Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-09-20 / 38. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VflSARNIIP. Síerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszéni: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. 48 százalékos pótadó lesz Pápán A város vezetősége összeállította az 1937. évi költségvetést, melyet az elmúlt héten adott ki a képviselőtestület tagjainak áttanulmányozás végett. A költségvetés adatai szerint a városnak előrtliiható szükséglete 850.836 P, ezzel szemben a fedezet 792.785 P, tehát a hiány 121.051 P, melynek fedezetéről a város 48 százalékos pótadó kivetésével kiván gondoskodni. A bizottságok a költségvetés tárgyalását megkezdették, az eddigi tárgyalásokból is láthatóan a bizottságok a szükségleti résznél még további lefaragásokat fognak eszközölni, amiből remélni lehet, hogy a pótadó végeredményben 46 százaléknál nem lesz nagyobb, ami a tavalyival szemben 1 százalékos emelkedésnek felel meg. A költségvetés szükségleti és fedezeti részét vizsgálva megállapítható, hogy mind a szükséglet, mind a fedezet csökkenést mutat. Lényeges jövödelem csökkenés mutatkozik a kereseti adónál, a helypénz bevételeknél, az exp rtvágatási díjaknál, a borfogyasztási adóknál stb. Az öszszes jövödelemcsökkenés a 31 ezer pengőt meghaladja. Emelkedés mutatkozik a husfogyasztási adónál, a forgalmi adó tészesedésnél, a városi pólilletéknél és a személfuvarozási díjaknál. A szükségletek emelkedése a város vezetőségének legnagyobbfoku takarékossága mellett sem volt elkerülhető, mert mind olyan beruházások tették azt szükségessé, amelyek a város életére nagy kihatással vannak és legnagyobb t észben a képviselőtestület által már megszavaztattak. Igy a szükségletek emelkedését indokolttá tette a repülőtér építkezésének költségei, a SzalmaváryKovács-utcában levő Máday-féle telek megvásárlása, a Tókerti elemi iskola építési költsége stb. A költségvetésben beállított szükségletekből 41-57 százalék esik a személyi, 58 43 százalék pedig a dologi kiadásokra. A személyi kiadások a költségvetés szerint a létszámcsökkentés ellenére is csak lényegtelen mértékben csökkennek, aminek oka az, hogy a folyó évben eszközölt nyugdíjazások folytán a város nyugdíjterhe lényegesen növekedett. A város üzemeinek bevétele előreláthatólag örvendetesen javulni fog, különösen szép eredményre lehet számítani a villanyüzemnél, ahol úgy a világí'ási, mint az ipari fogyasztók száma folytonosan emelkedik. Kapunyitás Mire e sorok megjelennek, a dunántuli Athén összes iskoláinak kapui megnyílnak a kétezret meghaladó közép- szak és felsőiskolások előtt. De ugyanakkor ránehezül a szülőkre is az egyre súlyosabbá és vigasztalanabbá váló gond, amelyet gyermekeik neveltetése a szülői léleknek okoz. Régen is és mindenkor gond volt, föladat volt, áldozat volt a gyermekek neveltetése. Gond, mely hosszú éveken keresztül nőttön-nőtt, hiszen a régi jó magyar közmondás is azt tartja: &kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Föladat volt, amelyet azonban a találékony szülői szeretet mégis csak megtudott oldani, mert képes volt meghozni az ezzel a föladattal járó áldozatokat. S ennek a nagy áldozatkészségnek meg is volt a múltban a gyümölcse: a gyermek, kivált ha volt tehetsége és szorgalma, kitanult, megszerezte a szükséges általános és szakműveltsé-x get és eltudott helyezkedni az életben. De most? Most először maga a taníttatás is hasonlíthatatlanul nagyobb gond, mint régen volt. Az egész világra súlyosodó anyagi válság nagyon természetesen kihat az élet összes viszonylataira, tehát az iskoláztatás anyagi oldalára is. A készpénz forgalom csökkenése megnehezíti a teljes ellátásért járó havi díjak pontos fizetését; a készfizetéses tisztviselőosztály illetményei viszont eléggé redukálódtak, úgy hogy két gyermek taníttatása sokszor megoldhatatlan probléma a vidéki szülőknek. S a tandíjról és a könyvek és tanszerek áráról még nem is esett szó. Pedig az inteligens középosztály mégiscsak szeretné, ha gyermekei is elsajátítanák azt a műveltséget, mely nélkül manap jóravaló iparos sem lehetne belőlük. Az általános műveltség egyenes arányban, sőt duplán arányban van az iskoláztatással: oka és okozata neki. Mennél nagyobb a műveltség, annál nagyobb az iskola felé való tódulás és mennél többen járnak mennél magasabb iskolába, annál nagyobb az általános műveltség is. De manap az iskoláztatás gondját szinte a végtelenségig hatványozza az egyre nyíltabbá és megoldhatatlanabbá váló kérdés : mi lesz azután ? Mi< lesz- gyermekeinkből,' ha elvégezték-^iskoláikat ?• Mit csináljanak, mihez kezdjenek az érettségi bizonyítványukkal, az oklevelükkel ? Mit használ az egyetemen a numerus clausus, ha az élet még szigorúbb numerus clausus-szal zárja el a kenyérkereső pályákat azok elől a fiatalok elől, kik oklevéllel a kezükben hosszú, kínos, meddő, idegsorvasztó éveken által keresik a kenyeret, egyre csak keresik, de megtalálni nem tudják ? És mi lesz abból a nemzedékből, mely az élet legszebb és legproduktívabb szakában még csak nem is gondolhat családalapításra? Ez a gond már nemcsak a szülőké, hanem a tanult és diplomás fiatalságé is. Ez a gond nem lesz kisebbé vagy könnyebbé azáltal, hogy sokan érzik, sokan viselik. Ez a gond lassan-lassan felőrli a sajátmagunkba, az emberekbe, a jobb jövőbe vetett hitet. Ez a gond az elmét elfásítja, és a szívet lázongó vagy kétségbeejtő érzelmekkel telíti., Ez a gond tehát a jövő megrontója,, nemzeti veszedelem, súlyosabb átok Tri^npn-r \ ) j

|áí .is. • , ffyy** ... Kitárulnak a múzsák kapui. De mintha nem a tudományok mosolygó múzsái, hanem ijesztő Erynnisek állnának ott e kitárt kapuk mellett, hogy visszariasszák a befelé törekvőket. S mintha Dante Poklának kapufölirata volna írva a múzsák hajlékának bejárata fölé: „Lasciate ogni speranza„ . . . hagyjatok föl minden reménnyel! De nem, nem szabad így szólnia magyar ajaknak 1 Csak hadd táruljanak e kapuk, mert onnan belülről fény csóva világít bele a jelennek sötét éjtszakájába : ha mindent elvehettek is tőlünk, földünket, városainkat, jogainkat, nyelvünket, nevünket, szabadságunkat, ha történelmünket meghamisították és jövőnket ki is akarják ölrii: a műveltségünk az egyedüli kincsünk, melyet el nem rabolhattak tőlünk. Ez a műveltség nyitotta jneg most kapuit számodra, magyar fip, magyar leány adja Isten, hogy sokat. gyigthpss-belőle magadnak és hazádnak, melynek te vagy reménye, jobb jövője. Dr. Magyarász Ferenc. Mit hoz az új mozi-szezon? Azok a pesszimisták, akik néhány balsikerü magyar film után azt hirdették, hogy a magyar filmgyártás nagy ftllendülése meg fog torpanni — tévedtek. Felesleges hangsúlyozni, hogy ez a tévedés mennyire örvendetes és szerencse, hogy ez a peszszimista hangulat, amely már kezdett elterjedni, szertefoszlóban van. Ezeket óhajtjuk előre bocsátani akkor, amikor az idei mozi szezon kezdetét veszi. Ebben az évben nagyszerű magyar filmek kerülnek bemutatásra. M nden film komolyabb kiállítású, drága pénzen igyekeztek a külföldi nivót megközelíteni. Szinte zavarba vagyok melyik filmet is írjam ezek közül előbbre, annyi nagy és jó magyar film lesz a szezonban. Évforduló, Páger Antal komoly témájú filmje, Havi 200 fix, Jéghercegnö, Sárga csikó, Pókháló, Pogányok, Nászút féláron, Arany ember, Noszty fiu esete Tóth Marival stb. stb. mind komoly sikerek lesznek. Tekintettel az idei bőséges magyar filmtermésre, lehetségessé vált, hogy a külföldi filmek közül csak az igazi nagy produkciókat hozza a mozi. Bemutatásra kerül az egyetlen Greta Garbó film, a közeljövőben még csak az egész világon a salzburgi ünnepi játékokon bemutatott film a Romeo és Júlia, a történelmi hűséggel megrendezett Dickens regényből készült film a Guillotine, Korda Sándor a zseniális magyar származású rendező pompás filmje a Rembrandt és a Csodatévő ember, Marlene Dietrich a holywoodi hires filmcsillag színes filmje Allah kertje, a velencei film versenyen a legkiválóbb filmszinésznő címet elnyerő Anna Bella filmje a Kék dandár. Ugyanezen a filmversenyen első díjjal kitüntetett film Kalifornia császára, a legjobb amerikai vígjátékok, Paula Wesely filmje a Nő, Bolváry Géza rendezésében kb. 3 film, az elmúlt szezonban nélkülözött Gaál Franci filmek stb. Ezek után valóban csak rossz álom marad az unalmas film. És az itt felsoroltak csak csekély hányada a még megje'enő jó filmeknek. A mozi vezetősége komoly áldozatokkal mind : olyan filmet kötött le, melyekkel csak a pesti premier mozik rendelkeznek. Müveit és képzett kritikusok már