Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-10-04 / 40. szám

HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VHS&RNiP. Sísfkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptuíajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: i MAGY GYÖRGY, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. A kat. nagygyűlés visszhangja A figyelmes szemlélő észrevehette, hogy az ország katolikus lakosságának negyedfél évtizede óta szokásos évenkénti seregszemléje az utóbbi években bizonyos változásnak vetette alá programmját. Mig ugyanis a régebbi kat. nagygyűlésnek tárgysorozata inkább extenzive volt gazdag, vagyis fölölelte a katolikus családi, társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági éleinek legkülönbözőbb ágait és föladatait: addig újabban inkább intenzív erejét akarják hatványozni azáltal, hogy egy-egy fontos és égető kérdést minden oldalról megvilágítanak és az egész ország színe elé tárnak. Ilyen volt a Szent Imre-jubileum, a családvédelem, Krisztus és a gyermek stb. Az ezidei kat. nagygyűlés tárgyés eszmekörét ez a kérdés tölti be : Krisztus és a falu Mondanunk sem kell, hogy a falut nem pusztán mindennapi életmegnyilvánulásában és munkásságában, nem testi és anyagi, hanem szellemi és erkölcsi viszonylataiban tárgyalják a nagygyűlés illusztris szónokai, kik ha nem is mindnyájan falusi emberek, a falunak életét eléggé ismerik ahhoz, hogy elfogulatlan biráíatot mondhassanak róla. E bírálatnak célja nem a városi ember kultúrfölényének hangoztatása, hanem a város és falu különböző életviszonyainak megértő tárgyalása, nem az elkeserítő kritika, hanem annak a szakadéknak áthidalása, mely különösen a háború utáni világban elválasztotta a várost a falutól! és sokszor a kettőnek lakosságál szinte kész ellenségként állította szembe egymással. Krisztus és a falu: ez a rövid és velős jelmondat, ahogy a nagygyűlés egész tárgysorozatát meghatározza és szinte korlátozza is: úgy egyúttal biztosítéka annak, hogy a falu legégetőbb és legvitásabb kérdéseit igazán krisztusi szellemben igyekeznek tárgyalni és megoldani. Erre a krisztusi szellemre pedig ugyancsak nagy szüksége van a falunak is, hiszen aki rajta tartja a kezét a falusi élet ütőerén, annak .átnia, éreznie kell azokat a veszedelmes tényezőket, amelyek a falu lakosságának egyensúlyát egyre jobban fenyegetik és veszélyeztetik. Vallási tekintetben nemcsak a különböző amerikai szektákra utalunk, melyek különösen a dollár evangéliumával hódítják a maguk pártjára a híveket és bontogatják az amúgy sem túlságos erős lábon álló magyar egységet, hanem rámutatunk a minden felekezeti szemponton fölül álló és minden felekezetet egyaránt érdeklő és érintő kérdésre: a falusi nép világnézetének elanyagiasodására. A falusi ember lelkét a garas tölti be. Ha vallásos, nemzeti vagy kulturális áldozatról van szó, mindent a garas szemével néz. A hitélet manap virágzóbb a városokban, mint a falun. Városhelyütt egyre új templomok épülnek, falun még új harangokra sem telik. Városhelyen az utolsó másfél évtizedben megkétszereződött a lelkészségek száma, faluhelyen elkeserítő ,és me^alá^ó küzdelmet kell a papnak vivnia, hogy kenyeréhez, igen, jogos kenyeréhez jusson. S e harcok mind, mind elsősorban a hitéletnek válnak kárára. Társadalmi tekintetben az eddig mintaszerű és nemzetfönntartó falusi családi életet is kikezdte a modern kor rákfenéje, az egyke és a válás. Ehhez járul a gyűlölködés, a pörlekedési mánia, az osztályharc, az „uri rend" iránti egyre mélyülő gyanakvás, bizalmatlanság és ellenszenv: bizony nem krisztusi lelkületnek virágai. Nemzeti tekintetben talán még nem olyan intenzív és közeli a minden nemzeti érzést letaroló bolsevizmusnak veszedelme, mint a város munkástömegeiben és „alvilági" kétes exisztenciái között. Nem szabad azonban felednünk a saját vörös történelmünknek azt a kiáltó tanulságát, hogy a falu mindadddig némán és közönbösen nézte a bolsevizmus tobzódását és pusztítását, mig annak hullámai el nem érték a saját portáját. Több krisztusi szellemet a faluba, mert a falunak szüksége van rája: ez az ezeidei kat. nagygyűlés meggyőződése és szándéka. A meggyőződés a mienk is, a szándék megvalósításához adjon erőt és áldást az, kit a nagygyűlés így hirdet : Krisztus és a falu! Dr

e Magyaráaz Ferenc. z ingatlanok kisebb értékének ujboli megállapítása Több oldalról hangzott el panasz j a tekintetben, hogy az adóhatóságok I az eladásra kerülő ingatlanoknak a szerződésben feltüntetett vételárát nem fogadják el a vagyonátruházási illeték kivetési alapjául, hanem ennél sokkal magasabb éríék után vetik ki az illetéket. Sok esetben megtörténik, hogy a birói árverésen eladásra kerülő ingatlanok elért vételárát sem fogadják el alapul, hanem becslés alapján sokkal magasabb érlék u*án történik a kiveiés. Az adózó közönség több izben sérelmezte ezen rendszert, mert az sok esetben az ingatlan forgalmat nehezítetté meg. A pénzügyminisztérium enélfogva J a több oldalról elhangzott panaszo- | kat a kérdést tanulmányozás tárgyává tette és mivel úgy látta, hogy a vagyon átruházási illeték kulcsának a leszállítása a kincstárnak nagy kárt okozna, helyesebbnek tartja szabályozni az ingatlanok íegkisebb értékének megállapítását. Az elmúlt napokban egy rendelettervezet is készült, mely megállapítja azon alapelveket, melyek mellett az illetékkivetés az eddiginél igazságosabb forgalmi ér'ékmeghatározása történhetik. A rendelei a közel jövőben meg fog jelenni, az érdekeltek várakozással néznek eléje, mert attól várják sérelmeiknek legalább részbeni orvoslását, mert teljes rendezésre nem számíthatunk. Amikor elhatároztuk, hogy a pápai Ipartestület fennállásának 50 éves jubileumát ipari és mezőgazdasági kiállítás keretében, Ünnepi Héttel egybekapcsolva üljük meg, az a gondolat vezetett bennünket, hogy ezt az évfordulót, mely eredetileg csak a város társadalmának egy rétegét érintette, kiemeljük ebből a részleges jelentőségéből és az egész város minden lakosának közös ügyévé tegyük. Azon meggondolás vezetett bennünket ebben az elhatározásban, hogy a városi települések alapja az iparosodás, hogy minden város legősibb lakosai kézművesek voltak, ha tehát ez az osztály ünnepet ü!, akkor abban részt kell venni mindenkinek aki a városhoz tartozik. Most, amikor le-f.ar.uk a jubileumi ünnepségek sorozatát és befejeztük a rendezés felsgám iását is, igazolva látjuk azt, hogy kiindulásunk helyes volt s városunk minden lakosa megérezte és megértette szándékainkat és sikerült a város? a maga teljes egészében oly közei hozni lakosságának érzésében és törekvéseiben, amilyen összefogásra csak ritkán és kivételes alkalmakkor akad példa. Illesse ezért köszönet mindazokat, akik céljaink elérésében segítségünkre voltak. E'sősorban a magyar királyi Kormányt és annak szakminisztereit, az iparügyi, kereskedelmi és földmivelésügyi Miniszter Urakat, akik semmiféle jogos kérelmünk elől nem zárkóztak el, hogy segítségünkre legyenek. Illesse köszönet a kiállítást megnyitó Iparügyi Államtitkár Urat és a vele együtt körünkbe jött többi miniszteri kiküldötteket. Veszprém vármegye Főispánját, aki szívügyévé tette mozgalmunk sikerét és akinek jótékony segítségét minden lépésünknél éreztük. De Veszprém vármegye Alispánja, városunk szeretett Polgármestere, Iparhatósági Biztosa és Képviselőtestülete is olyan jóakaratot tanúsított az iparostársadalom ezen mozgalma iránt, melyért hála és soha el nem múló köszönet jár ki számukra. A város Képviselőtestülete nagy anyagi áldozatta! is hozzájárult az ünnep emlékezeíessététeiéúez, nagylelkű házadománya és a kiállítás anyagi sikere együttesen lehetővé teíte, hogy az ipartestületnek ma már meg van az a három egymá9 mellett fekvő háza, melyeknek helyén