterelnök XI. Pius pápa kegyességéből és a római Egyház erre illetékes világszervezetének egyhangú határozata folytán két éven át mind az öt földrésznek közfigyelme Magyarországra és főképen Budapestre irányul 1938. május 25—30-ig lesz az Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten. Négymillió katolikus hívő és az egész művelt világ már most lázasan készülődik az isteni és emberi szeretet nagy nemzetközi ünnepségére, amelyre valamennyi keresztény nemzet elküldi a maga szellemi kiválóságait és buzgó zarándokait. Százezernyi külföldi vendég érkezik gyönyörű fővá?osunkba, hogy itt tanúbizonyságot tegyen rendíthetetlen istenhitéről. Az Oltáriszentség magasztos gondolata elnémítja a nagy társadalmi és faji ellentéteket és a hívők milliói a szeretet jegyében bizonyságot tesznek Krisztus mellett. A kor égető nagy problémái a világ legtudósabb és legragyogóbb szónokai által nyernek megvilágítást Budapesten és az atheista és világforradalmi borzalmak sötét éjszakájába beleragyogtatjuk a Krisztus evangéliumának fényességét. Szent István királyunk megdicsőülésének és a Patrona Hungaria tiszteletének kilencszázados jubileuma alkalmából kapta meg Magyarország gyönyörű fővárosunkat a Memzetközi Eucharisztiks Kongresszust székhelyéül. A nagy világvárosok és a nagy birodalmak után most Budapestre jutott a sor és ez rendkívüli nagy megtiszteltetés hazánkra és népünkre. A hit és a szeretet eszméje fog ragyogni mindenekben, de szavakkal ki sem fejezhető az az erkölcsi, anyagi és minden irányú haszon, amely ebből hazánkra fog származni. Azok a százezrek, akik idegenből ide sereglenek, megismerik országunkat és nemzetünket, csak természetes, hogy mind barátainkká válnak. Felbecsülhetetlen szolgálatot tesz ezzel a katolicizmus a hazának. Nem fogunk gyűléseinken politizálni, de az a felemelkedett magasztos érzület, amely az ilyen eucharisztikus kongresszusok eredménye szokott lenni, jótékonyan fogja éreztetni a maga hatását nemzetközi vonatkozásokban