Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-02-24 / 8. szám

A város mult évi gazdálkodása és tervel a jövőre. A mult hét folyamán tartott városi közgyűlésen Hamuíh János polgármester részletesen beszámolt az 1934. évi gazdálkodásáról és ez évre készített terveiről. A részletes és a város egész gazdálkodását felölelő jelentést lapunk mult heti számában anyagtorlódás miatt nem ismertethettük, miért is ezúttal az alábbiakban közöljük azt. Többl&t bevétel a városnál. Az 1934. évben a város összes bevételei 936,195.54 pengőt tettek ki. Ezzel szemben a kiadások 897,355.43 pengőt. A mult évi költségvetés és pótköltségvetés összesen 898.534 pengőt tettek ki, tehát a költségvetési előirányzatnál 37.630 pengővel több folyt be. Ezen bevételek részletezve a kővetkező tételekből állottak elő. A városi adóhivatal bevett összesen 259 573 pengőt, forgalmi adó részesedés címén 56.268 pengő jutott, ehlT^íáíöír^é-g a forgalmiadé többletből- jutott 20 000 pengő segély, így ebből az összes jövedelem 76.268 pengőt tett ki. Házbérekből 33.400 pengő, földbérletekből 13.112 pengő folyt be. Mint új jövödelmi forrás, a Bacon vágásdíja szerepel, amiből összesen 33.545 pengő folyt be, ebből tiszta jövedelem 14.946 pengő, tehát a város jó üzletet csinált, hogy ezen üzem felállítását elősegítette. A jéggyár 9 ezer pengővel járult a jövedelmekhez. Csökkenés a fogyasztási adóknál. A város egyes jövedelmei emelkedést mutatnak. így a sorompó és vasúti vámbevételek az 1933. évivel szemben 3 és fél százaiákos, a helypénzek 4 százalékos emelkedést mutatnak. A járlatlevél kiállítási díjak és korlátpénzek 1704 pengővel emelkedtek. A hirdetési díjak 100 százalékkal növekedtek. Ezzel szemben tetemes csökkenés mutatkozik egyes fogyasztási jellegű jövedelmeknél. így a borfogyasztási adó 15.824 pengővel, a szikvízadó 3000 pengővel, a városi pótilleték 13.483 pengővel, a vágóhidi-díj 5867 pengővel, a forgalmi adórészesedés 12.770 pengővel, a kereseti adó 1601 pengővel, a házbérek pedig 1764 pengővel csökkentek. Még mindig súlyos & város pénzügyi helyzete. Annak ellenére, hogy polgármesterünk minden törekvése arra irányult, hogy a város terhes kötelezettségeit csökkentse és ezzel a kamatszolgáltatás mindig kevesebb legyen, a város anyagi helyzete még mindig nem mondható könnyűnek. A mult év folyamán a tőketartozásokra 107.307pengőt fordított a város. Ezen nagyösszegű tőketörlesztés mellett is a tartozások még mindig olyan nagyok a mult hibája folytán, hogy a jövedelmek nagyrészét a kamatszolgáltatások veszik igénybe. így az 1934. évben is csupán kamatokra 77.506 pengő lett kifizetve. Ezen nagymérvű kamatfizetés mellett képet alkothatunk magunknak, hogy mennyi tartozás terheli városunk háztartását. Tisztviselői fizetések és segélyek. A tisztviselők és nyugdíjasok illetményeire összesen 124.403 pengőt fizettek ki, amik az összkiadásoknak 37 4 százalékát teszik ki. Ezen a téren még nagyobb megtakarítást vél elérni a polgármesteri jelentés, ha a közgyűlés által elhatározott létszámcsökkentés jóváhagyás után keresztül lesz vezetve. Felekezeti és iskolai segélyekre összesen 78.093 pengő leti fordítva, a kiadásoknak 78 százaléka. A szegényügyi és egyéb szociális kiadások 47.111 pengőt tettek ki, százalékban 53-ede a kiadásoknak. Beruházások és alkotások. Egyes beruházásokra és ezek munkálataira 16.018 pengő ieit fordítva. Utcarendezés céljaira megvásárolt telkek vételára 6656 pengői tett ki. A nagyközönség által leginkább észrevehető alkotás volt az utcák rendezése. Elhanyagolt úthálózatunkból 25.474 négyzetméternyi út épített át, illetve teljesen újonnan megépitetett, összesen 60 773 pengő költséggel. Az idei tetvek. A polgármesteri jelentés ezek után ismertette azon terveket, amiknek megvalósítását ez évben reméli. így a tervek között szerepel az elhanyagolt utcáink és utaink további rendbehozatala. Egyik legégetőbb kérdése ez városunknak és minden túlzás nélkül megállapítható, hogy utcáinkon és utainkon valóságos ázsiai állapotok uralkodtak. Az utcák szabályozása is egyik főbb terve és ez esetben nem zárkózik el a város, hogy a szabályozást akadályozó telkeket és házakat is megvásárolja. Tovább kívánja folytatni a polgármester a parkosítást. Ezenkívül tetőalá akarja hozni ez évben a tókerti elemi iskolát is. A kilátásba helyezett, olcsókamatozásu kölcsönnel akarja felállítani a város a víznyomást fokozó gépet is, hogy ezzel az esetleges vízhiány megszüntettessék. A folyó évben nyer rendezést a szélesvíz környéke is, ezenkívül a felszíni csatornák hálózatának további kiépítése is megoldásra vár. Örömmel hallottuk, hogy a polgármesteri jelentés a szociális intézmények további tökéletesítését is tervbe vette. A tartozások csökkentése egyik legfőbb irányelv a város gazdasági politikájában, hogy ezzel a kamatterhek csökkenjenek. Hamuth János két évi polgármestersége alatt a tartozások összesen 200 ezer pengővel fogytak, ami csak dicséretére szolgálhat polgármesterünknek. Elismerés a tisztviselőknek. Szeretettel és elismeréssel emlékezik meg a jelentés a város tisztviselő karáról. A tisztviseők szorgalma és lelkiismeretes munkája eredményezte azt, hogy az adminisztrációban a legkisebb fennakadás sem állott elő. Az összes ügydarabok gyorsan elintézést nyertek. Az év végén az ügydarabhátralék lényegtelennek mutatkozott. A verebek is ait csiripelik. hogy a legmegbízhatóbb és legolcsóbb beszerzési forrás a pápai (Csáky-u. 21) KERESZTÉNY NEMZETI NYOMDÜ, ahol mindenféle nyomdai, könyvkötészeti szakmunka és képkeretezés gyorsan, pontosan és Ízlésesen készül. Heti kritika. „Félelem és borzongás fog el, amikor olyanok hirdetnek reformokat, akik sem ezekkel, sem felelősségükkel nincsenek tisztában" — mondotta Glattfelder püspök beszédében. Mennyi igazság rejtőzik e tömören megfogalmazott szavak között. Napnap után különböző oldalról hallatszik a reform szükségességének gondolata, helyes a reform, de vájjon tényleg az ország érdekét szolgáló reform gondolat húzódik meg a dobálozó agytekervényei között, vagy nem-e a legteljesebb maradiság, ki tudja ezt, csak akkor ítélhetnénk, ha tudnánk, hogy az ilyen tervek tiszták minden hátsó gondolattól. De reformokat nemcsak hirdetni, hanem azok megvalósítására kellő lelki és szellemi erővel, kiválósággal is rendelkezni kell. Nem tudjuk, még eddig a hirdétők egyike sem bizonyította be, hogy tényleg alkalmas reformok megvalósítására. Széchenyi Istvánok, sajnos, nem mindennap születnek, pedig aki nagyhorderejű kérdések reformálására törekszik, nem állhat a legnagyobb magyartól messze. Csak helyeselhetünk minden reform törekvést, ami az ország és annak lakosságának érdekeit szolgálja. Sajnos azonban Ízelítőt kaptunk az úgynevezett turulista reform gondolatokból, a reformnak azonban ezen formáját nem helyeselhetjük, mert ez valahogy több már a reformnál: ez mindennek, ami szent és kedves előtünk, egyenes felfordításának felelne meg. így méltán félünk a reformokat hirdetőktől mindaddig, mig ezek helyes keresztül vitelére magukat alkalmasnak és képesnek nem mutatják. A miniszterelnök rádióbeszéde nagyvonásokban kielégítette az ország lakosságát. Minden szavát csak helyeselhetjük és aláírjuk, csak többet vártunk volna külpolitikai célkitűzéseire vonatkozólag hallani. Azt reméltük, hogy részletesen tájékoztatja a közvéleményt, hogy miképen gondol ezen elszigeteltségünkből kíútat találni, miként kívánja a német barátság hangoztatása folytán beállott bizalmatlanságot megszüntetni. Lehet, hogy titkot árult volna el ezzel, ezt pedig nem kívánjuk, a lényeg az, hogy minden helyes kerékvágásba jusson. * # * Ekhard szentesi beszédéről nehéz kritikát mondani, mert nem lehel mást róla mondani, mint amit az egész beszéd gondolata kifejezett. Az elvakultság, düh és jobbra-balra csapkodás jellemzi, csak azért, mert volt valaki, ki talán titkos gondolataiba belelátott és terveit meghiúsította. Bethlennel való személyes vitájában azonban kár volt belekeverni egy elhalt személy emlékét. Azzal, hogy másra akarunk sarat hányni, még nem tesszük tisztába magunkat. Tiszteljük az elhaltak emlékét, de különösen azét, ki nemcsak pap, hanem, nagy politikus is volt.