Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)
1936-10-11 / 41. szám
POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. A bérmálás a lélek ünnepe. Az Isten Lelkének és az ember lelkének a találkozása. Az első pünkösd megismétlése. Ugyanaz a Lélek, az igazság és erő Lelke, amely az első pünkösdön az apostolokra szállt, ugyanaz a Lélek száll a megbérmáltak lelkére. Ezt a Lelket várjuk, ez után a Lélek után fakad a lelkünkből a szép fohász: „Küldd el Lelkedet, és újjászületünk, és megújul a föld színe." Nekünk, a ma embereinek különösen szükségünk van a lelkiségre, mert lelketlenek vagyunk. De nemcsak lélekre, hanem Szent Lélekre van szükségünk, mert a mai élet mechanizmusa kiöli belőlünk a lelket, ezt újra belénk kell lehelni. A Szent Lélek a legjobb, legalaposabb megújító. Nem száll le a bűnös szívbe, ahogyan Noé galambja sem szállt le a hullára. A Szent Lélek belülről kezdi a munkáját. A holt lelkeken is. Kegyelmével megérinti, élesztgeti őket. „A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit." Szeretetének tüzét meggyújtja a közönyös, hideg emberben is és ujjászüli a lelkét. Az Isten teremtő, éltető, megszentelő Lelke folyton munkálkodik. Mindenütt ott van. „Az Úr Lelke betölti a föld kerekségét." Már a teremtés hajnalán ott lebegett a nagy vizek felett és beleszórta a nagy sötét zűrzavaros világba a szép, gazdag, változatos élet csiráit. Lelket lehelt az emberbe. Az Isten Lelke gyújtotta lángra az ószövetségi próféták lelkét; a Szent Lélek nyitotta meg szemüket csodálatos látomásokra; nyitotta meg szájukat, szólott a próféták által. Leszállt a legtisztább Szűzre, mint a Magasságbeli ereje. Megszentelte már anyja méhében Keresztelő Szt. János lelkét. Megvilágította az apostolok lelkét. Sugalmazta a szentírókat, hogy írásban is megmaradjon az isteni kinyilatkoztatás. Kegyelmének fénye áradt Saulra és tette Pállá. A Szentlélek ereje árad az emberiségre a hét szentségi csatornán ; a Szentlélek keze szövi a lélek megszentelő ruháját, amelyen az Isten képe ragyog. A Szentlélek élteti, vezeti az Anyaszentegyházat. A Szentlélek tüze lángol a tiszta lelkekben. A Szentlélek világítja meg a hitetlenek és tévelygők lelkét megtérésükben. Ezt a Szentlelket árasztja az apostoli Egyház a hívek lelkébe a kézrátétel és az olajjal való megkenés által. Ennek a Szentléleknek erejét adja megyésfőpásztorunk vasárnap a Pápa kerületi és pápai híveinek. Szükségünk van-e rá? Nagyon. Mert erőtlenek vagyunk, meg közömbösek. De Isten ereje a régi; Krisztus igazsága a régi. Krisztus emberekből álló Egyházra bízta az igazságát; de odarendelte melléje az igazság Lelkét, a Szentlelket. Ez a Szentlélek a vallás dolgaiban megőrzi Krisztus Egyházát minden tévedéstől. És ha ez vérünkké válik, ha nem lesz ellenmondás hitünk és életünk között, akkor a megingathatatlan sziklán állunk, amelyet az egész világ gúnyja és üldözése sem mozdít ki a helyéből. A hitvallásnak, a bátorságnak ezt a kegyelmét kérjük a bérmálandókra, de mindnyájunkra is. Msgr. Németh József apátplébános. 9z október 11-i bérmálás propmmja Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök ősii bérmautját a pápai esperesi kerületben Külsővaton kezdi meg, ahová csütörtökön délután érkezik. Itt a bérmálás szentségét pénteken, 9-én délelőtt osztja ki. Szombat délelőtt Nyárádon lesz a bérmálás. Innen még aznap Pápára látogat el a Főpásztor. Szombat délután 4 órakor érkezik városunkba a nyáradi országúton. A város nevében a nyárádi uii so rompónál Hamuth János polgármester köszönti az érkező egyházfőt. A díszkapunál, mely a Korona u ca sarkán lesz felállítva, Handl József járásbirósagi elnök s az egyházközség elnöke mond üdvözlő beszédet. Majd a főtemplomba vonul a Főpásztor és kísérete. Itt rövid ájtatosság és szentbeszéd lesz, mely után grófi kastélyban levő szállására tér a Püspök. A bérmálás 11-én, vasárnap délelőtt 9 órás püspöki misével kezdődik, amelynek végeztével mind a férfiak, mind a nők számára kiosztja a bérmálás szeníségét. (Ez dén tehát csak egy nap tart a bérmálás.) Vasárnap délután fél 4 órakor az irgalmasnővérek zárdájában oltáregyleti közgyűlés lesz. A megyésfőpásztor elnököl. Ő áldja meg a kiállított tárgyakat s nyitja meg az oltáregylet töbt> napos kiállítását. Délután 5 órakor a ferences atyák templomában a Rózsafüzértársulat körmenetet tart, melyet ugyancsak a Püspök úr vezet. Hétfőn délelőtt iskolákat látogat a Főpásztor, majd délután folytatja útját Marcaltő felé. Hegépül a tókertl iskola A már régóta húzódó tókerti elemi iskola ügye végre befejezéshez jut. Lapunk több izben ismertette a tókerti iskolaügy megoldásával kapcsolatban végzett munkákat és az ügy állását. A végleges megoldást a pénzügyi fedezet előteremtése képezte, amit a város vezetősége a város tulajdonát képező iskolaföldek eladásával kívánt megoldani. A képviselőtestület a földek eladásához hozzájárult, ezt a határozatot a törvényhatóság kisgyűlése is jóváhagyta és így kerültek fel az iratok a minisztériumba, honnan a többszöri sürgetés ellenére sem lehetett a jóváhagyást mindeddig kieszközölni. A város polgármesterétől nyert értesülés szerint a minisztérium a legutóbbi napokban az iskolaföldek eladását jóváhagyta és rövidesen lehet rá számítani, hogy a jóváhagyó miniszteri határozat meg is érkezik és ezzel megszűnik minden akadály, hogy a tókerti iskola építkezése végre megindulhasson. Értesülésünk szerint az építkezés az előttünk álló télviz idejére tekintettel csak tavasszal indulna meg, ami már nem befolyásolja a kérdést, ugyanis a jövő év szeptembere előtt már úgysem nyílhatna meg az iskola. Az építkezésre kb. 27 ezer pengő áll rendelkezésre, ennek keretében kell a városnak az építkezést lebonyolítani. Az előzetes tervek szerint a város vezetősége, amennyiben a rendelkezésére álló pénzből futja egy négy tantermes iskola építését célozza. Az építkezési költségeken felül a város terhét képezné az iskola teljes feiszereiése és a megvalósulás után is a várost terhelnék az összes í dologi kiadások, ezzel szemben az állam csupán a személyi kiadásokat viseli. A tanerők kinevezése is az állam hatáskörébe tartozik. A magyar nép ősi kutturája Irta: dr. Rusznyák Gyula Ma már a tájtörténeti kutatások eredményeképen kétségtelenül megállapítható, hogy a magyar falvak sajátos népi kulturája régebbi keletű annál, hogy az a nagy nyilvánosság elé kerül. Gyökerei késő századokra vezethetők vissza, mikor egy párszor kezdetleges késével az erdők mélyén Krisztus-képet kezdett faragni, ruháit sajátos népi ízléssel kezdte díszíteni, örömét testének ritmikus mozgásával kisérte s a lélek harangjainak dalokban adott kifejezést. A lélek, a szellem megnyilatkozásainak korai előhírnökei és bizonyos tekintetben egy kulturszaknak foghatók fel. Ez a folyamat szükségszerű jelenség az elsőrendű, önálló életszükségleteket termelő materialis kulíurszak és az azt követő már magasabb szellemi élet feltárulkozását jelentő kulturszak között, melynél már az életforma a szellemi igény jelentkezések tekintetében is haladást jelent. A népművészet megjelenése egy nép életében feltétlen záloga a magasabb szellemiségnek és kulturérzéknek. A magukat korán kiélő s a történelem rövid életének tartott népeknél népművészeti próbálgatásokra nem bukkanhatunk. Az a nép, mely kultúrtörténete során a népművészetig eljutott, minden valószínűség szerint meg fogja érni kulturája magasabb sikra való jutását is. Csodálatos dolog, hogy a magyar népművészet éppen akkor került a szakirodalomban felfedezés és megtárgyalás alá, mikor a kapitalizmus rája is kedvezőtlen hatás kifejtése folytán problematikussá vált s csaknem felfedezetlenül kapta meg a halálos döfést. Amikor a kapitalizmus tömegtermelésre rendezkedett be s ugy az anyagi világban, mint a szellem területein uniformizált igényeket akart kielégíteni, természetesen nem tűrhette a partikuláris népi kuliura konkurrenciáját és teljes ereje latbavetésével annak kiirtására törekedett. Helyzete annál is inkább könnyűnek bizonyult, mert a nepi kultura nem volt öntudatos, nem ismerte saját értékeit s azok fontosságái. Ha volt is bizonyos tradiciószerű ragaszkodás sajátos különvilágához, az üzleti élelmesség gondoskodott róla,