Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-08-02 / 31. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. A magyar fiatalság szociális elgondolásainak gyakorlati megvalósítása E lap hasábjain már foglalkoztunk a magyar fiatalság és a falu népének kapcsolata cím alatt azokkal, a szociális és kulturális gondolatokkal, melyek a mai magyar fiatalságot foglalkoztatják és a magyar lét nagy kérdéseinek komoly megoldásához vezethetnek. Jelen soraimban pár gon. dolattal arra kívánok rávilágítani, ahogyan ezek a szociális elgondolások a gyakorlatban megvalósulhatnak. Szép példája ennek az egyetemi ifjúság köreiben megszervezett munkatáborok intézménye. Itt az egyetemi fiatalság is testi munkát végez a melléje beosztott földmunkások irányítása mellett. Kölcsönösen megtanulják egymás munkáját becsülni, mert viszont a testi munka után esténként ismeretterjesztő előadásokat tartanak a munkásoknak és így közvetlen, bizalmas együttélés kapcsán győződhetnek meg a magyar földmunkásnépnek bajairól és ismerik meg lelkivilágát. Hasonló ehhez a szegedi egyetemi hallgatók környezettanulmányai a szegedi és általában alföldi tanyavilágban. Ezek a fiatal korban szerzett benyomások igen mélyen megmaradnak és ha mi is belekerülünk az ország politikai és közgazdasági életének irányításába, már tapasztalataink alapján tisztában vagyunk a legszükségesebb problémák megoldásával. * Ezt a célt szolgálja a Prohászka munkaközösségek szociális programmja is, melynek keretei között a katolikus magyar, fiatalság kezdte meg munkálkodását, a magyar népi eszme szolgálatába állítva erőit. Városunkban a fiatalság szociális és kulturális elgondolásainak gyakorlati megvalósítására — nézetem szerint — egy általános, átfogó szociális munkamozgalom megszervezésére lenne szükség. Ennek feladata Üenne a magyar néppel való kapcsolatnak tervszerű felvétele, a velük való foglalkozás, munkatervek kidolgozása és komoly végrehajtása. Természetesen kezdettől fogva szem előtt tartva működési terünknek speciális viszonyait és a táj igényeit. Ezt a munkamozgalmat ugy képzelem el, mint egy meghatározott cél érdekében való csoportosulást, melynek feladata lenne városunk népének és a környező falvak lakosságának, továbbá különösen a földmíves és iparostanonc ifjúságnak felkarolása, az őket érdeklő kérdésekről előadá-' sok tartása és az előadások után a hallgatósággal közvetlen eszmecsere folytatása. Tavasztól kezdve késő őszig ki lehetne menni a közeli falvakba előadásokat tartani pl. a falu közegészségügyi problémáiról, az adózásról, a községnek polgárait támogató tevékenységéről és hasonló közfontossággal bíró és ismereteket bővítő tárgykörökről. Nagy szüksége lenne városunknak egy iparostanonc-otthonra is, ahol az iparos ifjúságot a szociális munkamozgalom tagjai vennék valláserkölcsi, szociális és kulturális nevelés alá. Személyes meggyőződésem alapján ugy látom, hogy az iparosifjúságnak társadalompolitikai ismeretei nincsenek. Ez az ifjúság a hat elemi és az iparostanonciskola elvégzése után rögtön kikerül az életbe, anélkül, hogy fontos társadalmi jelenségekről és itt szereplő fogalmakról tiszta képet tudna alkotni magának. Ez azután az oka, hogy nagyon könynyü ezt a kellő ismeretekkel és kritikával nem rendelkező fiatalságot és ifjú munkásokat helytelen irányba vezetni és a szociáldemokrácia táborába tömöríteni. A munkamozgalom feladata lenne, hogy különböző társadalompolitikai problémákról előadásokat tartson és rámutasson pl. a magántulajdon szükségességére a társadalomban, vagy a társadalmi osztályok és politikai pártok szerepére a nemzet életében. Valamint az is, hogy a magyar nép számára a saját osztályaiból nevelnénk vezetőket, az irányítást természetesen magunknak tartván fenn. Ezzel a szociális mozgalommal főleg azt a célt óhajtjuk szolgálni, hogy az értelmiséghez tartozó magyar fiatalság megismerje a népet, annak lelkivilágát és bajait. Viszont a nép is megismerje az ő vezetőit, bízzon bennük, tudja becsülni annak szellemi munkáját és félretegye az oktalan „úrgyülöletet". Ezáltal a magyar népet a mai válságos helyzetben is meg tudjuk tartani a keresztényi és nemzeti alapon. Minden összefoglalás, ha az dióhéjszerü mértékre szorul össze, bizonyos rapszodikus ízt nyer. Rapszodikus tehát ez a rövid összefoglalás is, mellyel megkíséreltem bemutatni a fiatalság szociális elgondolásainak gyakorlati megvalósulhatását. Azonban bármily vázlatos legyen is az így nyert kép, meg lehet állapítani belőle, hogy a mai magyar fiatalság, — szemben a háború előtti állapotokkal — hatalmas lépéseket tett abban az irányban, hogy a város és falu népéi demokratikus, de nemzeti alapon álló egységbe olvassza. Ez biztosít bennünket arról, hogy az uj nemzedék bizonnyal ott lesz az új, mély és széles magyar faji szociális és kulturális fejlődés megvalósításánál. ónody Dezső. „Pápai" cigaretta a Pápai Hét alkalmával A m. kir. Dohányjövedék központi igazgatósága a Pápai Ünnepi Hét rendezőbizottságának kérelmére elhatározta, hogy a Pápai Hét alkalmával egy teljesen új minőségű cigarettát hoz forgalomba és ezt az egész hét tartama alatt árusítja az összes dohánytözsdékben. Az újfajta cigaretta a város színeit viselő kék és piros dobozban lesz csomagolva, egy-egy csomagban 20 drb. cigaretta lesz. A cigarettákon „Pápa" felírás lesz, mint a cigaretta elnevezése és a város címere díszíti. A dobozon pedig Pápai Ünnepi Hát felírás és a cigaretta neve, hátul pedig dobozzáróként Závory Zoltán rajztanár által készített művészi rajzú vignetta. A „Pápai" cigaretta augusztus közepe táján kerül forgalomba. A Dohányjövedék központi igazgatósága a Pápai Ünnepi Hét alkalmával a pápai Dohánygyár útján maga is kiállít és ezen célra a rendezőség egy külön termet bocsájt a Dohánygyár rendelkezésére. A Dohányjövedék ez alkalommal bemutatja a hírneves pápai szivarok gyártási módját nyolc kiválogatott magyar ruhás dohánygyári munkásnő által. Nyári csatangolás Sokan vetették már szememre, hogy a nyári nagyszünetet külföldi utazásokra használom fel s — Uram bocsá' 1 — még hozzá felolvasásokkal a külföldnek propagandát is csinálok. Egyesek még azt is hozzáteszik, „lehet, hogy a magyar földet nem is ismeri". Nos, megnyugtatom az illetőket, hogy Nagymagyarországot jórészt gyalogosan bejártam s arról annak idején vetítettképes előadásokat is tartottam s mikor hazám földjét megismertem, csak azután léptem át a határokat. Ezután rendesen a nyári vakációmat megfeleztem, s fele időt itthon, felét meg külföldön töltöttem el. Mig a mult év nyarán csak a külföldön jártam, addig ez idén teljesen hazámnak szentelem időmet. Mindenki elsősorban ismerje meg azt a helyet, ahol állandóan lakik, majd annak közvetlen környékét. Vajon hányan vannak pápaiak, akik elmondhatnák, hogy ismerik lakóhelyüket s bejárták annak minden zegét-zugát. Azt hiszem, igen kevesen. Van, aki csak a főútvonalakat ismeri, mások csak azt a városrészt, amelyben laknak. Találtam olyanokat, akik azt állították, hogy Pápa minden részében voltak, de aztán kisült, hogy már 8—10 éve nem jártak egyik vagy másik városrészben. Pedig 8—10 év alatt mennyi változás történhetik. Régi házak eltűnnek, új házakat építenek, sokszor új utcasorok avagy új parkok keletkeznek. Nem is kell egyebet említeni, csak a Tókertvárost. Aki e városrészben csak pár éve nem járt, hát rá se ismer. Derék, tevékeny polgármesterünk a rendelkezésére álló csekély anyagi eszközök mellett is, hol itt-hol ott, megváltoztatja városunk arculatát, és az idevetődött idegenektől jól esik hallani, hogy az új alkotások becsületére válnak alkotójuknak és előnyére Pápa városának. Mikor a nappali hőség csillapodni kezd, járom Pápa utcáit s mondhatom, hogy sok érdekeset láthatunk. Csak így lehet egy helyről tiszta képet alkotni. Eszembe jut ilyenkor, hogy sok-sok világjáró milyen felületes kritikát mond egy-egy városról, mert a legtöbb csak egy-két főbb útvonalát futja át, mig a város nagy részét legfeljebb a térképen nézi meg, ha megnézi. Ma a Tókertváros utcáit róttam. Ezt a városrészt elegen leszólták már.