Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-11-10 / 46. szám

POLITIKA! HETILAP. - MEG JELEN SK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 99. Kiadóhivatal: Csáky- itca 21. Telefonszám: 157. Laplajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. r. Sulyok D rr adósságrendezés kiterjesztését kérte a kisiparra, kiskereskedőkre és latelner osztályra. A parlament november 6. ülésén a gazdatörvényjavaslat vitájánál felszólalt a pápai választókerület képviselője dr. Sulyok Dezső is. Sulyok Dezső felszólalásában megállapítja a gazdák bajaiért az előző kormányok felelősségét. Már 1929ben jelentkeztek a gazdasági depreszszió egyes jelei. Attól fogva egyre sűrűbben adta le a mezőgazdaság gondjainak segitséghivó Morse-jeleit. Nem lehet elhallgatni, hogy voltak esetek, amikor könnyelmű volt az adóságcsinálásaiva! a gazda és voltak könnyelműségre rábeszélő hitelezők is. De meg kell mondania, hogy volt egy harmadik tényező, a könynyelmü hitelezések áradatában, amely a legkönnyelmübb volt mindenek között és ez a harmadik tényező az állam, amely igen gyakran meggondolatlanul beszélte rá a gazdákat arra, hogy hitelt vegyenek fel. (Ugy van ! Ugy van !) Nem lehet a rendezést kizárólag a gazdára korlátozni, mert a kisipar, kiskereskedelem és a lateiner pályán élők egész sora éppúgy rá van utalva a rendezésre, de a háztulajdonosok is, mint a gazdák. Kifogásolni kell minden egyoldalú megoldást. Fikciónak tekinti a kataszteri tiszta jövedelem kérdését. Ez nem jelent semmit, mindaddig, amig a gazdavédelmi rendeletek nem dobták be a köztudatba a kataszteri tiszta jövedelem kérdését, a vidéki pénzintézetek soha meg sem nézték, hogy kinek milyen a kataszteri tiszta jövedelme. Ez vegzatura, amely teljesen fölösleges. A legnagyobb sérelem a hitelezőkkel szemben, hogy az ötven | holdon aluli gazdák kezeseivel szemben is éppúgy elvesztik jogaikat, mint az adósokkal szemben. Helytelennek tartja azt is, hogy a tiz holdon aluli gazdáknál az egész kölcsönt hosszúlejáratúvá, ötvenéves lejáratúvá alakítják át. Ez komolytalanná teszi a dolgot és ezzel új jobbágyságot létesítenek. A javaslatnak vannak kommunisztikus intézkedései is. Buchinger Manó: Ha az uraknak jó, akkor kommunisztikus intézkedéseket is hoznak. (Zaj, ellenmondások jobbról). A javaslat a nagy pénzintézeteket védi. A rendezés nem mér egyenlő mértékkei a nagy pénzintézetekkel és a vidéki kis intézetekkel szemben. Nem tudja, miért nem lehet hozzányúlni a pesti nagy intézetekhez, amelyek a záloglevelekkel kapcsolatosan érdekeltek. Horváth Zoltán: Pedig könnyű megérteni! A vidéki kis pénzintézetek nehéz helyzetére mutat rá, ezeknek elsorvadása veszélyes a mezőgazdák szempontjából, mert akkor a nagybankok fiókjai nyújtják ki majd csápjaikat a gazdák felé. Farkas Elemér: Ez igy van ! (Élénk helyeslés jobbról.) Meglátják, akkor milyen embertelenül intézik az adósok ügyét, nem ugy, mint a helyi emberekkel ismerős viszonyban levő vidéki pénzintézeti vezetők. Farkas Elemér: Ezért kell a vidéki intézetek fúziója. Mózes Sándor: Tessék megcsinálni, meg van a többség. A vidéki intézetek eddig is olyan csekély kamatmarge-zsal dolgoztak, hogy alig tudják a személyzeti költségeket megkeresni. A bankok vezetői félnek... Friedrich István : Csak a kicsinyek félnek, a nagyok kegyelmes urak lesznek. (Zaj.) HeByes megoldás. A pénzügyminiszter kiküldötte megjelent és megállapította, hogy a bankok által az alkalmazottak után befizetett kereseti adót is fizetésnek kell tekinteni és ezt a többletet megadóztatta. E címen nagy összeget kellett befizetni a pénzintézeteknek. Utána aztán rövidesen megjelent az OTI kiküldötte, ez pedig a pénzügyminiszter kiküldöttével ellentétben azt állította, hogy nem lehet hozzászámítani a fizetéshez az adót. Nagyon gyanús az, ha az állam hosszúlejáratú kötelezettséget vállal. Felkiáltások balról: Lásd a hadikölcsönöket! Mert hatalmi szóval eltörölheti a követelést, a hosszúlejáratú tartozásoknál ugyanúgy, mint a hadikölcsönnél és a fixkamatozású papíroknál. Bár az utóbbi időben nálunk a jog kiment a divatból, mint jogász mégis csak ehhez fordul és felvet egy gondolatot. Szerinte nem lehet másként a megoldást elképzelni, minthogy meg kell állapítani, hogy a kölcsön felvétele idején ez a teher az ingatlannak hányadrészét jelentette, ehhez kell arányosítani és a hitelező ma is ennek a résznek erejéig állíthassa fel követelését. (Helyeslés balról.) Eckhardt Tibor: Úgy van, ez a helyes megoldás. Négy évvel ezelőtt már ezt a tervet dolgozta ki. (Zaj, ellentmondások jobbról.) A javaslatban tizenkét helyen találta azt a megjegyzést, hogy majd ezt a kérdést külön rendelet szabályozza. Ha még tizenkét ilyen rendeletet bocsátanak ki, lesz idő a fölvetett korrektivumok érvényesítésére. Ezután a javaslat részleteit bírálja, majd arra mutat rá, hogy az exporttevékenység folytán beszivárgó valuta hasznát nem a gazdák, hanem a nagybankok élvezik. Ha ez a gazdáknak jutna, akkor lényegesen javulna a helyzet. Mivel a javaslatot nagyon gyengének találja, nem fogadja el. (Helyeslés balról.) A kerület országgyűlési képviselőjének ezen felszólalása mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalon nagy sikert ért. Dr. Sulyok Dezső ezen első ellenzéki felszólalása ment volt minden elfogultságtól és tárgyilagos kritikát gyakorolt úgy a mult, mint a jelenlegi kormánnyal szemben. Több mint egyórás beszédében az általunk már ismert szónoki képességgel, jegyzetek nélkül, fejből sorakoztatta fel az adatokat, számokat s ezekkel bizonyította a tárgyalás alatt levő javaslat egyes hibáit. Az „egri norma" Pápán. P. Oslay Oswald Szent Ferencrendi atya, volt íaríományfőnök a napokban mint polgármesterünk vendége Pápán járt, hogy megbeszélje az u. n. egri normának, a városi szegényügy e modern formájú és már sokhelyütt bevált megoldásának pápai módozatait. Nem tudjuk, hogy e sorok írásának pillanatában milyen stádiumban van a megbeszélt ügy, nem tudjuk, hamarosan dűlőre lehet-e majd hozni a szegényellátást ezen a módon; sőt nem is akarunk elébe vágni a hatósági íervezgetéseknek és loj'lisan kijelentjük, hogy polgármesterünknek ügybuzgóságában és ' körültekintésében annál is inkább megbízunk, hisz tudjuk róla, hogy e kérdést annak szülőhelyén, Eger városában is tanulmányozta. Ilt és most inkább a nagyközönség tájékoztatására akarunk egyefmást e'mondani az egri normáról, mely előbb fogalommá, aztán szállóigévé, végül valóságos programmá lett a szegényügynek elintézésében, különösen városokban. Az egri norma Egerben az ottani Szent Fersnc-rendi zárdában született. Az eszme édesatyja a nevezett P. Oslay Oswald ekkori ferences tartományfőnök, édesanyja pedig az a keresztény felebaráti szerelet, melyet a barátok szerzete a Poverellótol, az Isten kis szegényétől, Assisi Szent Ferenctől kapott őrökbe s mint szent hagyatékot őriz hét évszázadon és öt világrészen keresztül. P. Oslay Oswald rajta tartotta kezét a modern kor lüktető ütőerén és megértette, hogy még a legmesszebb menő társadalmi közjótékonyság sem vezethet célhoz, sőt hovatovább csődben végződik, ha nem kap egységes, következetes, szigorú hatósági szervezetet. Két nagy akadálya van ugyanis a társadalmi, magán, vagy közjótékonyságnak. Egyik az eszközök elégtelensége. Mind a magán, mind a közforrások előbb-utóbb kimerülnek, a szegénység és annak magasabb fokozatai pedig, a nyomor és az inség nőttőnnőnek és csak Isten a megmondhatója, hogy ez a fordított afány hol és mikor fog végződni. A másik gátló körülmény pedig az, hogy emberek rosszlelküsége még