Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-01-19 / 3. szám

MEOJELEüliC MSIOEIi VSS Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-uíca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pépai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő : NÖÍ3Y GYÖRGYElőfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméíer a hirdetések között 4 fii!., a szöveg között 5 fill. Súlyos helyzetben a magyar munkásság, A háború után felütötte fejét a munkanélküliség sötét réme. Komoly közgazdászok és szociálpolitikusok foglalkoznak ezen kérdés gyökeres rendezésével, azonban eddig egyes kisebb részleteredményeken kívül egy generális rendezést egyik kipróbált terv sem eredményezett. Az 1934 évi népszámlálási statisztika adatai szerint az iparban foglalkoztatott segédszemélyzet száma 626.788 volt, az eltartott családtagok száma pedig 542.728 főt tett ki, tehát az ipari munkából élők száma 1,169.000 lelket jelentett, ami az ország lakosságának egynyolcadát teszi ki. A gyáriparban 1930-ban egy munkás átlagos heti keresete 28*70 P-t tett ki, ami az 1934 évben 21 60 pengőre csökkent, tehát a csökkenés négy év alatt 25 százalék, ugyanakkor mikor ugyanezen idő alatt a munkanapok száma csupán 1*4 százalékkal csökkent. A fenti egy-két kiragadott adat azt látszik bizonyítani, hogy a munkásság száma nő, a munkabérek pedig fokozatosan csökkennek, anélkül, hogy ennek megfelelően a munkaidő is csökkenne. Mindezen tényezők idézik elő a munkanélküliség és a kenyértelenség növekedését és a munkásság életszínvonalának csökkenését. A gyáripar nagy vonásokon a 48 órás munkahetet tartja meg, azonban itt is vannak eltérések, úgy hogy a gyáriparban az átlagos munkaidő 60 óra között mozog. Sokkal rosszabb a helyzet a kisiparnál. Itt még a 48 órás munkahét az álmok világába tartozik és nem ritka a 96 órás munkahét sem. A jövő szociálpolitikának legfőbb törekvése, hogy a munkanélküliséget enyhítse, minden dolgozót a munkapadhoz állítson és a dolgozóknak legalább a minimális életlehetőség biztosítassék. Hogy ezen a téren ténylegesen eredményeket lehessen elérni arra az utat a fenti számadatok mutatják meg. Minden magasabb képzettség nélkül is kiszámítható hogy a munkaidő csökkentése nagyobb lehetőséget biztosítania a munkanélküliek elhelyezésére. Mig ma a gyáriparban a munkaidő átlagosan heti 60 óra, a kisiparban pedig átlagosan 75 óra, ha a munkaidő egységesen heti 48 srm m A kormány által a legutóbbi hónapokban Veszprémvármegye főispánjává kinevezett vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, kiről már annyi jót hallottunk január 15-én autóval Pápára érkezett, hogy itt hivatalos bemutatkozó látogatásokat tegyen. Az új főispán dr. Foghtüy Miklós főispáni titkár kíséretében először a városházát kereste fel, majd a szolgabiróságnál, a járásbíróságnál, rendőrkapitányságnál, a csendőrségnél, a huszárlaktanyában, Németh József apátplébánosnál és Medgyasszay Vince ref. püspöknél tett látogatásokat. Főispánunk első hivatalos látogatása mindenhol a legjobb reményeket ébresztette fel és bizni enged bennünket, hogy benne Pápa városa és a vármegye közönsége egy önzetlen barátot és jóakaratú vezetőt talált. Csökkent az ipaposoM száma. A gazdasági váltság az iparosoknál is érezteti romboló hatását, úgy hogy az ipar már nem az a kedveit életpálya mint, ami a múltban volt. A pápai Ipartestület az 1935 év végén 792 önnálló iparost tartott nyilván, mig az 1934 évben 817-et, tehát az iparosok száma 25-el csökkent. A nyilvnántartott iparosok közül a legnépesebb iparág még ma is a cipész ipar 123 taggal, ezután a férfiszabók következnek 86 taggal, majd az asztalosok 53, a csizmadiák 49, a nőiszabók 40, a mészáros ás hentesek 35 taggal, míg a többi iparágak ennél kevesebb számmal szerepelnek. Az iparosok számának megfelelően csökkent a tanoncok száma is. Az elmúlt év folyamán 145 tanonc lett beszegődtetve, az 1934 évi 154-el szemben. Az Ipartestület összesen 258 tanoncot tart nyilván. A tanoncszegődtetésnél szaporulat mutatkozik a nőiszabó iparban, úgy látszik ezen ipar érzi legkevésbé a gazdasági válságot a hölgyek öltözködése következtében. Segédlevél a vidékkel együtt 120 állitatott ki, a multévi 105-el szemben, munkakönyv pedig 124 (110). Az összes nyilvántartott iparsssegédek száma 511. Érdeklődésre tarthat számot az Ipartestület beléletére vonatkozó adatok is, melyekben kitűnik az a lázas munka mi ennél a testületnél folyik. Az 1935 év folyamán tartatott 12 rendes 2 rendkívüli ülés, ezenkívül 7 elnökitanácsosi értekezlet. Az évi pénzforgalom 9889'45 P volt, az Ipartestület vagyona pedig ingatlanban, ingókban, készpénzben és betétekben 27 547 pengő. Elintézést i nyert 995 ügyirat. A folyó év folyamán az Ipartestület munkája az 50 éves jubileum és ezzel kapcsolatos kiállítás megrendezésében merül ki. órában álapítatik meg, kétségtelen, hogy ugyanazon teljesítmény elvégzése több munkást igényel. Ez volna tehát az első lépés a munkanélküli- í ség enyhítésére. Felvetődhetik a munkaidő csökkentésével az a helyzet, hogy a munkaadó az ennek folytán szenvedett veszteséget a munkáságon akarja behozni, ami ugyancsak nem volna helyes és nem segítené elő a helyzet javulását. Ennek is meg van a maga orvossága, a legkisebb munkabéreknek városok és körzetenként való megállapítása. A legutóbbi hónapokban erre vonatkozólag sikeres kísérletezések folytak. Az asztalos iparban egységesen szabályozva lett a munkadő és a minimális munkabér. Az eredmény rövid három hónap alatt is kielégítő, mert ma alig van az asztalosiparban munkanélküli. Itt egy példa, ami bevált tessék a megkezdett helyes uton tovább menni, a munkaidő és munkabér szabályozást minden vonalon keresztül vezetni, az eredmény nem fog elmaradni és a magyar munkásság is megkapja az őt jogosan megillető életlehetőséget megnyomorított hazánk területén. FenySfSl. kedvezmények. A pénzügyminiszter az 1936. évre igénybevehető átalakítási és taíarozási adókedvezményeket a legutóbb kiadott rendeletében szabályozta. A rendelet szerint az 1936 jan. 1. után megkezdett átalakításokkal kapcsolatban adókedvezményben részesíthetők: 1. Az áHamJó adómentes épüláíek, amennyiben adóköteles épületié alakíttatnak át; 2. a használható épületek,-ha lényeges költséggel a mai kor követelményeinek megfelelően alakíttatnak áí;; 3. az olyas adóköteles bérbeadóit épületek, amelyek a mai kor követelményeinek megfelelően alakíttatnak ái Az egyébként adóköteles épületeknél adókedvezmény a következő átalakítási munkálatoknál nyerhető: 1. gáz, villany, vagy vízvezeték' nek, csatornának az épüleíbs valóbevezetése, vagy ezek bármelyikének felújítása, vagy javítása. 2. az olyan lakásokba, melyekből fürdőszoba, cselédszoba, hiányzik, — ezeknek létesítése vagy javítása, — esetleg megfelelő eszközökkel való felszerelése. 3. központi fűtőberendezés épííése vagy átalakítása. 4. lakásoknak üzlethelyiségekké vagy irodává való átalakítása, üzlethelyiségek összevonása vagy felosztása. 5. a falaknak a talajnedvesség elleni, továbbá fal és födém hőszigetelési munkák végzése. 6. az épületek alapzatának és a falaknak megerősítése. 7. az utcai vagy udvari homlokzat, lépcsőház újítása vagy teljes rendbehozatala. A bádogcsatornák kicserélése, az ajtók és ablakok fa~ alkatrészeinek kicserélése, világító udvaroknak teljes rendbehozatala. 8. elavult födémeknek kicserélése. 9. fedélszélnek és fedélítfjazatnak kicserélése. 10. elavult padlóknak, ajtóknak és ablakoknak kicserélése. 11. végül a hatóságilag elrendelt, valamint az utbiztonságot szolgáló építkezések. Ezekhez az adókedvezményre jogalapot szolgáltaló átalakítási munkálatokhoz „tatarozási költségek" címén hozzá lehet számítani az egyidejűleg végzett festési, mázolási,