Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-10-20 / 43. szám

POLITIKÁK HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszóm: 99. Kiadóhivatal: Csáky-Jtca 21. Telefonszém: 157. L.aplajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. N6GY GYÖRGY Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Gazdavédelem. Az elmúlt hét'folyamán ;elení meg a már régen beígért és oly nehezen várt gazdavédeimi rendelet. A rendelet tulajdonképpen keretrendelet, amelynek gyakorlati jelentősége a végrehatási utasítások kiadása után fog megmutatkozni. A rendelet alapelvei a következők: 1. Könyvjóváírással nyernek rendezést a védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatán túleső tartozások. 2. A 10 holdnál nem nagyobb védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresén belül levő rövidlejáratú tartozások hosszúlejáratúakká alakítattnak át. 3. A 20 holdig terjedő birtokokra kiterjesztetnek azok a kedvezmények, amelyeket az állam eddig csak a 10 holdan aluli védett birtokosoknak nyújtóit. 4. A védetté nyilvánítás hatálya 2 évvel meghosszabbodik, de a védettséggel járó szolgálfaiások mértéke és a nem védett gazdák régi tartozásainak kamatterhe is csökken. 5. A törölt védettség visszaállítható, ha az elmulasztott szolgáltatások pótoltatnak. 6. A védettség törlése az eddiginél nagyobb korlátozások alá esik. 7. Helye van a fizetések és kedvezmények mértékére irányadó terhelési határok méltányos kiigazításának. 8. A gazdaadós kezeseinek és adóstársainak felelőssége a méltányosság szerint nyer szabályozást. Az egész rendelet ezen alapelveken épül fel. Az egyik leglényegesebb intézkedése a rendeletnek, hogy az ezer kat. holdig terjedő védett birtoknak a negyvenszeresen túl eső tartozásai könyvadósság vállalás útján lesznek kiegyenlítve. Az ilyen tartozásokat a kincstár egyenlíti ki, akként, hogy kamat és törlesztés fejében 40 éven át 3 százalékot fizet a hitelezőnek. A kincstár a hitelezők követelését az alábbi kulcsok szerint egyenlíti ki: a negyvenszeres és hatvanszoros közé, eső követelések 100 százalékát, a hatvanszoros és nyolcvanszoros közé eső követelések 40 százalékát, a nyolcvanszoros és százszoros közé eső követelések 20 százalékát, a százszoros és kétszázszoros szorzat közé eső követelések 10 százalékát adja A győri gazdakamara első őszi ülése. A mult hét folyamán tartotta a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara első őszi ülését, melyen az aszálykár és takarmány hiány enyhítése, az adóreformok vürgetése, a gazdaadós védelem és az export kérdések kerültek beható megvitatásra. J Az egyes felszólalások során Ruip Jenő pápai kiküldött kifogásolta, hogy a már kifizetett export-tengerit a gazdák még mai napig sem kapták meg. Elhatározták, hogy a közgyűlést nov. 23-án tartják Győrött, amelyen sok aktuális kérdés kerül megvitatásra. Húskonzervgyár létesül Pápán. Pápa és vidéke gazdaközönsége és maga a város hatósága már évek óta érzi a pápai Bacon húsfeldolgozó üzem gazdasági előnyeit, ugyanis gazdáink könnyebben és előnyösebb áron értékesíthetik állatjaikat, a város lakossága pedig olcsóbb áron jut egyes éSelnnicikkekhez. Jelentős előnyt biztosít ezen üzem azáltal is, hogy a városnak a vágási díjak emelkedésével számottevő jövedelmei biztosít és így hozzájárul a város háztartásához is. Már hetekkel ezelőtt hallatszott, hogy a Poels és Társa cég üzemét bővíteni akarja és húskonzervgyár létesítését vette tervbe. Ezen terv úgy látszik most már a gyakorlati megvalósulás felé közeledik, mert a Poels cég képviselete okt. 16-án egy kérvényt adott be a város polgármesteréhez, melyben bejelenti azon tervet, hogy húskonzervgyárat kíván Pápán létesíteni és ehhez a város támogatását kéri. A Poels és Társa cég által beadott kérvényből kitünőíeg a húskonzervgyár felállítása a munkanélküliség enyhítését is célozná, mert az körülbelül 20 állandó szak- és segédmunkást foglalkoztatna. Ezenfelül jelentős jövedelem többlethez is jutna a város a sertésvágások emelkedésével, ugyanis az eddig feldolgozott mennyiségen felül további havi 500—1000 drb. sertésnek húskonzervé való feldolgozására lehet számítani. Nemcsak a vágóhídi díjak emelkedése folytán növekedne a város jövedelme, hanem ehhez mérten növekedne a fogyasztási adó, kövezetvám és egyéb jövedelmek is. A húskonzervpyár felállítása szükségessé tenné új hűtőgép beszerzését és jelentősebb építkezéseket, amik az előzetes számítások szerint 36 ezer pengő körül mozognának, ez ugyancsak a munkalehetőséget emelné. Az építkezést tervbevevő cég a város hozzájárulását kéri. Remélhető, hogy a város nem fog elzárkózni a kérelem elől is maga is hozzájárul, hogy Pápa egy újabb üzemmel gazdagodjék. a hitelezőnek könyvadósságként kiegyenlítésképpen. A könyvadósság vállalással megszűnik a követelés és ennek helyébe a kincstárt illető telekadósság lép. A telekadósság után 3 évig a gazdaadós sem kamatot, sem tőketörlesztést nem fizet. Hogy a három év után mit kell fizetni, azt újabb rendelet fogja szabályozni. A 10 holdon aluli gazdák azon külön kedvezményben részesülnek, hogy a negyvenszeres szorzaton belül eső tartozások 50 éven át évi 4'5 százalékos annuitással törleszthetők. Az eddig volt kamatot is csökkenti a megjelent rendelet, ugyanis 1935 szept. 1-től kezdve a kamat 372 százalék, a törlesztés pedig Va szá' zalék. A nem védett gazdák kamata pedig 5 százalék. A védettség 1937 október 31-ig bizonyos feltételek fennforgása esetén meghosszabbítható. Az eddigi rendelkezésektől eltérően a rendelet megnehezíti a védeitség törlését, ugyanis ha a gazda igazolja, hogy csapás vagy egyéb súlyos veszteség folytán nem tudott kötelezettségeinek eleget tenni, a bíróság a védettség törlését felfüggesztheti. Rmiről — a pápaiak közül is sokan — keveset tudnak. Nem hiszem, hogy valaha is lenne idő, amidőn — Petőfi szerint — „A bőség szarujából mindenki egyaránt vehet". Az élet küzdelem és e küzdelemben sokan elvéreznek. Ki tudná előre, mit rejt a jövő számára, hol hajtja álomra megélemedett korában esetleg magára hagyatottan fejét nyugalomra, hol, ki juttat neki betevő falatot ? Hiába beszélnek a kor rideg tőrvetéséről és sírják vissza a régi időket ; nem egészen így áll a dolog : a társadalom igenis tőle telhetőleg segít, ott ahol és ahogy tud. Csakhogy a módozatokról vajmi kevesen tudnak. Akiket érdekel, nem beszélnek, akik az érdeklődési körön innen vannak: nem törődnek a dologgal. Másutt is, nálunk is így van ez. Pedig egy rövid séta és a vezetők szíves felvilágosítása meggyőz bennünket róla, hogy városunkban miféle szociális segélyezési munka folyik — hatósági részről. Külön kell majd a különböző társulatok, egyletek ebbeli munkájával foglalkozni. Tisztán a városi hatóság keretéb. tartozó szegényügyi gondozás kere tébe, úgy nagyjában — tíz munka kör tartozik, idetartozik elsőben a Szentilonay szegényház, melynek alapítója Szentilonay József, aki 1693. nov. 25-én iparos szülőktől született. Atyja csizmadia volt, és — a hagyomány szerint — azon a helyen alapította az intézetet, ahol született. Pappá szenteltetvén Felsőludányban lett plébánossá, majd pozsonyi, később, 1743-ban esztergomi kanonok. Később arbei választott püspök s több éven keresztül érseki, majd káptalani helynök. Meghalt 1769. április 30-án 76 éves korában Nagyszombatban. Rendkívül bőkezű főpap volt s különösen szülővárosa élvezte jóságát. Alig mult el évtized, hogy valami emlékezésre méltót ne tett volna a pápai plébánián. Legszebb cselekvése mégis a róla elnevezett szegényház megalapítása 1756. május 19-én. Alapítványi tőkéül 49.341 forintot tett le a nagylelkű alapító és ennek kamataiból csakhamar 19 szegénykapott lakást, élelmezést és ruházatot az alapító szándéka szerint. Itt laktak a szegények az irgalmas nővérek-