Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-01-13 / 2. szám

2 PflPfl fS VIDÉKE 1935. január 13 átlagosan holdanként 2"6 métermázsával többet termel a nagybirtok. Harminc perc közgazdaságtan voií a cime annak az előadásnak, melyet dr. Suiyok Dezső, a Közmű­velődési Egyesület alelnöke tartott a mult hétfőn este az egyesület idei eiső előadói estjén. Előadásában a gazdasági élet eiemi jelenségeit és a társadalmi gazdaságtan alapfogalmait ismertette. Majd a társadalmi gazda­ságtan négy alapterüleiének, a fo­gyasztás, termelés, forgalom és jö­vedelemoszíásnak az elveit ismertette és foglalta össze olyan tömör elő­adásban, szakszerűséggel és mégis a laikusok által is könnyen érthető és élvezhető formában, hogy a kö­zönség szinte játszva ismerte meg a nemzetgazdaságtan birodalmát. Az értékes előadás megérdemelt sikert aratott. Az előadó még két-három közgazdaságtani előadást igért. Ünnepi magyar matiné. Cselényi József, a Nemzeti Szinház művésze és az lMZÉSz. igazgatósága elhatározták, hogy a Jugoszláviából kiüldözött Ínségesek segélyezése ja­vára vitéz dr. József Ferenc főherceg fővédnöksége alatt, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében f hó 20-án délelőtt 11 órai kezdettel jótékony­célu ünnepi magyar matinét rendez­nek. A hatalmas műsoru magyar matinén közreműködnek iiBikó Lász­lóné, Bodán Margit, Cselényi József, Kalmár Pál, Kubányi György. Lau­risin Lajos, Nagy Izabella, Oláh Jó­zsef, Orosz Júlia, Pilinszky Zsigmond, Sándor Mária, Székely Mihály, Szeni­iványi Kálmán és Utry Anna. A közreműködők részben a Nemzeti Szinház, részben a m. kir. Opera­ház, részben pedig a rádió művészei. A jótékonycélu magyar matiné iránt már eddig is hatalmas érdeklődés nyilvánult meg. Jegyek 1—3 pen­gős árban elővételben kaphatók a Zeneakadémia portásánál. (Jj házakra nem adható községi pótadómentesség. A házadótörvény mentesítette az 1931. december 21 ig lakhatóvá tett házakat a községi pótadó alól. Ezen rendelkezés megszűnése után egyes városok saját hatáskörükben az ál­lami adómentesség idejére, de leg­feljebb 15 évre adtak pőtadó men­tességet. Egy városnak ugyanilyen értelemben hozott határozatára a belügyminiszter leiratot intézett az érdekelt városhoz és a pótadómen­tességre vonatkozó határozatot meg­semmisítette. A leírat indokolása szerint nincsen olyan törvényes ren­delkezés, mely a városokat feljogo­sítaná pótadómentesség adására. így tehát azon házak, melyek 1931. december 21-ike óta kerültek lak­ható állapotba, pótadó kötelesek, ez a rendelkezés természetesen nem érinti az állami adómentességet. A rendelkezésünkre bocsájtott ki­mutatás szerint a 20 holdon alul le­vő kisbirtok búzatermése holdanként 1931-ben 6 5 q, 1932-ben 6 2 q, 1933-ban 9*1 q vo!t. Ezzel szemben j az 1000 holdon felüli nagybirtok ter­mése pedig 1931-ben 8 6 q, 1932-ben 8 5 q 1933-ban pedig 11 7 q búza volt. A nagybirtok tehát átlagosan holdanként 2 6 q-al termel többet, mint a kisbirtok. Ezen adatok az országos átlagra vonatkoznak. Ter­mészetesen vannak vidékek, hol a terméskülönbség a kisbirtok javára mutaikozik. Búzavetésterületünk 73 4 százalé­kát, tehát majdnem háromnegyedét, a 100 holdon aluli kisbirtok teszi ki. Megfontolandók ezen számadatok a kisbirtokos osztály által és kell, hogy törekvésük ezen rájuk nézve kedvezőtlen arány megszüntetésére irányuljon. Tudjuk azt, hogy a magyar kis­birtokos szorgalmas és törekvő és mindent elkövet földje termőképes­ségének növelésére, azonban úgy látjuk, hogy még mindig görcsösen ragaszkodik ősapáitól rámaradt kon­zervatív termelési elvekhez, ezzel szemben a nagybirtok igénybe veszi az újabb földmiveskultúra összes vívmányait, nem irtózik semmiféle újítástól. Félre tehát az ósdi hagyományok­kal, vagy legalább is egyeztessük azokat össze az új vívmányokkal, és akkor remélhető, hogy a kisbirtok rövidesen túlszárnyalja szorgalmával és munkabírásával a nagybirtok ter­méseredményeit. Heti kritika. A kisgazdapárt vezérének az év­fordulón politikai fordulatról való jövendölése, egyes kormányzati tény­kedések kritikája mellett a választó­jogi kérdésben a miniszterelnökkel való elvi megegyezés hangoztatása, ugyanakkor tiltakozás ugyanezen kér­dés bizonyos részleteiben, minden ellentmondásai dacára is egy új át­csoportosulás lehetőségének a képét vetíti fel. A kép valódisága mellett látszik szólni az a körülmény, hogy e kijelentések megcáfolatlanul marad­tak, a hirtelen, ha egészében nem is váratlanul bekövetkezett miniszter­változások pedig szintén távolabbi kombinációkra adnak alkalmat. Vi­szont felvetődik a kérdés, miért kell hadakozni olyan tételek ellen, melyek —- ha egyező a felfogás — nem fedhetik a miniszterelnök intencióit sem. És miért kell egyáltalán felte­vések és lehetőségek alapján — akár­honnan is indulnak ki azok — iz­galmakra tápot adni, vagy még in­kább izgalmakat szítani olyan kér­dések érdemleges tárgyalása előtt, melyeknek sorsdöntő voltáról min­denki meg van győződve s amelyek csak higgadt tárgyilagossággal dönt­hetők el. Mert lehet, hogy a mai többség egy része nem alkalmas na­gyobb reformok keresztülvitelére s a kormány beigért reformpolitikájának útjában áll, — mint az Eckhard Ti­bor beszédének sorai közül kiolvas­ható — lehet az is, hogy a felfris­sítésben a kisgazdapárt vezérének is szerep jut, akár az új választójog előtt, akár után, lehet, hogy a közös elvi állásfoglalás sokat összehoz, akik egyébként távol álltak egymás­tól és másokat elválaszt, akik külön egy úton haladtak, csak annak lehe­tősége ne merülhessen fel, hogy ha­talmi és pártszempontok kerekedje­nek nagy elvi szempontok fölé. A titkos választói jog nem a pártok, hanem a nemzet eszköze s ha pártok is emelik törvényerőre, olyan legyen, mellyel minden becsületes magyar ember lelkiismerete szerint élhessen, de senki vele vissza ne élhessen. Sem egyén, sem párt. * * * Mussolini és Laval kézfogásának történelmi jelentőséget tulajdonít a világ és Európa jövendőjének kon­szolidációjára új utak megnyitását reméli. Túl a fényes külsőségeken, melyek között a találkozó lefolyt és túl a nagy lelkesedésen, melyet olasz és francia körökben kiváltott, mi is remélünk. Minket nem csak az ér­dekel, ami a megállapodásokban az eddigi híradások szerint benne van, hanem az is, amit e megállapodások hátterében joggal remélhetünk. Mert ez a két szempont, ami kiviláglik, hogy t. i. egyik állam se avatkozzék be erőszakosan a másik belügyeibe és megegyezés alapján igyekezzenek rendezni egymásközti ügyeiket, álta­lunk már régen elfogadott és köve­tett eljárás és nem rajtunk múlt, hogy a Duna völgyének egészségesebb ­Kat. Bál február 2-án. Hir detm ény. 9 Pápai Hitelbanlt Részvénytársaság 1935. évi január hó 1-én megalakította XVI. évtérfüiati önsegélyző-egyletét három és út évi idUtarlavnmal, részletenként is hetenhént 1 pested befizetéssel Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. n jegyzett betétrészeii arányában hólesőn igin^IhetS Minden egyéb feltételre készséggel ad felvilágosítást 250 a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. 41 CSÁfíY-UTCA 21. SZ. ALÁ és levélpapírt, névjegyet, el­jegyzési kártyái, rőpcédulát, plakátot, üzleti és ttivatasos nyomtatványt rendelek a KERESZTfiHV NEMZETI NYOMDáBON ahol mindenféle nyomdai, könyvkötészeti szakmunka és képkeretezés gyorsan, pontosan és Ízlésesen késziil.

Next

/
Thumbnails
Contents