Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-11-24 / 48. szám

ju&ett Chmch SUPERV QfattdardUvdio Novellapályázat. A „Pápa és Vidéke* című lap a karácsonyi és ezt követő számaiban közlendő novellára pályázatot hirdet. A novella bármilyen tárgykörből választható, de lapunk politikai, vallási és erkölcsi fölfogásával nem szabad ellenkeznie. A beérkezett munkákat bírálóbizottság vizsgálja felül és a legjobbnak tartott első három munkát 15, 10 és 5 P-vel jutalmazza. A pályázat határideje december 12. Az egyes munkák szerkesztőségünkbe küldendők, zárt borítékban a mű szerzője nevének, címének, vagy jeligéjének feltüntetésével. Fenntartja a szerkesztőség magának | a jogot, hogy minden munkát ellenszolgáltatás nélkül és tetszése szerint közölhessen. A pályázat eredményét lapunk december 29-i számában közöljük. Kapható: SUGÁR AüPAD Pápa, Kossun Laj»s-u. 10. szellem a miénk. Ezt azonban senki sem meri kétszer aláhúzni és szigorú kritikai alapra helyezni. Az igazság az, hogy európai beosztottságunk . maradandónak látszik, ez azonban korántsem biztos, hogy ez így is maradhat. Az Adyk és Szabó Dezsők által megénekelt Szittyavér buzogása, az Új Idők lecsillapult de annál fokozottabb erővel dolgozó virtuozitása vájjon szerencsés keverékét adják-e egy európai történelemre felszólított ezeréves nemzetnek. , A dörzsölodző é,s kezetszQíintg^tó öreguras politikának erre az elhivatottságra igazán kevés a jövőjük és - elmaródik a nyugati XX. százados lendületben, a technika marsában. Mert az ifjúi vér, az általános felfrissítés és az elhallgatott muszájság nélkül a „csakazértis" magasztosságával nem lehet vezérfonál egyhangú politikánk zenitjén. Végre el kellene ismernünk, hogy nem elég így tengődve élnünk. A világháború utáni lassú újjászületések idején nem lehet megengedni azt, hogy az ifjúság a hangoskodások és fényes ígérgetések rivaldafényében tespedjen. Az agyoncsepült ifjúságnak is joga van élni, élet pedig munka nélkül nincsen. Végre fel kellene már tételezni, hogy van még egy kis jóindulat a fiatalságban. És van erő benne, akarat és lendület egészen a felmagasztosulásig. Hogy kell élet az életnélküliségben, abban a csendes vegetálásban, amely csak van, de nem tudni, hogy miért. Igen, van egy „égető kérdés": az ifjúság problémája. Ez elől nem lehet örökké kitérni, mert egyre tornyosul felettünk a vészes felhő. És ha sokan nem is látják súlyosnak helyzetünket, csináljanak az ő multjuk és ifjuságuk látóhatásán lelkiismereti kérdést ebből az egyszerűnek lesoványított problémából. Lenni vagy nem lenni . . . Legyen ez egyetemes kérdés. Szeretettel kezelt probléma. Mert élni akarunk egy darab magyar életet azoknak is, akik eddig csak a magyar élet mostoha-gyermekei voltunk. let&HCI L. István. 9 Magyar Váposofc Országos Szövetségene!? izgyülese. Novembe- hó 18 és 19-én tartotta Budapesten a Központi Városháza tanácstermében a Magyar Városok Országos Szövetsége közgyűlését és ezt megelőző bizottsági üléseit. A közgyűlésen várorunkból megjelent Hamuth János polgármester. A közgyűlésen több fontos javaslat került megvitatásra. Foglalkozott a közgyűlés a városok egységes biztosításának kérdésével. A szövetség megállapodást létesített három nagy biztosító társasággal, melyek az eddigieknél alacsonyabb díjtétel mellett vállalják a városok biztosításait. A javaslatot jóváhagyás végett felterjesztették a minisztériumhoz. • • A városok kiküldöttei egyöntetűen állástfoglaltak azon javaslatok mellett, amik a folyton fokozódó inség ellen irányulnak és egy terjedelmes memorandum felterjesztését határozták el az illetékes minisztériumokhoz. így többek közölt kérik az országos munkáskataszter felállítását, a munka- J közvetítés megreformálását, a társa- | daimí és egyházi szervezetek munkájának egységesítését, a munkaidő szabályozását, a 40 órás munkahét bevezetését, újabb munkaalkalmak teremtését, az OTI tartaléktőkéiből munkásházak építését stb. Foglalkozott a közgyűlés a városi kisiparosság és kiskereskedelem súlyos helyzetével. Ennek megjavítása végett kívánatosnak tartja, hogy a helyi közszolgáltatások méltányosan róvassanak ki és viszonylatba hozassanak a szomszédos városokkal. A vásártéri heiypénzek, vágóhídi és egyéb díjak mérsékeltessenek. Kívánatosnak tartja a közgyűlés, hogy a kisiparosok és kiskereskedők segélyhitelakciója Riterjesztessék, úgyszintén a városi helyi iparfejlesztési bizottságok megalakítását. Kérte a közgyűlés az illetékes minisztertől a városok forgalmiadó részesedés kulcsának felemelését, mert a fázisadó bevezetése folytán a részesedés nagymértékben csökkent. He törje fejét nyomtatványai miatt Elkészítjük: ízlésesen, szépen, kifogástalanul és olcsón. Rereszttny Hem?£t[ Hpfntla vállalat Pápa, Ciiby-nfEo Zl. szám Heti kritika. A Műegyetem termeiben elhelyezték ismét a keresztet. Minden magyar embert valláskülömbség nélkül megelégedéssel tölt el az egyetemi ifjúságnak ezen akciója. Pázmány Péter nevéhez fűződő magyar egyetem tehát ismét visszakapta keresztény jellegét. A tudomány csarnoka nem nélkülözheti a keresztet, ennek árnyékában fejlődött a tudomány a mai magas színvonalára. A kereszt szimbóluma emelte ki az emberiséget a sötétségből, a maradiságból és az arról lesugárzó fény mutatta meg a követendő utat. Nem volt haladás, hanem csak a sötétben való tipródás mindaz, ami nélkülözte a keresztbe vetett hitet és vallásosságot. A kereszt őrizete alatt folytatja tehát a magyar ifjúság ismét tanulmányait és a keresztbe vetett hit nyújt biztosítékot arra nézve, hogy a magyar ifjúság ezen munkája a szebb magyar jövőt eredményezi. * * * November 20-ika fájdalmas évfordulója minden magyarnak. E napon adta vissza lelkét teremtőjének Ferenc József királyunk. Egy alkotó és nagy lélek költözött el e napon közülünk, kinek emlékét minden magyar csak kegyelettel őrizheti. Alkotás jellemezte szeretett királyunk életét, a romokból kellett uralkodása kezdetén a forradalom által lesújtott hazánkat újból feltámasztani. Élete vége ágyúdörgés és milliók halálhörgése közepette következett be. Ennek ellenére is kevés uralkodónk volt kinek hazánk annyit köszönhetett volna. Legfőbb törekvése volt népeit boldoggá és megelégedetté tenni. Neve az egész világon fogalom volt, a monarchia tekintélye az ő személye volt. Becsületesség jellemezte minden tet! tét és ezt másoktól is megkívánta. I Nincsen magyar, tót, szerb, román, j vagy horvát, ki uralkodása alatt élt akár e szük hazában akár tőlünk elszakítva, ki Ferenc Józsefet vissza ne kívánná. Japán 5 kínai tartományt el akar szakítani az anyaországtól és azokat függetleníteni akarja. Japán a lehető legjobb alkalmat választotta terveinek keresztülvitelére., mert most az európai hatalmak mindegyike el van foglalva a fontosabbnak látszó olaszabesszin viszállyal. Japán nem sokat készülődik, nem kérdez senkit, amit akar, szép csendesen elvégzi, ezalatt az európai államok egymást figyelik, hogy valamelyik nem szerez-e valahol egy talpalatnyi területet, mert ez mégis csak veszélyesebb mintha egy távol fekvő ország fél Európa területének megfelelő országrészt kebelez be. Nem nagyobb-e a veszély Európára, ha Ázsia kerül közelebb hozzánk, mint ha egy európai hatalom akar terjeszkedni egy idegen világrészen ? Fizessen elő a PfiPR ÉS VIDÉKÉRE.