Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-10-11 / 41. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. A bérmálás a lélek ünnepe. Az Isten Lelkének és az ember lelkének a találkozása. Az első pünkösd megismétlése. Ugyanaz a Lélek, az igazság és erő Lelke, amely az első pünkösdön az apostolokra szállt, ugyanaz a Lélek száll a megbérmáltak lelkére. Ezt a Lelket várjuk, ez után a Lélek után fakad a lelkünkből a szép fohász: „Küldd el Lelkedet, és újjászületünk, és megújul a föld színe." Nekünk, a ma embereinek külö­nösen szükségünk van a lelkiségre, mert lelketlenek vagyunk. De nem­csak lélekre, hanem Szent Lélekre van szükségünk, mert a mai élet mechanizmusa kiöli belőlünk a lel­ket, ezt újra belénk kell lehelni. A Szent Lélek a legjobb, legalaposabb megújító. Nem száll le a bűnös szívbe, ahogyan Noé galambja sem szállt le a hullára. A Szent Lélek belülről kezdi a munkáját. A holt lelkeken is. Kegyelmével megérinti, élesztgeti őket. „A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit." Szere­tetének tüzét meggyújtja a közönyös, hideg emberben is és ujjászüli a lelkét. Az Isten teremtő, éltető, megszen­telő Lelke folyton munkálkodik. Min­denütt ott van. „Az Úr Lelke betölti a föld kerekségét." Már a teremtés hajnalán ott lebegett a nagy vizek felett és beleszórta a nagy sötét zűr­zavaros világba a szép, gazdag, vál­tozatos élet csiráit. Lelket lehelt az emberbe. Az Isten Lelke gyújtotta lángra az ószövetségi próféták lelkét; a Szent Lélek nyitotta meg szemü­ket csodálatos látomásokra; nyitotta meg szájukat, szólott a próféták által. Leszállt a legtisztább Szűzre, mint a Magasságbeli ereje. Megszentelte már anyja méhében Keresztelő Szt. János lelkét. Megvilágította az apos­tolok lelkét. Sugalmazta a szentíró­kat, hogy írásban is megmaradjon az isteni kinyilatkoztatás. Kegyel­mének fénye áradt Saulra és tette Pállá. A Szentlélek ereje árad az emberiségre a hét szentségi csator­nán ; a Szentlélek keze szövi a lélek megszentelő ruháját, amelyen az Isten képe ragyog. A Szentlélek élteti, ve­zeti az Anyaszentegyházat. A Szent­lélek tüze lángol a tiszta lelkekben. A Szentlélek világítja meg a hitet­lenek és tévelygők lelkét megtéré­sükben. Ezt a Szentlelket árasztja az apostoli Egyház a hívek lelkébe a kézrátétel és az olajjal való megke­nés által. Ennek a Szentléleknek erejét adja megyésfőpásztorunk va­sárnap a Pápa kerületi és pápai híveinek. Szükségünk van-e rá? Nagyon. Mert erőtlenek vagyunk, meg közömbösek. De Isten ereje a régi; Krisztus igaz­sága a régi. Krisztus emberekből álló Egyházra bízta az igazságát; de odarendelte melléje az igazság Lelkét, a Szentlelket. Ez a Szent­lélek a vallás dolgaiban megőrzi Krisztus Egyházát minden tévedéstől. És ha ez vérünkké válik, ha nem lesz ellenmondás hitünk és életünk között, akkor a megingathatatlan sziklán állunk, amelyet az egész vi­lág gúnyja és üldözése sem mozdít ki a helyéből. A hitvallásnak, a bátorságnak ezt a kegyelmét kérjük a bérmálandókra, de mindnyájunkra is. Msgr. Németh József apátplébános. 9z október 11-i bérmálás propmmja Dr. Rott Nándor veszprémi me­gyéspüspök ősii bérmautját a pápai esperesi kerületben Külsővaton kezdi meg, ahová csütörtökön délután ér­kezik. Itt a bérmálás szentségét pén­teken, 9-én délelőtt osztja ki. Szom­bat délelőtt Nyárádon lesz a bérmálás. Innen még aznap Pápára látogat el a Főpásztor. Szombat délután 4 órakor érkezik városunkba a nyáradi országúton. A város nevében a nyárádi uii so rompónál Hamuth János polgármes­ter köszönti az érkező egyházfőt. A díszkapunál, mely a Korona u ca sarkán lesz felállítva, Handl József járásbirósagi elnök s az egyházköz­ség elnöke mond üdvözlő beszédet. Majd a főtemplomba vonul a Fő­pásztor és kísérete. Itt rövid ájta­tosság és szentbeszéd lesz, mely után grófi kastélyban levő szállására tér a Püspök. A bérmálás 11-én, vasárnap dél­előtt 9 órás püspöki misével kez­dődik, amelynek végeztével mind a férfiak, mind a nők számára kiosztja a bérmálás szeníségét. (Ez dén tehát csak egy nap tart a bérmálás.) Vasárnap délután fél 4 órakor az irgalmasnővérek zárdájában oltár­egyleti közgyűlés lesz. A megyés­főpásztor elnököl. Ő áldja meg a kiállított tárgyakat s nyitja meg az oltáregylet töbt> napos kiállítását. Délután 5 órakor a ferences atyák templomában a Rózsafüzértársulat körmenetet tart, melyet ugyancsak a Püspök úr vezet. Hétfőn délelőtt iskolákat látogat a Főpásztor, majd délután folytatja útját Marcaltő felé. Hegépül a tókertl iskola A már régóta húzódó tókerti elemi iskola ügye végre befejezéshez jut. Lapunk több izben ismertette a tó­kerti iskolaügy megoldásával kap­csolatban végzett munkákat és az ügy állását. A végleges megoldást a pénzügyi fedezet előteremtése ké­pezte, amit a város vezetősége a város tulajdonát képező iskolaföldek eladásával kívánt megoldani. A kép­viselőtestület a földek eladásához hozzájárult, ezt a határozatot a tör­vényhatóság kisgyűlése is jóváhagyta és így kerültek fel az iratok a mi­nisztériumba, honnan a többszöri sürgetés ellenére sem lehetett a jó­váhagyást mindeddig kieszközölni. A város polgármesterétől nyert érte­sülés szerint a minisztérium a leg­utóbbi napokban az iskolaföldek el­adását jóváhagyta és rövidesen lehet rá számítani, hogy a jóváhagyó mi­niszteri határozat meg is érkezik és ezzel megszűnik minden akadály, hogy a tókerti iskola építkezése végre megindulhasson. Értesülésünk szerint az építkezés az előttünk álló télviz idejére tekin­tettel csak tavasszal indulna meg, ami már nem befolyásolja a kérdést, ugyanis a jövő év szeptembere előtt már úgysem nyílhatna meg az is­kola. Az építkezésre kb. 27 ezer pengő áll rendelkezésre, ennek keretében kell a városnak az építkezést lebo­nyolítani. Az előzetes tervek szerint a város vezetősége, amennyiben a rendelkezésére álló pénzből futja egy négy tantermes iskola építését cé­lozza. Az építkezési költségeken felül a város terhét képezné az iskola tel­jes feiszereiése és a megvalósulás után is a várost terhelnék az összes í dologi kiadások, ezzel szemben az állam csupán a személyi kiadásokat viseli. A tanerők kinevezése is az állam hatáskörébe tartozik. A magyar nép ősi kutturája Irta: dr. Rusznyák Gyula Ma már a tájtörténeti kutatások eredményeképen kétségtelenül meg­állapítható, hogy a magyar falvak sajátos népi kulturája régebbi keletű annál, hogy az a nagy nyilvánosság elé kerül. Gyökerei késő századokra vezethetők vissza, mikor egy párszor kezdetleges késével az erdők mélyén Krisztus-képet kezdett faragni, ru­háit sajátos népi ízléssel kezdte dí­szíteni, örömét testének ritmikus moz­gásával kisérte s a lélek harangjai­nak dalokban adott kifejezést. A lé­lek, a szellem megnyilatkozásainak korai előhírnökei és bizonyos tekin­tetben egy kulturszaknak foghatók fel. Ez a folyamat szükségszerű je­lenség az elsőrendű, önálló életszük­ségleteket termelő materialis kulíur­szak és az azt követő már magasabb szellemi élet feltárulkozását jelentő kulturszak között, melynél már az életforma a szellemi igény jelentke­zések tekintetében is haladást jelent. A népművészet megjelenése egy nép életében feltétlen záloga a magasabb szellemiségnek és kulturérzéknek. A magukat korán kiélő s a történelem rövid életének tartott népeknél nép­művészeti próbálgatásokra nem buk­kanhatunk. Az a nép, mely kultúr­története során a népművészetig el­jutott, minden valószínűség szerint meg fogja érni kulturája magasabb sikra való jutását is. Csodálatos dolog, hogy a magyar népművészet éppen akkor került a szakirodalomban felfedezés és meg­tárgyalás alá, mikor a kapitalizmus rája is kedvezőtlen hatás kifejtése folytán problematikussá vált s csak­nem felfedezetlenül kapta meg a ha­lálos döfést. Amikor a kapitalizmus tömegtermelésre rendezkedett be s ugy az anyagi világban, mint a szel­lem területein uniformizált igényeket akart kielégíteni, természetesen nem tűrhette a partikuláris népi kuliura konkurrenciáját és teljes ereje latba­vetésével annak kiirtására törekedett. Helyzete annál is inkább könnyűnek bizonyult, mert a nepi kultura nem volt öntudatos, nem ismerte saját értékeit s azok fontosságái. Ha volt is bizonyos tradiciószerű ragaszko­dás sajátos különvilágához, az üz­leti élelmesség gondoskodott róla,

Next

/
Thumbnails
Contents