Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-07-12 / 28. szám

Pápa, 1936 julius 12., vasárnap, XXXIII. évfolyam, 28. szánt POLITIKUS HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VSSÜRNSP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-jtca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DE. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Á magyar fiatalság és a falu népének kapcsolata Azok a szociális és kulturális gondolatok, melyek a"mai magyar fiatalságot foglalkoztatják, feltétlenül nagy szerepet fognak játszani a jövő magyar politikai életben. A fiatalság ezzel megtalálta azokat a kereteket, melyek az erők egymásratalálását célozzák és a magyar lét nagy kérdéseinek komoly megoldásához vezethetnek. A háború előtti fiatalság egyáltalában nem mutatott érdeklődést a szociális problémák iránt. Ennek oka abban rejlett, hogy Nagymagyarország bőséggel rendelkezett azokkal a feltételekkel, melyek úgy a diplomás, mint egyéb képzettségű fiatalság elhelyezkedését lehetővé tették. Ma viszont, a munkanélküliség és a gazdasági válságok korában élünk és a fiatalság nem tud elhelyezkedni, munkához jutni. Igy akaratlanul is vizsgálni kénytelen azokat a tényezőket, melyek elzárják előle az érvényesülés útját. Hazánk szociális és kulturális viszonyainak kimerítőbb szemlélete nyomán eljutott a magyar fiatalság a falu problémáihoz és észrevette ennek az azelőtt nagyrészt figyelmen kívül hagyott társadalmi rétegnek a súlyát. Már a világháború felhívta a társadalom figyelmét a falu népére, megismerték kiapadhatatlan őserejét és a benne rejlő értékeket. A magyar falu gazdasági, szociális és kultúrális fejlődésének elősegítésére éppen azért a magyar államnak és társadalomnak minden eszközt meg kell ragadnia. A súlyos gazdasági helyzet, valamint a Trianon okozta megcsonkítottságunk mind jobban és jobban megnehezítik a fejlődés menetét. A majdnem ráfizetéssel járó mezőgazdasági termelés, a nehéz értékesítési viszonyok, a gazdaadósságok és a súlyos közterhek mind kétségessé teszik, hogy a falu fejlesztésének eddigi irányát meg tudjuk-e tartani. Éppen ezért komoly szükségünk van arra, hogy a magyar fiatalság, mely egykor vezetője lesz az ország politikai életének, részletes betekintést nyerjen a jobb sorsra érdemes magyar falu életébe. A fiatalság és a magyar falu kapcsolatának szorosabb kiépítését célozzák a különféle munkatáborok, a faluvezetéséről tartott tanfolyamok, valamint az Actió Catholica őszi nagygyűlésének programja is, mely ezen témát választotta megvitatása tárgyául. Foglalkoznunk kell a magyar falu kérgeskezü, nehéz munkában görnyedő népével. Ki kell emelni mai súlyos helyzetéből, emberibb magyar sorsot kell juttatni nekik. Ezt kívánja a nemzet és a magyar fiatálság egyetemes érdeke. Mert csak ez esetben lehet számítani arra, hogy az ifjúság elhelyezkedést, kenyeret kap és ismereteit a .nemzet számára hasznosítani tudja. Minnél több biztos kis existenciával rendelkezik a magyar társadalom, annál erősebbnek mondható, mely azután megbírja úgy az állam, mint a társadalom erősebb kiépítését. Éreznünk kell, hogy amikor egy főldmívessel kezet fogunk, testvéri emelt mesterséges válaszfalakat. Csak az a politika lehet helyes, mely ezeknek a mesterséges válaszfalaknak az élét csorbítja és a nemzet egész egyetemét bekapcsolja az építő hazafiúi munkába. A magyar életnek alapja a magyar falu, mellyel bennünket fiatalokat a nagy nemzeti összefogás jegyében, keresztényi alapon akarjuk hazánk újjáépítését véghezvinni. Prohászka Ottokár örökigazságú szavai élnek bennünk: „Dolgozni jöttem, dolgozni akarok, a züllésnek indult magyar nép megmentésének napszámában Nekünk fiataloknak ügyelni kell arra, hogy a magyar munkást, a falu népét megőrizzük az esetleges szélsőségekbe való rohanástól. Ki kell mennünk a faluba a magyar nép közé, ismerjük meg bajait és azokat a nehézségeket, melyekkel küzdenek. Nyújtsunk nekik segítő, testvéri kezet és együttes, komoly munkával magyar kezet szorítunk. A 9 miilós j törekedjünk a magyar faj szociális magyar nemzet nem engedhet meg és kultúrális kérdéseinek komoly megmagának osztályok és hivatások közé | oldására! Ónecfy Dszső. gészségügyi viszonyító a vármegyében A közigazgatási bizottság havi gyűlésén dr. Bélák Imre vm. tiszti főorvos .a következő jelentést terjesztette elő: A vármegye közegészségügyi viszonyai május havában általában kielégítőek voltak, noha a hűvös és nedves időjárás következtében a meghűlések száma emelkedett. Légzőszervi- és torokbántalmak, továbbá a fertőző megbetegedések is szaporodtak. A fertőző megbetegedések zömét most is a kanyaró Áremelkedés az orsiásos vásárolt okozta, mely az egész vármegye területén szórványosan fordult elő. Balatonkenesén és Kispiriten oly arányban lépett fel, hogy ott az iskolák bezárása vált szükségessé. Városunkban a scarlatinál mutatkozó gyakori esetek szükségessé tették, hogy az állami ovodát 8 napra bezárják. A veszedelmes typhus abdominális is fel ütötte fejét és különösen Öskü községben okozott megbetegedéseket. A július 7 és 8-án megtartott országos vásár a nagy hőség ellenére is jókimenetelünek mondható. A felhajtás a nagy munkaidőre való tekintettel nem volt éppen túlságos, a kereslet is ennek megfelelő volt, ezzel szemben az árak általánosan emelkedtek. Felhajtottak összesen 1175 szarvasmarhát, 803 lovat, 765 sertést, ebből vevőre talált 804 szarvasmarha, 366 ió és 497 sertés. Külföldi vásárlás nem történt, a vásárlók nagyrészben a kisgazdák részéről kerültek ki, ezenfelül egy-két uradalom vásárolt még. Feltűnő nagy volt az áremelkedés a tehenek és ökröknél, egy jobb pár ökör 1200 pengős árat is elért. A lovakban is szokatlan nagy ! volt a kereslet, a közelmúltban nem volt Pápán ilyen nagyszámú eladás. A sertéspiac is jó volt, különösen keresték a tenyésztéshez és hizlaláshoz szükséges anyagot, kövér sertés alig volt. Jó forgalmat csináltak a vásári vendéglősök is, mert a nagy meleg miatt sok szóda és sör fogyott el. A pápa —bakorsybéli autóbuszjárat Azt a régi, szentírásbeli igazságot, hogy nehéz egyszerre két úrnak szolgám', az új pápa—bakonybéli autóbuszjárat is igazolja. Mert ennek a kisdednek már a születése előtt is két urat kellett volna szolgálnia: a turisztikának és Pápa és környéke közönségének kölcsönös édekeit. A turisztika a modern életnek olyan tényezője, melyet mainap sem ilyen szempontból sem lehet már lebecsülni, ignorálni; és nem is föladatunk annak jelentőségét bizonyítani vagy kiemelni. Elég örvendetes jelenség, hogy a mi bakonyi vidékünk a turisztika szempontjából a Dunántúlon mindjárt Balaton után következik, amely ténnyel természetesen magánosoknak és hatóságoknak egyaránt számolniuk kell A sajtó sem emelhet tehát kifogásokat, sőt elismeréssel adózik, ha az illetékes körök mindent elkövetnek, hogy a turista közönség számára a forgalmat és az érdemes vidékeknek megközelítését megkönnyítsék. De vájjon szolgálja-e ez az új autóbuszjárat ezt a célt oly mértékben, hogy érdemes volt ily menetrenddel beállítani ? Erre a fontos kérdésre határozott nemmel kell felelnünk. A Bakony legszebb részének, a kies Gerencvölgynek megközelítésére ugyanis elegendő volt a tavalyi Veszprém—zirc—bakonybéli járat, melyet legföljebb Pápa felől kellett és sikerült is megközelíthetőbbé tenni egy kocsipárnak beállítása által, mely — a menetrend szerint — vasár- és ünnepnapon reggel 7 órakor indul Pápáról Bakonybélbe, hova 8 órakor érkezik; ugyancsak este 7-kor indul onnan és 8 órára ér vissza Pápára. Ez a járat meg is felel, de elég is egyúttal, hiszen Pápán nincs annyi ráérő és turista-hajlamú ember, hogy érdemes volna a kedvükért gyakoribb járatot indítani. Ehhez a vasár- és ünnepnapi menetrendhez, legföljebb annyit jegyzünk meg, hogy szükség esetén lehetne beállítani Gerence-pusztán egy föltételes megállót, ahonnan aztán a turisták, kik megszerezték a pápa—ugodi hitbizományi erdőhivatal engedélyét, esetleg közelebb érhetik az Odvaskő-barlan^ got, Móricházát stb. A naponkénti bakonybél-francia-