Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)
1936-02-02 / 5. szám
Az Ipartestület 50.évi rendes közgyűlése. 6700 pengőre emelkedett az iparos székház-alap. A pápai Ipartestület 1886-ban alakult meg, így ez évben ért el 50. évi rendes közgyűléséhez, melyet január 26-án délután tartott meg az iparosság számottevő érdeklődése mellett a Levente-otthonban. A közgyűlést az Iparos Dalkör a magyar Hiszekeggyel vezette be, majd Hajnóczky Ferenc elnök röviden megnyitotfa a közgyűlést A jegyzőkönyv felolvasása után az elnök tartalmas é3 mindvégig gondos jelentésében számolt be a testület mult évi működéséről. Megemlékezett az elhunyt Szabó Sándor alelnök elhalálozásáról és köszönetet mond a pápai sajiónak, hogy a Testületnek mindig rendelkezésére állt és törekvéseit támogatta. Részletesen beszámol a szakosztályokról, azok működéséről és a megrendezett továbbképző tanfolyamokról. Élénk színekkel ecseteli az iparosság nehéz helyzetét, kívánatosnak tartja a tisztességtelen verseny hatósági üldözését, az iparosság nívójának emelésére a szakoktat s reformját. A zajos helyesléssel kisért elnöki jelentés után Kántor Leó kamsrai alelnök üdvözölte a Kereskedelmi és Iparkamara nevében a közgyűlést, kitért a nehézségekre, amik az iparosságot sújtják és összetartásra buzdított. Náták Pál indítványára a közgyűlés az elnöki beszámolónak .Jegyzőkönyvbe foglalását határozta e!, Tamás József indítványára a közgyűlés 1 perces felállással áldozott az elhunyt Szabó Sándor alelnök emlékének és emlékéi a jegyzőkönyvbe rendelte megörökíteni. Jamnitzky Nándor jegyző közel félórás jelentésében részíe;esen beszámol az ipartestület életében előforduló minden mozzanatról. A jelentés szerint a szakosztályok 137 ülést tartottak, működésük eredményes volt, mert löbb mint 10 ezer pengőt kitevő közmunkát sikerült a pápai iparosságnak megszerezni. A testület 57 esetben tett feljelentést jogosulatlan iparűzés miatt. Uj iparengedélyt 44 iparos kapott, iparát 37 szüntette be, a szaporulat 7, a nyilvántartott segádek száma 511, a tanoncok száma 258. Az ipartestületi székház alapja a jelen közgyűlés által tartalékolandó 2000 pengővel 6700 pengőre emelkedett. A jegyző ügyforgalmi jelentése útin a közgyűlés a testület 1935. évi zárszámadását és 1936. évi költségelőirányzatát szónélkül elfogadta. Tagdíjhátralék címén 14595 pengő töröltetett. Ezután a megüresedett alelnöki, 3 számvizsgálói, 10 elöljárósági rendes és 10 póttag megválasztása került a tárgysorozatra. Az alelnöki tisztség betöltése 10 tag írásbeli kérelmére titkosan történt, mig a többi tisztségek egyhangú felkiáltással töltettek be. Az alelnöki tisztségre Tamás József cipészmester választott meg, ki a legtöbb szavazatot kapta Számvizsgálók lettek: Bősze Jenő, Nánik Pál, Schmiedl Gyula. ElölBolla Lajos, Kohn József, Laázs Feírenc, Molnár Dénes, Nagy István, Pethő Endre, Pék Vidor, Simonits N. István, Tamás József. Póttagok: Stern Pál, Bányász Lajos, Zotter Alajos, Biró Lajos, Hegedűs Sándor, ifj. Biró József, Czifrik András, Dómján Imre, Jászberényi László, Ó/ády Zoltán. A választások után elnök üdvözli az újonnan megválasztott alelnököt, ki köszönetet mond megválasztásáért és a maga részéről becsületes, önzetlen munkát igér. Kerekes János az iparosság nevében üdvözli az alelnököt. Az indítványok tárgyalása során Tamás József azt kívánja, hogy iparostanonc csak 4 középiskola u*án lehessen bárki, Horváth István és Sugár Árpád a városi inségmunkák ellen szólaltak fel, Böröczky Lajos a kövezetvám, helypénz, korlátjegy leszállítását kérie. A közgyűlés az indítványokat magáévá tette és egyhangúan állásífoglalt a kötelező iparos nyugdíjazás mellett. A közgyűlés a Himnusi hangjaival ért véget. járósági rendes tagok: Bakos József, Egymillió holdnyi föld áll a telepítés rendelkezésére. A magyar agrárpolitikának egyik legfontosabb kérdése a telepítés. A kormány az errevonatkozó törvényjavaslatot már el is készítette. A javaslat szerint telepítési célokra elsősorban a közületek, hitelintézetek kezén levő földeket vennék igénybe, valamint azokat a birtokokat, amelyek vagyonváltság és adóhátralék adóval állanak majd rendelkezésre. Az agrárkörökben már kimutatást is készítettek arról, hogy ilyen módon mennyi föld állana a telepítés V' : - 1 lebonyolításánál rendelkezésre. Az összeállítás szerint vagyonváltság hátralékként kb. 30.000 hold, adóhátralékokért szintén 30.000 hold áll rendelkezésre. Hitelintézetek kezén 240 000 hold föld áll, mig a közületek birtokában 730 000 kat. holdnyi terület van. Ha a nagy birtokok adósságrendezésénél rendelkezésre álló földeket is figyelembe vesszük, akkor kb. egy millió holdnyi terület használható fel telepítési célokra. V He törje fejét MM—L AMA, M M II MM 11 UMM&FMMT^ nyomtatványai miatt »Géü»mmmm Elkészítjük: ízlésesen, szépen, kifogástalanul és olcsón. em?eti Nyomdavállalat Pápa, Csáb; utca Zl. szint Heti kritika. Franciaország ismét kormányt buktatott s ez alkalommal a jobboldalra támaszkodó Laval helyett, kinek minden törekvése az angol—olasz ellentét elsimítása volt, az inkább baloldali Sarraut jutatta kormányra, Franciaország Laval megbuktatásával egyik legtehetségesebb államférfiát ejtette el és beláthatatlanok ezen kormánybuktatás következményei. Laval emberfeletti munkát végzett a béke megóvása érdekében és minden törekvése oda irányult, hogy az angolokat mérsékelje a szankciók alkalmazásának mértékében, az olaszokat pedig követeléseik mérséklésére bírja. Tudta azt Laval, hogyha ezen két hatalom egymással szemben nincsen belátással, ebből európai bonyodalom származhat, ez pedig nem érdeke Franciaországnak, ki az esetleges bonyodalomból magát ki nem vonhatja. Laval Európa békéjének őre volt, szeretnénk ha utóda is ezt az utat követné. # * * Alkotmányunk szerint a főispán mindig a kormány exponense volt, ennek ellenére is soha senkinek nem jutott eszébe, hogy a főispánt párt megbízottnak tekintse. Mint főispántól senki sem vette rossz néven, ha közigazgatási körzetében szigorú rendet tartott, azt is természetesnek tartották, hogy a főispán biztosítani igyekszik a törvények uralmát, sőt a vármegye társadalmi, kulturális törekvéseit elősegíteni igyekszik. Ha a főispán ezen keretek között mozog, akkor csak az egész vármegye megbecsülését és tiszteletét vivja ki s ezzel a kormánnyal sem kerül szemben, sőt annak helyzetét könnyíti meg. Furcsán fest azonban egy főispán, mint politikai agitátor, pártember, ez csak ezen méltóság lejáratása. A főispán az egész vármegyéjé, nem egy párté. Felette keíl, hogy álljon minden pártpolitikának, mert ha nem és ügynökké süllyed, akkor meginog minden bizalom ezen szép és tekintélyes tisztséggel szemben. * * * A Szlovák Nemzeti Tanács egy tartalmas memorandumban hívta fel a világ közvéleményének figyelmét a Csehországon keresztül Európába lopva besurranó bolsevizmus ellen. Az Ungváron, Pöstyénben, Munkácson stb. létesített repülőállomások mind a szovjett terjeszkedését segítik elő s ezzel a bolsevizmus Európa közepében nyert támpontokat. A memorandum a fenyegető veszély ellenszerét is megjelöli. Sziovenszkó viszszacsatolását Magyarországhoz, mint ahová földrajzilag, gazdaságilag tartozik is. A memorandum megdöbbentő adatai egy az utolsó órákban elhangzó figyelmeztetés, amelynek szavai mellett a világ intézői nem mehetnek el süket fülekkel. Itt az utolsó óra, a bajt még meg lehet előzni, mert ha most haboznak és szemethunynak a tények felett, akkor nemcsak Sziovenszkó tót és magyar lakossága veszik el a reája nehezedő nyomás súlya alatt, hanem Európába is beférkőzik a hatalmas kór és megfertőzi a civilizált Európát.