Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-05-17 / 20. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csákv-jtca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Milyen legyen a komoly katolikus publicista és sajtó ? Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprimás március végén a Szent István Társulat 8l-ik közgyűlésén elmondott beszédében megadta nekünk az irányelveket, hogy milyennek kell lennie a komoly katolikus publicistának és sajtónak. A sajtó a nemzet nevelője, oktatója. Fontos tehát, hogy a napi eseményekről a sajtó utján helyes közvéleményt alakítsunk ki és egészséges kritikával kísérjük az országban történt politikai és társadalmi eseményeket. Fokozottabb a katolikus sajtó és publicista szerepe annál is inkább, mert ezáltal a nemzet 67 %>-át vagyunk hivatva nevelni, oktatni és irányítani. Mi a komoly publicista és sajtó kötelessége? Az, hogy a napi eseményeket a valóságnak megfelelő beállításban közölje és bölcseséggel és finom érzékkel gondosan rostálja meg a közlendő napi híreket. Nem kívánatos, hogy fantasztikus, és nyilvánvalóan hazug hírek továbbterjedjenek. A publicista, illetve a sajtó kellő érzékkel válogassa meg közlendőit és ne teregesse ki a nagy nyilvánosság elé meghasonlott családok, szerelmesek vagy züllött emberek szennyeseit. A publicistának minden írásában az igazság lebegjen szemei előtt. Az igazságot ne hallgassa agyon, de még kevésbbé terjessze a hazugságot. Lehetetlen állapot, hogy ma a telefon és rádió korában nehezebb megtudni az igazságot, mint a régmúlt korban, mikor talán hetek vagy hónapok kellettek míg egy hír egyik helyről a másikra eljutott. Vigyázni kell arra is, hogy a sajtó témái erkölcsösek legyenek, mely a helyes útra figyelmeztetheti állandóan olvasóközönségét. Azonban nemcsak a sajtó témájának és irányelveinek kell olyannak lennie, mint fentebb felsoroltuk, haném a publicisták egyéni életének is az erkölcsös élet színvonalán kell állania, mert nemzetnevelő munkájának nem lehetne üdvös hatása, ha ellenkeznék vele az ő élete. A magunk részéről még egy kérdést hozunk kapcsolatba ezzel a témával és pedig a sajtószabadság gondolatát. Az utóbbi időben sürün emlegetik, hogy meg kell nyirbálni Bűnvádi eljárás indul a HEP vezetőségének határozata miatt. Dr. Sulyok Dezső országgyűlési képviselő felkérte lapunkat annak közzétételére, hogy a NEP pápai vezetőségének 1936 április 29 én meghozott határozata miatt, melyet \ személyére nézve rágalmazónak tart, intézk-dett, hogy a bűnvádi eljárás a határozat hozatalában résztvett összes egyének ellen, továbbá a sajtóper a határozatot leközlő Függetlenség és Pápai Hírlap cimü lapok ellen meginduljon. Addig is, mig a bíróság ezen ügyekben nem döntött, nem tartja helyesnek, hogy a határozattal vagy az azt leközlő lapok eljárásával szemben más úton is állást foglaljon. Lapunk a vatikáni sajtókiállításon. A Vatikán a világ katolikus sajtótermékeinek bemutatása, a katolikus sajtó fejlődésének, elterjedettségének és kultúrmunkájának szemléltetése végett a Vatikánban ez év folyamán egy világkiállítást rendezeit. A kiállítást a Pápa Őszentsége szerdán nyitotta meg. Egy egész épületet elfoglaló sajtóvilágnál i ás enyaga művészi rendezésben van elhelyezve, egyes nemzetek katolikus sajtótermékei külön termekben vannak csoportosítva. A kiállítás egyik legszebb anyagát képezi a magyar katolikus sajtótermékeket magában foglaló termek, hol az összes napi-, hetilapok, havi folyóiratok, szépirodalmi lapok és j vallásos tá gyú sajtótermékek és képeslapok elhelyezést nyertek. A vidéki sajtótermékek között kapott helyet a Pápa és Vidéke is, meiynek anyagát a rendezőbizottság felhívására a szerkesztőség és kiadóhivatal már korábban gondosan összeállította és elküldötte Rómába. Az általunk beküldött anyag magába fogla ja a lap előállításának idejét, olvasottságát feltüntető adatokat és egy pár művészi kivitelű fénykép mutatja be az előállító nyomdát és egyéb a lapra vonatkozó adaíokat. A kiállítás nagy sikert arat s örülünk, hogy ehhez a sikerhez mi is valami kevéssel hozzájárulhatunk. a sajtószabadságot és kellő korlátok közé kell szorítani. Ennek az irányzatnak nincsen igaza, mert a sajtószabadságra feltétlenül szükségünk van a komoly kritika és a közélet, valamint a magyar társadalom erkölcsi színvonalának megőrzése sőt inkább felemelése végett. Elismerem, hogy a sajtószabadságnak is vannak kinövései, különösen a családi és magánéletnek a közérdek által nem indokolható kiteregetése és a szenvedélyeknek olcsó erotikával való feltöltése romboló hatású és méltán hívja ki maga ellen a kritikát. Azonban a sajtószabadság 'kiemelkedő fontossága mellett ezek a kinövések mégis eltörpülnek. Mert a sajtószabadság egyaránt nélkülözhetetlen a komoly katolikus tömegek, mint pedig a liberális és az u. n. tekintély-kormányrendszerekben is. Nem igaz az, hogy a sajtószabadság le járat ja a tekintélyeket, mert az igazi tekintélyt lejáratni nem Ie1 het, az nem kerüli a napvilágot és nem kerüli a nyilvánosságot. Az igazi konzervatív felfogásnak csak egyik oldala, hogy a tekintélyre hivatkozik, a másik oldalon azonban mélyebb alapelve, hogy az elismert tekintélynek a tekintélyre méltónak is kell mutatkoznia. A közélet emberének nem szabad, hogy legyen takargatnivalója, az a helyes, ha mindenki szabadon belenézhet az ő magánéletébe is, amelynek a szabad sajtó előtt is nyitva kell állania. Tehát a komoly katolikus sajtó és publicista mindenben az igazságosságot és erkölcsösséget kell, hogy maga előtt lássa, és ezeknek a hatalmas nemzetnevelő gondolatoknak az erejével akarja eredményes hatását a katolikus tömegekre kifejteni. A sajtószabadság kritikáján keresztül pedig a katolikus közélet színvonalát kell felemelni és ezáltal a nemzet belső erőit növelni 1 Ónody DezsÖ. Budapest—Bécs. A napokban a bécsi rádió magyar órát rendezett, melyen egyetemi tanár méltatta a magyar nemzet ezeréves múltját, majd felcsendültek a legszebb magyar induló, a Rákóczi induló akkordjai és az éter hullámain beviharzották a világot. Ezeknek a hullámoknak láthatatlan utján, mely Rodostót összekötötte Béccsel, e napon diadalmasan bevonult a nagy Fejedelem lelke az osztrák fővárosba. Ausztria felfedezte Magyarországot, Budapest meghódította Bécset. Megtudtuk az előadásból, hogy Magyarország már nem az egzótikus Kelet, a magyar nép már nem egzótikum, ahova az idegen képzeletét csak a puszta betyárromantikája és a csipős paprikáju gulyás vonzott

3, hanem ugyanolyan ország, mint a müveit Nyugat országai, fiai pedig lelki nemességben és az erények gazdagságában sok tekintetben felülmúlják azok fiait. Szerettem volna felkiáltani a költővel : „Oh, mért oly későn" 1 Amikor mindkét nemzet testének vérét kora ifjúságától kezdve cseppenként fogyasztotta a külön-külön és egymás ellen vivott átkos harc. Miért kellett a mostani nagy vihar, hogy szétszakítsa a százados köteléket és észretérítse a két népet, hogy talán így jobb ? Hogy megmutassa, hogy így is lehet, ha ugy nem volt jó?! Csak akkor értjük meg, hogy mit ér nekünk valami, ha elvesztettük. Ha a megszokott, meleg tűzhely nem vár, ha a kedves vérünk, barátunk meghal, ha acélos erőnk, mely minden nehézségen átsegített elhagy. Most Játjuk, hogy az osztrák-magyar monarchia Európa békéjének és biztonságának tengelye volt, amely centrifugális erejével sziklaszilárdan ellenállt minden centripetális behatásnak, pánszláv és germán hata!maskodásnak. Az egész világ ránehezedett erre a tengelyre, hogy összetörje, amely a nagy nyomás alatt össze is roppant és centrifugális erejének kényszerű átengedésével naggyá tette a beható törekvéseket. Az eredmény az, hogy az egész világ egyensúly nélkül, megszaladt nép módjára keresi nyugalmi helyzetét és minden erőből az összetört tengelyt akarja összeforrasztani* de a felszabadított centripetális erők