Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-02-02 / 5. szám

Az Ipartestület 50.évi rendes közgyűlése. 6700 pengőre emelkedett az iparos székház-alap. A pápai Ipartestület 1886-ban ala­kult meg, így ez évben ért el 50. évi rendes közgyűléséhez, melyet január 26-án délután tartott meg az iparosság számottevő érdeklődése mellett a Levente-otthonban. A közgyűlést az Iparos Dalkör a magyar Hiszekeggyel vezette be, majd Hajnóczky Ferenc elnök röviden meg­nyitotfa a közgyűlést A jegyzőkönyv felolvasása után az elnök tartalmas é3 mindvégig gondos jelentésében szá­molt be a testület mult évi működé­séről. Megemlékezett az elhunyt Szabó Sándor alelnök elhalálozásáról és köszönetet mond a pápai sajiónak, hogy a Testületnek mindig rendel­kezésére állt és törekvéseit támogatta. Részletesen beszámol a szakosztá­lyokról, azok működéséről és a meg­rendezett továbbképző tanfolyamok­ról. Élénk színekkel ecseteli az ipa­rosság nehéz helyzetét, kívánatosnak tartja a tisztességtelen verseny ható­sági üldözését, az iparosság nívójának emelésére a szakoktat s reform­ját. A zajos helyesléssel kisért elnöki jelentés után Kántor Leó kamsrai alelnök üdvözölte a Kereskedelmi és Iparkamara nevében a közgyűlést, kitért a nehézségekre, amik az ipa­rosságot sújtják és összetartásra buzdított. Náták Pál indítványára a közgyűlés az elnöki beszámolónak .Jegyzőkönyvbe foglalását határozta e!, Tamás József indítványára a közgyű­lés 1 perces felállással áldozott az elhunyt Szabó Sándor alelnök em­lékének és emlékéi a jegyzőkönyvbe rendelte megörökíteni. Jamnitzky Nándor jegyző közel félórás jelentésében részíe;esen be­számol az ipartestület életében elő­forduló minden mozzanatról. A je­lentés szerint a szakosztályok 137 ülést tartottak, működésük eredmé­nyes volt, mert löbb mint 10 ezer pengőt kitevő közmunkát sikerült a pápai iparosságnak megszerezni. A testület 57 esetben tett feljelentést jogosulatlan iparűzés miatt. Uj ipar­engedélyt 44 iparos kapott, iparát 37 szüntette be, a szaporulat 7, a nyilvántartott segádek száma 511, a tanoncok száma 258. Az ipartestületi székház alapja a jelen közgyűlés ál­tal tartalékolandó 2000 pengővel 6700 pengőre emelkedett. A jegyző ügyforgalmi jelentése útin a közgyűlés a testület 1935. évi zárszámadását és 1936. évi költ­ségelőirányzatát szónélkül elfogadta. Tagdíjhátralék címén 14595 pengő töröltetett. Ezután a megüresedett alelnöki, 3 számvizsgálói, 10 elöljárósági ren­des és 10 póttag megválasztása ke­rült a tárgysorozatra. Az alelnöki tisztség betöltése 10 tag írásbeli ké­relmére titkosan történt, mig a többi tisztségek egyhangú felkiáltással töl­tettek be. Az alelnöki tisztségre Ta­más József cipészmester választott meg, ki a legtöbb szavazatot kapta Számvizsgálók lettek: Bősze Jenő, Nánik Pál, Schmiedl Gyula. Elöl­Bolla Lajos, Kohn József, Laázs Fe­írenc, Molnár Dénes, Nagy István, Pethő Endre, Pék Vidor, Simonits N. István, Tamás József. Póttagok: Stern Pál, Bányász Lajos, Zotter Alajos, Biró Lajos, Hegedűs Sándor, ifj. Biró József, Czifrik András, Dóm­ján Imre, Jászberényi László, Ó/ády Zoltán. A választások után elnök üdvözli az újonnan megválasztott alelnököt, ki köszönetet mond megválasztásáért és a maga részéről becsületes, ön­zetlen munkát igér. Kerekes János az iparosság nevében üdvözli az al­elnököt. Az indítványok tárgyalása során Tamás József azt kívánja, hogy iparostanonc csak 4 középiskola u*án lehessen bárki, Horváth István és Sugár Árpád a városi inségmunkák ellen szólaltak fel, Böröczky Lajos a kövezetvám, helypénz, korlátjegy leszállítását kérie. A közgyűlés az indítványokat magáévá tette és egy­hangúan állásífoglalt a kötelező iparos nyugdíjazás mellett. A közgyűlés a Himnusi hangjaival ért véget. járósági rendes tagok: Bakos József, Egymillió holdnyi föld áll a telepítés rendelkezésére. A magyar agrárpolitikának egyik legfontosabb kérdése a telepítés. A kormány az errevonatkozó törvény­javaslatot már el is készítette. A ja­vaslat szerint telepítési célokra első­sorban a közületek, hitelintézetek ke­zén levő földeket vennék igénybe, valamint azokat a birtokokat, ame­lyek vagyonváltság és adóhátralék adóval állanak majd rendelkezésre. Az agrárkörökben már kimutatást is készítettek arról, hogy ilyen mó­don mennyi föld állana a telepítés V' : - 1 lebonyolításánál rendelkezésre. Az összeállítás szerint vagyonváltság hátralékként kb. 30.000 hold, adó­hátralékokért szintén 30.000 hold áll rendelkezésre. Hitelintézetek kezén 240 000 hold föld áll, mig a közü­letek birtokában 730 000 kat. holdnyi terület van. Ha a nagy birtokok adósságrende­zésénél rendelkezésre álló földeket is figyelembe vesszük, akkor kb. egy millió holdnyi terület használható fel telepítési célokra. V He törje fejét MM—L AMA, M M II MM 11 UMM&FMMT^ nyomtatványai miatt »Géü»mmmm Elkészítjük: ízlésesen, szépen, kifogástalanul és olcsón. em?eti Nyomdavállalat Pápa, Csáb; utca Zl. szint Heti kritika. Franciaország ismét kormányt buk­tatott s ez alkalommal a jobboldalra támaszkodó Laval helyett, kinek min­den törekvése az angol—olasz ellen­tét elsimítása volt, az inkább balol­dali Sarraut jutatta kormányra, Fran­ciaország Laval megbuktatásával egyik legtehetségesebb államférfiát ejtette el és beláthatatlanok ezen kormány­buktatás következményei. Laval em­berfeletti munkát végzett a béke meg­óvása érdekében és minden törekvése oda irányult, hogy az angolokat mér­sékelje a szankciók alkalmazásának mértékében, az olaszokat pedig kö­veteléseik mérséklésére bírja. Tudta azt Laval, hogyha ezen két hatalom egymással szemben nincsen belátás­sal, ebből európai bonyodalom szár­mazhat, ez pedig nem érdeke Fran­ciaországnak, ki az esetleges bonyo­dalomból magát ki nem vonhatja. Laval Európa békéjének őre volt, szeretnénk ha utóda is ezt az utat követné. # * * Alkotmányunk szerint a főispán mindig a kormány exponense volt, ennek ellenére is soha senkinek nem jutott eszébe, hogy a főispánt párt megbízottnak tekintse. Mint főis­pántól senki sem vette rossz néven, ha közigazgatási körzetében szigorú rendet tartott, azt is természetesnek tartották, hogy a főispán biztosítani igyekszik a törvények uralmát, sőt a vármegye társadalmi, kulturális tö­rekvéseit elősegíteni igyekszik. Ha a főispán ezen keretek között mozog, akkor csak az egész vármegye meg­becsülését és tiszteletét vivja ki s ezzel a kormánnyal sem kerül szem­ben, sőt annak helyzetét könnyíti meg. Furcsán fest azonban egy fő­ispán, mint politikai agitátor, párt­ember, ez csak ezen méltóság lejá­ratása. A főispán az egész várme­gyéjé, nem egy párté. Felette keíl, hogy álljon minden pártpolitikának, mert ha nem és ügynökké süllyed, akkor meginog minden bizalom ezen szép és tekintélyes tisztséggel szem­ben. * * * A Szlovák Nemzeti Tanács egy tartalmas memorandumban hívta fel a világ közvéleményének figyelmét a Csehországon keresztül Európába lopva besurranó bolsevizmus ellen. Az Ungváron, Pöstyénben, Munká­cson stb. létesített repülőállomások mind a szovjett terjeszkedését segítik elő s ezzel a bolsevizmus Európa közepében nyert támpontokat. A me­morandum a fenyegető veszély ellen­szerét is megjelöli. Sziovenszkó visz­szacsatolását Magyarországhoz, mint ahová földrajzilag, gazdaságilag tar­tozik is. A memorandum megdöb­bentő adatai egy az utolsó órákban elhangzó figyelmeztetés, amelynek szavai mellett a világ intézői nem mehetnek el süket fülekkel. Itt az utolsó óra, a bajt még meg lehet előzni, mert ha most haboznak és szemethunynak a tények felett, akkor nemcsak Sziovenszkó tót és magyar lakossága veszik el a reája nehezedő nyomás súlya alatt, hanem Európá­ba is beférkőzik a hatalmas kór és megfertőzi a civilizált Európát.

Next

/
Thumbnails
Contents