Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-11-15 / 46. szám

POLITIIEI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VISlRNIP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. A filiá Irta: Nagy Miklós A filiák kérdése a magyar katolikum problémák rengetegében egyike a legjáratlanabb utaknak. Joggal mondhatjuk járatlan útnak, mert erről a kérdésről a katolikus közélet teljes tájékozatlanságban van úgy sorsdöntő fontossága, mint megoldási lehetőségei tekintetében. A filiák vallási élete ezenfelül mindenféle tradicionális csökevénnyel van guzsbakötve még ott is, ahol régóta van templom. Sok templomos filiában még most is az évszázaddal ezelőtt elrendelt szentmisék száma az irányadó a katolikusok megsokszorozott száma ellenére (havonta egy mise). Van igen sok filia, ahol a katolikusok száma a kiszámíthatatlan történeti fejlődés miatt messze fölibe nőtt az anyanegyház hivei számának. Ugyancsak hátrányos pasztoralis szempontból a misék zavaros időrendje. Igy pl. a hó harmadik vasárnapján a filiákon van a tízórai mise, az aeyaegyházban persze előugrik 8 vagy Va 9 órára. Maga *a lakosság is akkor döbben a változásra, ha 7 órakor meghallja a hívó első harangszót. Vannak plébánosok, akik igen helyesen szakítottak a mult eme csökevényével és következetességet hoztak be ebbe a zavarba. De ez a saját egyéni akciójuk nem volt általános, országérvényü rendelet hiányában. Természetesen olyan boldog filia még kevés van, ahol a szentmisék időrendjén kellene töprengeni. Mert a legtöbb filiában vagy egyáltalán nincs, vagy legfeljebb tizenkét szentmise mondatik egy évben. A statisztika adatai szinte áttüzesednek, amikor egymás mellé állítjuk azokat. A mai Maagyarországon a lakosság 67 %-a,kereken 6 millió lakik falun és pedig 3362 /három ezerháromszáz hat vankett ő) községben. Pl bánia 1550 (egyezerötszázötven/ faluban volt 1930.-ban, tehát több mint 1800 falu van pap nélkül kb. másfél millió katolikussal. Minden vasárnap százezres tömegeknek kell órákon át gyalogolniok, hogy szentmisét halgassanak. Hogy a kérdést közelebbről megvilágítsuk, megvizsgáltuk két egyházmegye (egy teljes és egy-egy részegybázmegye) hivatalos adatait. A nagy egyházmegye sematizmusa jelez 800.000 katolikust, (1933. az u. n. anyaegyházon kívül az Index Filiarum 1032 filiális községet és tanyát jelez. Vagyis átlagban egy anyaegyházhoz négy filia tartozik. A több mint 1.000 filia közül 120 községben van tempiom, vagy kápolna. 800 filia és tanya templom nélkül szűkölködik. összehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy míg egy egyházmegye 800.000 katolikusának az anyaegyházakkal eggyütt kb. 350 temploma van, addig a felényi protestánsoknak kb. kettőszáznyolcvan templom áll rendelkezésükre. Vannak anyaegyházak, melyekhez tíz-tizenöt filia is tartozik. A filiákban igen sok helyen több a hívők száma, mint az anyaegyházban. Igy pl. az anyában ötszáz, a filiákban kéíezer katolikus. A filiák távolságát is jelzi a sematizmus. Átlagos távolsága egy órai út, de van bőven két órás távolság is. Gyakorlatilag véve: ha egy fiüás szentmisét akar hallgatni akkor elindul reggel nyolc órakor és hazaérkezik délután egy ő;ára. A megvizsgált rész-egyházmegye 49 plébániát jelez 142 filiával. Tehát átlagban három filia jut egy anyaegyházra. De van plébánia tizenegy filiával, sőt egyik városi parókiának is k'ienc falusi filia jút pasztorálásra, A távolságot itt kilométerekben jelzik. Átlagos távolsága a filiáknak 5-8 kilométer, de akadnak 12-14 kilométeres távolságú filiák is. A filiák templomépítési és szervezési küzdelmeiről külön fejezetet lehetne és kellene írni. Valóságos éposza lenne ez a magyar katolikum hősi erőfeszítéseinek a válságos időkben, ahol a pap és a hivők emberfelettit végeznének egy-egy filiális templomot, iskolát felépítve. A filiális problémák három egymásután következő állomása: templomépítés, szentmisék bevezetése, majd lelkészség megszervezése. Ez utóbbihoz minden hozzászólás és kritika ildomtalan, sőt igazságtalan hiszen az egyházi hatóságok megfeszített erővel dolgoznak az uj lelkészségek megszervezésén. A templomépítést és az ebből folyó szentmisék bevezetését azonban igen elősegítené némi rendszer, közös munkaerő beállítása, ami a magán- kezdeményezések energiaforrása lenne. 1800 (egyezernyolcszáz) filia szörnyű elhagyatottsága várja ezt a testvéri, céltudatos, jövőt mutató, országosan közös munkatervet, amilyen a német dia spórákban már évtizedek óta folytatja munkáját. Most kellene felfokoznunk másfél millió katolikus lelki önállósítási törekvéseit. Ha pl. országos kuitúradóként minden lélek 4 fillért fizet, legalábbis oly fontos missziót teljesítene egyetlen fillére templomadó bevezetése, amely öszszegek filiák épülő templomai segélyezésére lenne fordítva. Egy közepes egyházmegye félmilliós katolikussága egy fillérnyi adója ötezer pengőként szétosztva öt filia közt nemcsak a testvéri összefogási hirdetné, de a filiák buzgóságát is megkétszerezné. Tíz év alatt ötven új templomhoz segített a falakat fölrakni! Ez egyetlen fillér célját az egyházmegye minden tag maga előtt látná. Az összes egyházi természetű adók közt ez lenne legnépszerűbb idők folytán kellő fölvilágosítás mellett. Még fontosabb ennél a szentmiseszolgáltatás elrendezése. Itt is bizonyos országos viszonylatú rendezésre gondolunk. Legfőbb elv a mai élet, a filiás hivek száma. Föl kell tehát göngyölíteni sok eddigi szokásjogot és egységre hozni. Mert lehetetlen helyzet az, ha az anyaegyház nyolcszáz katolikusa mindennap szentmisét kap és a filia ezerötszáz hive csak minden második, vagy harmadik vasárnapon. A falusi lelkészek dotációjának is ezzel az uj munká; val kellene arányban állni. . . Szlovenszkói és kárpátaljai irók estje Pápán A Közművelődési Egyesület egy a maga nemében is ritkaság számban menő irodalmi est megrendezésével kedveskedett a pápai, kulturát kedvelő közönségnek. A folyó hó 10-én megtartott irodalmi estére sikerült az egyesület vezetőségének megnyernie a magyarországi körúton levő szlovenszkói és kárpataijai írónemzedék legjobbjait. Az irodalmi est szereplői voltak Szombathy Viktor iró, Tamás Lajos költő, Mezei Gábor a felvidéki ujságirónemzedék kiválósága, mindannyian már országos nevet elért kiválóságai a szlovenszkói irónemzedéknek. Méltóan kiegészítette a keretet az ugyancsak megszállott területről származó Csuka Zoltán a Láthatár c. kisebbségi folyóirat szerkesztője. Az irodalmi esten jelen volt a város elitje és zsúfolásig megtöltötte a Griff-szálló nagytermét. Az előadást dr. Sulyok Dezső orszgy. képviselő szépen felépített és gondolatokban gazdag beszéde vezette be. Beszédében a mai helyzetet Ovidius hőséhez hasonlította, ki elől a föld, viz el volt zárva, csak a levegő, a szellem útja volt nyitva. Az elszakított magyarság irói is ilyen helyzetben vannak, a szellem útja áll előttük nyitva és ez köti össze a ma- ! gyarság szétszakított törzsét. A gond- ' viselés keze őrködik a magyarságon és ez tette lehetővé, hogy minden szerencsétlenséget túléltünk. Vázolta a háború utáni kisebbségi irodalmat, uj szint uj életet lát ebben felcsillanni. A kisebbségi irodalom emberibb igazabb mert sok megpróbáltatásban van része. A nagyhatású bevezető beszéd után Mezei Qábor a „ Szlovenszkói magyar élet" cimen tartott egy hatásos és figyelemreméltó felolvasást, vázolta a kisebbségi magyarság helyzetét, kultúrkapcsolatait az óhazával és azokat a törekvéseket, amelyek az elszakított magyarság irói nemzedékét áthatják. Szombathy Viktor elsősorban Tamás Mihály felvidéki neves iró, ki a körúttal járó fáradalmak miatt már nem tudott megjelenni az előadáson, Drót c. novelláját olvasta fel Tamás Mihály a gyermeklélek kitűnő ismerője hangulatos színekkel ecseteli a fejlődő gyermek gondolat és érzésvilágát. Szombathy Viktor a továbbiak során saját novelláját „Kisteleki cikket ir" olvasta fel kitűnő előadában. A novella élénken szemlélteti az egyszerű palóc gondolkozását és naiv furfangját. Szombathy Viktor a tollnak kiváló mestere ugy ezen és más Írásai is tetszetős formában vázolják elénk a Felvidék lakósainak lelküségét, írásai mindvégig zamatosak és kifejezők. A felolvasott novella sok derűre adott okot, a közönség