Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-09-27 / 39. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEÜ VASÁRNAP. Pápa, 1936 szeptember 27., vasárnap. XXXIII. évfolyam, 39. szám. ARA: 16 FILLÉR. S£erkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Amire legiÉib von szubség Irta: Mihalovics Zsigmond az A. C. orsz. igazgatója. Amikor a Katloikus Akció munkássága a magyar falu felé közelít, meg kell éreznie azt a súlyos lelki gátlást, amelybe ütközik. A feszültségi teret az intelligencia és a falu népe, mint két osztály között. Az osztályközi feszültség bizonyos fokig egészen természetes. Elkerülhetetlen, hogy legyen, magának az osztályoknak létéből következik s növekedése annál nagyobb, mivel nagyobb a fokozati távolság, ami a magyar falusi nép és az értelmiség osztályok között kialakulóban van, az több ennél: súlyos és feszélyező jelenség s magának a katolicizmusnak joga van az örök erkölcs mérővesszejével megmérni, hogy a jelenség már nem öltött-e immorális méreteket. A katolicizmusnak minden kérdésében leginkább a katolicizmusnak joga van őszintén beszélni s felvetni a kérdést: erkölcsileg jogosult és nemzetpolitikai szempontból egészséges-e egyik oldalról az úrgyűlölet, a másik oldalról a falusi nép lenérése, vagy ami ennél még rosszabb, a teljes közömbösség a falu problémái iránt. Egy konkrét eset kapcsán — Szabó Zoltán „Tardi hely-zet" c. könyvével kapcsolatban — érdekes vita vetődött fel a lapok hasábjain. A falusi intelligencia nem egy prominens képviselője állította, hogy tulajdonképen nem lehet megszerettetni magukat a néppel; a falusi nép a dolog természeténél fogva nem szeretheti azt, aki tőle adót hajt be, vagy közigazgatási ügyekben jár el, egészségügyi intézkedéseket hajt végte stb. Ez ellen nem lehet tenni, tudomásul kell venni a helyzetet s ebben nem történhetik változás: maradnia kell mindennek a régiben. índuljunkakövetkeztetésből tovább: maradna minden a régiben! Tehát maradna a mostani hideg, kényszerű viszony. Vájjon milyen lelki kihatásokkal jár a falu népére ennek további állandósulás ? (Most csak lelki kihatásokról beszélek s nem beszélek intelligencia érdekeiről: érdekből úgysem lehetne lelki szociálpolitikát csinálni 1) Nem is nagyon kell képzeleti konstrukciókat állítani fel arról, hogy mi lenne a fejlődés útja annak a helyzetnek állandósításával, hisz a „fejlődés" máris megindult, a falu máris külön világnak érzi magát, kifosztottnak, alacsonyabbrendünek, háttérbeszorítottnak, lenézettnek — s a katolicizmus előtt ennek a tömegalacsonyabbrendüségi érzésnek, outsiderségnek lelki kárai a fontosabbak és súlyosabb mérlegreesőek, mint az a veszélyes szociális feszítőerők, határozottabb forradalmi erők, amikor felgyüjtenek 1 Immorális a nemzet számban s ma érdekben és szerepben legsúlyosabb osztályát ebben a helyzetben hagyni; igy nemzedékek kapnak egyre kevésbbé gyógyítható lelki sebeket. Hogy az így előállott helyzet nemzetpolitikai, sőt belpolitikai szempontból is veszélyes, az legfeljebb emberi ösztönerő a magasabb társadalmi osztályok számára : érdek, tehát csak negatívum. Az A. C. idei programmja éppen ezért nem foglalkozik vele, mert hiányzik belőle az az alap-principium, ami nélkül magának a Katolikus Akciónak a falu felé, — a falu lelke felé való tevékenysége nem hajtható végre : a szeretet odahajlása a falu problémái fölé. Most csak annyit mondunk erről a tüskés és fájdalmas kérdésről. Hogy mit tegyen a katolikus intelligencia ezen a téren : éppen azt akarja megmutatni és eldönteni az A. C. idei programmja és az idei Kat. Nagygyűlés ! Beszámoló % a város félévi pénzügyi gazdálkodásáról Hamuth János polgármester e hét szerdáján megtartott városi közgyűlés keretében számolt be a város félévi pénzügyi gazdálkodásáról. A nagysikerű és a város polgárságát mindenben megnyugtató jelentést kivonatosan az alábbiakban közöljük. Az 1936. év január 1-éíől julius l-ig a város bevétel 405591-90 pengőt a kiadásai pedig 410897 01 pengőt tettek ki. Összehasonlítva a folyó évi bevételeket a mult év hasonló időszakának bevételeivel azok 5049* 15 pengő többletet mutatnak, többlet mutatkozik a kiadásoknál is. A kiadások emelkedésének oka az újabb nyugdíjazásokban, illetmény emelkedésekben, kölcsön visszatérítés és egyes szüséges beruházásokban található. A város bevételei közül emelkedés mutatkozik a vasúti vámnál, a városi pótilletéknél, húsfogyasztási adónál, a tételes kereseti adónál, az italmérési illetéknél és a föidbérnél. Viszont csökkenés állott be a kövezetvámnál, helypénznél, vízdíjnál, a vágóhídi-dijnál, a lakbérnél, exportvágásnál, villamostelep hozzájárulásnál. A jövödelemcsökkenést szembeállítva a jövödelem emelkedésével, végeredményben 8120 pengő emelkedés mutatkozik, ami a város anyagi j helyzetének javulását bizonyítja. A polgármester ez évben is a múlthoz hasonlóan gondosan ügyelt arra, hogy a város tartozásai az esedékesség idejében rendeztessenek, sőt azonfelül lényeges törlesztést eszközölt egyes régebbi tartozásokra is és ennek volt a következménye, hogy a város hitelképessége teljes mértékben helyreállott. Ezen év első felében a tartozások törlesztésére 50475 pengő, az esedékes kamatokra pedig 28708 pengő lett kifizetve. A még mindig nagymérvű kamat ugyan a város súlyos helyzetét látszik bizonyítani, ennek ellenére is kétségbeesésre ok nincsen, mert helyes és célszerű gazdálkodással, mit eddig is követett a város, lassacskán teljesen megszabadul a tartozásoktól. Jelenleg a függőkölcsönökből már csak 7000 pengő tartozás áll fenn, ami még ez év folyamán kifizetést nyer. A város üzemei közül ezen év folyamán jövödelem emelkedés mutatkozik a mozgófénykép-színháznál s ezzel eltűnt az itt mutatkozó deficit is. Beszámol a jelentés a tisztviselők munkateljesítményéről, Magatartásáról és szorgalmáról és minden tekintetben a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a tisztviselők munkájáról. Dl f Minden újságolvasó, aki a külpolitikai eseményeket csak kissé is figyelemmel kíséri, megállapíthatja, hogy Európa majdnem minden nemzete forrongásban van. Uj útakat, új társadalmi formákat, új politikai irányokat keresnek a nemzetek; abban a hitben, hogy ezek az új társadalmi és politikai keretek boldogabb, jobb helyzetet eredményeznek majd. Ha okait kutatjuk ezeknek a forrongásoknak, megállapíthatjuk, hogy a világháború következtében nagy néptömegek hoztak áldozatot a nemzet érdekében, s ezek most fokozottabb politikai jogokat követelnek maguknak a kormányzásban is. Ezek után, ha azt kérdezzük, hogy mi lehet az a politikai irányzat, melyet a magyar nemzetnek követnie kell, hogy ezekből a forrongó időkből testvérharc nélkül kikerülhessen, csak két szóval felelhetünk : népi politikát! Népi politikát olyan értelemben, hogy az országgyűlés, a kormányzat és a vezető társadalmi osztályok minden megnyilatkozásukban a nép boldogulását, életszínvonalának és kultúrájának emelését tartsák szem előtt komoly keresztényi és nemzeti alapon. Vegyük most röviden sorra azokat a társadalmi osztályokat, melyekkel a népi politikának foglalkoznia kell és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Nemzeti, társadalmi és szociális szempontból a legszerencsésebb osztályoknak a gazdaságilag önálló és magántulajdonnal rendelkező kisgazda, kisiparos és kiskereskedő osztályokat kell tekintenünk. Ezek az osztályok több-kevesebb magántulajdonnal rendelkeznek és így ahhoz ragaszkodnak is. Termelésben nem csak testi munkával, hanem szellemi eszközökkel is részt vesznek. Mint önálló gazdasági egységek az élettel közvetlenül érintkeznek, annak nehézségeit ismerik és igy követeléseikben is mértéktartók. Ezek mind olyan tulajdonságok, melyek a nemzet szempontjából előnyösek, ezáltal a társadalom legkomolyabb alaprétegeit képezik és szaporításuk és magántulajdonhoz való juttatásuk a népi politika legsarkalatosabb feladata. Jelszóul kell itt kikiáltani: minél több magántulajdonnal rendelkező, gazdaságilag önálló kis exisztenciá t