Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-10-06 / 41. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÚRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 99. Kiadóhivatal: Csáky-itca 21. Telefonszám: 157. Laplajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fül., a szöveg között 5 fí 11. A gyermek volt az idei katolikus nagygyűlés tanácskozásainak tárgya. Gyönyörű beszédek hangzottak ei, szebbnél-szebb írások jelentek meg a lapokban a gyermek testi, lelki életéről, védelméről, neveléséről, szülők, család, vallás és haza iránti kapcsolatairól. Az Úr Krisztus gyermekeket magához ölelő szeretete áradt szét a magyar katolikusok jövendőt féltő, azt építeni, szebbé tenniakarás tanácskozásain. Sokszor láttunk könnyes szemű felnőtteket a beszédek alatt. Vájjon a gyermekkor édes emléke pergett-e le könnyes szemük előtt, vagy tán a meg nem született, vagy anyjuk ölében meggyilkolt gyermekük vádja hasított éles fájdalmat szívükbe, nem tudjuk ? Lehet, hogy saját önzésük miatt elhanyagolt gyermekeik merültek fel lelkük-előtt fenyegető panaszkodással! Lehet, hogy egy pillanatra a beszédekben sűrűn emlegetett Úr Krisztus állt eléjük s mint egykor a farizeusoknak a porba, most nekik a szívükre írta vádlóan az ő hibájukból meg nem született, vagy megszületett gyermekeik ellen elkövetett sok sok bűnüket. Vagy tán a boldogság miatt könnyeztek, mert Isten ajándékának, hitvestársi szeretetük édes gyümölcsének, emberi életük legdrágább kincsének fogadták, óvták, nevelték, szülői szívük önfeláldozó szeretetével szerették gyermekeiket s mindezt hálával köszönik Istennek, örömmel hirdetik embertársaiknak. De lehet, hogy jövőbe néző szemük fájó keserűséggel látta a magyar gyermekek szörnyű bizonytalanságát, az éleibe lépésük szinte kínzó reménytelenségét. Nem tudjuk kit mi könnyeztetett meg, de láttuk a könnyeket, a lelkek megmozdulását s éreztük, hogy közöttünk járt a gyermekeket szerető, áldó Krisztus feddőn, áldóan, biztatóan. A szívekben kigyúlt a tűz, egy szebb, erkölcsösebb, önfeláldozóbb, Krisztusi élet tüze 1 Csak el ne aludjék 1 Csak el ne oltsa a modern ember leikébe egyre vészesebben hömpölygő hitetlenség, erkölcstelenség s a velük járó halálos skepszis 1 Csak hamuvá ne fojtsa a hiúság, kényelem és ön zés ezt az Istenre ragyogó szent magyar tüzet! Csak indulna meg a leggyönyörűbb virágfakadás a magyar élet embermezőin és szűnjék meg élő koporsó lenni a magyar Mintaműhelyeket állítanak fel vidéken. Az új iparügyi minisztérium tervbe vette a vidéki községek iparosainak intézményes oktatását is, hogy ezzel is emeljék a kisebb vidéki iparosok termékeinek értékét és jó hírnevét. Épen ezért Bornemissza Géza iparügyi miniszter elhatározta, hogy az az egész világ, hogy ez hol fog megállani. A békés megoldás lehetősége elveszett, most már csak a fegyverek és egyes hatalmak józan belátása mentheti meg a világot az újabb világégéstől. Az olasz nemzet a világháború ideién emberben és pénzben nagy álozatot hozott, ennek ellenére sem elégítették ki jogos gyarmati igényeit. 17 évi hallgatás és tűrés után követelte az olasz nép jogos igényeinek kielégítését, azonban most egyes hatalmak ezen követelések elől elzárkóztak. Az olasz nép nem hátrált meg, ha békés uton nem kaphatja meg, ami megilleti, megszerzi fegyverekkel, de magát kijátszani nem hagyja. Egy népet sem lehet a fejlődéstől elzárni, az igazságtalanság előbbutóbb napvilágra kerül és megboszuja magát. Most csak az az egy remény lehet, hogy az érdekelt hatalmak is belátják az olasz követelések jogosságát és tartózkodnak ezen tisztán olasz és abesszin viszályba való beleavatkozástól, mert csak ez mentheti meg Európát egy újabb világháborútól. anyák teste s legyen he yette a Teremtő akarata szerinti legdrágább emberforrás! Csak égetné ki a felgyulladt szent tűz a magyar szívekből az önzést s helyette életet adó emberszeretetet árasztana Krisztus szent tanítása szerint, hogy minden magyar gyermeknek kenyere legyen szülei körében és ha kilép az életbe! A tanácskozó katolikus tábor felett ragyogott a kitárt karú Krisztus, az áldani akaró Istenember, aki maga is gyermekként jött a földre, akinek Szíve most is szeretetet, áldást akar Kisipari váltság és az iparos nevelés. Az iparügyi minisztérium felálítása óta sok új gondolat merült fel a sokat szenvedett kisipaosság megmentésének mikéntjére. A legtöbb tervezet nagyon természetesen gazdasági vonatkozású és e téren is különösen két mélyreható törekvéssel találkozunk. Az egyik az ipari numerus klausus bevezetésével a sokszor megátkozott céhrendszert akarja tulajdonképen visszaállítani, a másik a heti munkaórák szabályozásával az indokolatlanul hosszú munkaidővel dolgoztató iparosok illegitim versenyét akarja kiküszöbölni. Ezeknek az elgondolásoknak célszerű vagy célszerűtlen volta felett nem akarok lándzsát törni, de szilárd meggyőződésem, hogy gazdasági rendszabályok egyedül még nem oldják meg az iparosság problémáját. Az iparügyi miniszter úr az egyik vidéki városban való tartózkodása alatt többek közt azt mondta, hogy ne mindent a kormánytól várjon az iparosság, hanem iparkodjék a saját körében összhangot teremteni s igy tisztességes munkát és az ezzel járó polgári hasznot magának biztosítani. Látszólag „neszesemmifogdmegjól"nak tetszik ez a kijelentés, pedig a dolgok lényegéhez nagyon közeljáró igazság van benne. A kisipar legtöbb ága évezredes múltra tekint vissza és az elmúlt évezredek elvitázhatatlanul nagy gazdasági és szellemi változásokat hoztak létre, különösen rohamos a „változás" mindkét téren jelen századainkban. Szándékosan írtam változást fejlődés helyett, minden fejlődés föltétlenül változást jelent, de nem minden változás jelent fejlődést is. A gazdasági és szellemi élet tehát nem egyenes vonalon tör előre, hanem kanyargós uton halad, sőt néha olyan éles kanyarulatot vesz, hogy, aki nem tud rajta járni feltétlenül kitöri a nyakát. Mármost én az iparosság katasztrófájának egyik főokát abban látom, hogy az iparospályára készülők szellemi kiképzése ősidők óta nem haladt együtt a korral s ha történtek is intézkedések ezirányban az újabb időkben, az ipari pályára készülő ifjak szellemi kiképezése még nem érte el azt a szinvonalat, amelyen az olyan községekben, ahol a kellő feltételek megvannak, mintaműhelyeket állítanak fel. A mintamühelyek berendezésének és oktatóinak költségét a minisztérium viseli, mig a szükséges helyiséget, fűtést és világítást az illető községeknek kell adniok. Az egész' világ közvéleménye már hónapok óta figyeli az olasz-abesszin viszály hová fejlődését. A vélemények napró- napra változtak, egyik nap úgy látszott, hogy a vita békés megoldást nyer, mig a másik napon már-már hallottuk a fegyvere

1' döngését. A kételyek a legutóbbi napokon eloszlottak, az olasz katonaság október 2-án átlépte az abesszin határt, ezzel hivatalosan is megindult a háború. Az olasz nép izzó lelkesedéssel vesz részt az ország ezen nagyjelentőségű akciójában. Szerdán, hogy az csapaíok.megindultak a Duce csatarendbe állította az egész olasz népet. Mussolini felhívására husz millió olasz percek alatt készenlétbe állott és vár Iák a vezér parancsát. Egy szív, egy lélek volt az egész nemzet ezen sorsdöntő órákban, készen mindnyájan életüket és vérüket áldozni a hazáért. A lavina megindult, kérdően áll árasztani minden gyermekre és gyermekének élő minden magyar családra. Istenünk szavát követni, szeretetét elfogadni rajtunk áll. Vele emelkedik a lelkünk, szebb és boldogabb lesz az életünk, erősödik most oly gyenge hazánk! Ha pedig megvetjük a mai korban is oly fontos krisztusi tanítást s továbbra is élő koporsó lesz a magyar anyák öle s védtelen kiszolgáltatott nyomorgó a nemzetet alkotó magyar csaj Iád, akkor mi magunk ássuk meg ! nemzetünk sírját. D* A, KITÖRT az olasz-abesszin háború.