Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-06-28 / 26. szám

magyar gondolkozásuak egyéni akciója lehet. Ilyenektől pedig meg kell szabadítani a közéletet, mert mégsem lehetünk a szovjethez hasonlóak. H IRE KV Újmisék. Az elmúlt vasárnap dr. Rott Nándor megyéspüspök több veszprémi kispapot szentelt áldozópappá, így járásunk területéről a nagygyimóti Szőllősi Mihályt és a pápateszérí Tóth Lajost. A felszentelt áldozópapok ezen a héten tartják első szentmiséjüket, Szőllősi Mihály jun. 28-án (vasárnap) Nagygyimóton, Tóth Lajos pedig 29-én (hétfőn) Pápateszér községben. Mindkét ujmisés szónoka Kis György rektor, teol. tanár. Szőllősi Mihály manuduktora Babarcok Gyula csóti, Tóth Lajos manuduktora pedig Jakab Gyula pápateszérí plébános. 25 éves szolgálati jubileum. Magdics István állampénztári tanácsos most töltötte be a pénzügyi tisztviselővé történt kinevezésének negyedszázados évfordulóját. Ez alkalomból a pápai állampénztár tisztviselő kara egy bensőséges ünnepélyt rendezett a jubiláló kolléga tiszteletére, melyen Simon József adók. főnök, állampénztári főtanácsos köszöntötte az állampénztár tisztviselői kara nevében a köztiszteletben álló kollégát. Legíízebb, legolcsóbb névjegyel, levélpapírt, üzleti és egyéb nyomtatványt szállít a Keresztény Nemzeti .\yotiida, Pápa, Csftky-u. 38. Két temetés ... Temettek tegnap és temettek ma. . . Tegnap temettek egy őteg leányt; a szertartás sivár volt, nem hatott át. A keresztjére hetvennégy volt írva. S a szeretet, az nem volt reá sírva. A rokonok, csak távoliak voltak, a harangok nem zokogtak, csak szóltak. S ma temettek egy édesanyát; Fájdalom ömlött a sziveken át. Nem volt egy szem, mely száraz lett volna: Fáj minden szívnek az anyaszív holta. A keresztjére negyvennégy év írva És minden ember elolvasta sírva. Barát, idegen imádkozott érte. Munkás életének ez lett a nagy bére. Két élet ment a héten el mellettem. Két élet, mitől szinte megreszkettem. Az egyik szegény elhagyatott árva. S a másik után maradt négy kis árva. Zsilinszky Margit. - aMZxntty ha finom holmik mosásáról van szó: csak Lux szappanpelyhet az ismert kék dobozban. Doktorrá avatás. Schciffer Mihályt, Schaffer Frigyes ny. Máv. főintéző fiát f. hó 27-én a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az orvostudományok doktorává avatták fel. Új tanítóképzői tanár. Buday Lajos György festőművész, okleveles középiskolai tanár, főiskolai tanársegéd a napokban nyerte el kitűnő eredménnyel az Apponyi Kollégiumon a tanítóképzői tanári oklevelei. Úricipők, szakorvosi rendelésre gipszminta után orthoptd és gyóiycipők, gyógy betétek SZALAY FERENC cipésznél, Deák-utca 1. Bécs—Budapest legnevesebb cipőszalonjaiban és a főváros legkeresettebb orthopéd sebészorvosánál szerzett bőséges tapasztalataival áll a város társadalmának rendelkezésére. 27 r hideg vízben Q I

3 is azonnal o habzik o Strandoléknak — nyaralóknak Női fürdődressz mintás kötés 1-86 Női fürdődressz prima makó fonalból 3 90 Női gyapjú fürdődressz . . 4*90 Férfi fürdődressz reklám . . 1.98 Férfi fürdődressz prima makó fonalból. ...... 3 90 Gyermek napozó .... —-88 Gyermek clott nadrág. . . —-68 Férfi atlétatrikó —-78 Gumi fürdősapka, minden szin és forma . . . —'98-32 Női gumi fürdőcipő . . .1-60 Schort harisnya t'48 Férfi sporting . . . .1*88 KÖPLI! f«*ős Kossuth Laios-U.1. BOSSZÚ Irta: IFJ. NYÁRI DEZSŐ Marosi Pál villamoskalauz kollégája társaságában már rózsaszínben látta a világot. Miért ne — gondolta magában, mielőtt betért volna Csörge bácsi kocsmájába. — Holnap szabadnapos vagyok, egyszer-kétszer nekem is jogom van jól érezni magamat I — Szervusz pajtás — koccintott vele kollégája, Molnár János — igyunk, aztán holnap alhatunk. Marosi Pál agyában valami különös sejtés motoszkált. Abba a borközi állapotba került, amikor a keserű érzések áradata elönti a szivet és a világ minden fájdalma a könynyeken keresztül tör utat a külvilágba. — Édes jó kollégám ... — dadogta elérzékenyülve — én úgy . . . de úgy szeretlek téged... Te . . . te, Jancsi. .. csókolj meg . . . Molnár János megtörölte a száját, bajuszát félrehajtotta, aztán cuppanós csókot nyomott Marosi Pál sörtés arcára. — Te, Jancsi... én úgy szeretnék veled . . . így kettesben . . . minden nap ... — nagyot csuklott — barátkozni ... — Marosi Pálnak potyogni kezdett a könnye — de tudod .. . neked megmondom . .. azasszony... Molnár János felvette a poharát. Koccintott, aztán ivott. Aztán megszólalt : — Ne törődj vele! . . . Marosi Pál kerekre nyitotta a szemét: — Ne törődjek vele ... te könynyen beszélsz . . . neked nincs . . . Azt mondja mindig, hogy legyek már ellenőr. . . iszen lennék én . . . de ha nem leszek 1 . . . Most is baj lesz... érzem ... meglátod Jancsi... Molnár János ismét töltött, aztán koccintott: — Miért engeded I . . . te vagy az úr... Én rendet csinálnék 1 Marosi Pál kíváncsian figyelt fel: — Hogyan ? Molnár János megpödörte a bajuszát : — Haza mennék... aztán elkiáltanám magam, hogy : asszony, hazagyüttem ! . . . Ha kiabálna, azt kiáltanám, hogy: kuss 1 . . . Ha ütne, elkapnám, aztán hegyibe a fakanállal 1 Marosi Pált egyszeribe elöntötte a kurázsi. Nagyot kurjantott 1 — Jancsi ... az áldójátI. .. hogyan mondod : asszony . .. kuss!... Aztán hegyibe a fakanállal . . . Csókolj meg Jancsi .. . Molnár János megint megtörölte a száját, aztán nagyot cuppantott Marosi Pál piros arcára. Aztán felcihelődtek. Éjfél után három óra volt. Egymásba kapaszkodtak. Hol a falnak mentek, hol a fának. Aztán elváltak. Marosi Pál tovább ment. Nagy volt benne a mersz. Még dalolt is. Közbe-közbe nagyot kiálltott: — Asszony. . kuss. ! .. . Hazaért. A házmester rávigyorgott. Nem vette észre. Nagy lendülettel elővette a lakáskulcsot, aztán bement. Ehem 1 Alszik — gondolta magában. Aztán nagyot ordított: — Asszony 1 . . . Mintha a pokol ördögei szabadultak volna el, óriási recsegés-ropogás támadt erre, a villany felgyúlt és hatalmas termetével, fehér ingben előtte állt: az asszony I — Mi az te csirkefogó? Mit ordítasz barom 1 Marosi Pál hangja elakadt, aztán remegősre változott: — Hazagyüttem . . . A fehér jelenés szeme villámokat szórt. Egy szuszra mondta-: — Hazajöttél ? Azt hiszed vak vagyok? Hogy nem látlak? Ezért ordítod fel" az embert édes álmából? Hát most kell hazajönni ? Tökrészegen ? A falatot kivenni feleséged szájából és a kocsmárosokat hizlalni vele ? Maholnap koldulni mehetek 1 Várhatok arra, amig egy boroshordóból ellenőr lesz I Szép kis Beszkárt kalajz 1 Biztosan azzal a gazember agglegény barátoddal csavarogtál I Hát én nem vagyok neked elég barát ? Na majd adok én neked kocsmát, meg barátot! Nesze, nesze 1 Ami ezután jött, az is csattant, de sokkal nagyobbat, mint Molnár János csókja . . . Marosi Pál kábult fejjel ébredt. Arca pedig kövérebb volta szokottnál. Fe'esége a városban volt. Nyugodtan elgondolkozhatott keserves életéről. Nagyon forrt benne az indulat, hogy úgy bánik vele az aszszony, mint egy gyerekkel. És o nem tud semmit se csinálni ellene. Csak tűr, mint egy jámbor állat 1 Szeretett volna valami nagyot cselekedni. Szerette volna egyszer úgy istenigazában megbosszulni magát, hogy megkönnyebbüljön a nagy keserűségtől, amely a szivét nyomta. * * * A sárga villamosok csilingelve robogtak a főváros utcáin. Az egyik pótkocsiban Marosi Pál lyukasztotta a jegyeket. Ahogy nézi az utasokat, megdobbant a szíve. A felszállók közt megpillantotta termetes feleségét, amint nagy lihegve felkapaszkodott az ő kocsijára. — Hála Istennek — szuszogta az