Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-09-22 / 39. szám

1935. szeptember 22 PÁPfl ÉS VIDÉKE 3 sem lehet, hogy csak másokon múl­jon. Azokon, akik Ausztria független­ségének biztosítására hajlandók le­hetnek a szomszédban kész hely­zetet is teremteni s azokon, akik szí­vósan elleneznek minden restauratiót. A Habsburg restauratiót csak azért, hogy megakadályozzák a magyar res­tauratiót. Valami közünk a kérdéshez nekünk is csak van, a rá való fel­készülés nem irrealitás. Még akkor sem, ha a mai állapot a kisantant­nak és Németországnak nagyon is megfelel. Veszendőben egy nagy nemzeti vagyonunk. (dr. b. k.) Régtől fogva és saját kárunkra tapasztalhatjuk azt az igaz­ságot, hogy az agrárállamok léte nem csupán a szemes term'stől, hanem egyúttal az állattenyésztéstől is függ. Sajnos nem szorul bizonyításra, hogy mint szemes termésünknek, mint gaz­dasági haszonállatainknak értékesí­tési viszonyai egyre inkább rosszab­bodnak. Itt van pl. az olasz mozgó­sítás, amelytől egész természetesen és logikusan elvárhattuk állatforgal­munknak fellendülését és mégis a vidéki városok és vásárhelyek állat­vásárain nem hogy nyoma sincsen olasz keresletnek, de a hazai vevő­kedv is már-már katasztrófálisan szállott alá. Ezekhez az ugyancsak szomorú tapasztalatokhoz és elkedvetlenítő kilátásokhoz járul az utóbbi időben a mindjobban fenyegető nemzetgazda­sági veszedelm: sertésállományunk pusztulása. Mert ez a veszedelem megvan, ez a veszedelem nőttön-nő, ezt a vesze­delmet mindenki láthatja, aki nyitott szemmel nézi a falusi lakosság életét, de látnia kell mindenkinek azt is, hogy ezt a veszedelmet mily nehéz megállítani, s még sokkal nehezebb teljesen megszüntetni. Nem a közigazgatáson és nem az állategészségügyi hatóságokon múlik ez a veszedelem. Másutt kell a hibát és annak okát keresnünk. A köz­igazgatási és állategészségügyi ható­ságok a maguk hatáskörében meg­teszik kötelességüket, amint azt szí­vesen elismerjük mindnyájan. De a dolog természetéből folyik, hogy a hatóságok rendesen csak akkor lép­hetnek közbe, ha a baj már megvan s azt jelentik is nekik. Vannak ugyan preventív rendszabályok és intézke­dések is, de aki ismeri az életet, tudja, hogy azok sokszor csak írott malaszt maradnak, mert épen azok, akiknek érdekeit szolgálják, csak ak­Divatlap szerint készítek bőr öveket, bőr ruhadíszt és bör­gombokat, Divat bőr­övekbe nagy választék győri bőröndösnél Pépa, Kossulh -utca 22. 223 kor veszik őket komolyan, ha már megvan a baj. Annak, hogy a sertésvész helyen­ként a sertésállománynak 80 száza­lékát is elpusztítja, két főoka van : népünknek leírhatatlan nemtörődöm­sége és az oltóanyagoknak indoko­latlan drágasága. Egy is elég volna ahhoz, hogy a baj esőstől szakadjon a nyakunkra; de ha mindkét ok összejátszik, a baj vajmi könnyen végzetessé váihatik. Hogy sokhelyütt mekkora a fa­lusi népnek indolenciája, érthetetlen és értelmetlen közömbössége, annak bizonyságául csak azt hozzuk föl, hogy sertéseinek elhullását nem je­jenti be, hogy az állati hullákat ép­pen hogy csak elföldelik, nem a dögtemetőn, csak az udvar vagy te­lek sarkában, ahol a kutyák kika­parják és éjente széthordozzák ud­varról-udvarra. Sőt akad olyan kor­látolt, gondolatlan és rosszakaratú ember, aki az elhullott állatot egy­szerűen csak bedobja a legközelebbi kukoricásba. Ilyen helyen és ilyen körülmények között aztán hiába oltatja be állatait a lelkiismeretes és körültekintő gazda, mert a pestis megüli a községet úgy, hogy akad udvar, ahol száz száza­lékig, az utolsó kijáró emséig és szo­pós malacig minden kipusztul. A másik ok az oltóanyagok indo­kolatlan drágasága. Mert azt a po­litikát, mely ugyanazt az oltóanya­got itthon drága pénzen árusítja, Ausztriában olcsón vesztegeti, józan ésszel nem lehet belátni. S az a kor­mány, mely [évek óta űzi ezt a va banque játékot a magyar mezőgaz­daság egyik legszámottevőbb va­gyontételével, a sertésállománnyal, az a kormány, mely a szérumkartell kényszeruralmát elnézi és még most, a pusztulás végső idején sem siet a veszedelem elhárítására, nem cso dálkozhatik, ha a kárvallottak nem­zetéten fogyni kezd a bizalom. Nemcsak a tűzvész és árvíz ve­szedelem ellen, de a gazdasági bajok és csapások ellen is csak a tettek használnak, nem pedig az ígéretek. Gyilkosság, vagy véletlen baleset? Szeptember 15-én délelőtt 10 óra tájban a takácsi szőlőhegyben ször­nyű tragédia játszódott le. Kerék István 51 éves mezőőr a szokott körútját járta s eközben az egyik kukoricásból telt zsákkal a hátán kilépett Kovács Sándor 30 éves takácsi földműves napszámos. A mezőőr kötelességteljesítése követ­keztében felszólította Kovácsot, mint a szőlőhegyben illetéktelen szürete­lőt, hogy mutassa meg mit visz a zsákban. Kovács a felszólításnak nem tett eleget, hanem a mezőőr vallomása szerint őt az át­menti árokba lökte. Kerék az árokból feltápászkodva fe­lelőségre akarta vonni Kovácsot, ebből treves szóváltás keletkezett úgy­annyira, hogy Kerék István revolvert rántott. Kovács megragadta a mezőőr csuklóját és a fegyver el­dördült. Kovács vérbeborultan esett össze, a golyó halálos sebet ejtett. A mezőőr ezután bement a faluba és jelentette a történteket. A csen­dőrség azonnal helyszíni szemlét tar­tott és a hullát a vizsgálóbíró meg­érkezéséig letakarva, az útmenti árok­ban hagyták. Hegedűs vizsgálóbíró megérkezése után Kovács holttestét felboncolták és a boncolás során megálla­pítást nyert, hogy a golyó Kovács szivét fúrta keresztül. Kerék István vallomásában az ese­tet úgy adta elő, hogy a fegyvert nem akarta használni, csak vélet­lenül dördült el kezében csupán Kovács támadó fel­lépése miatt volt szükség annak elővételére. A gyilkos mezőőrt letartóztatták és a veszprémi ügyészség fogházába kisérték. rnQ kötött kabát, ^ harisnya és svájci sapka olcsó árban és nagyválasztékban RAID L-ná! Ott éixkküSM ALÁM "'aJZ áMmdá w&fy m&fflyú*­má&mM ^ijMMmm^hn itt - 5 L - -iU.^ ­OÖ %-í® hazai- gyártmány! Kapható: KOHN JÓZSEF cementgyárában, Pápa. 361 írek. Változás az egyházmegyénél. Dr. Wéber Pál kanonokot a megyés­püspök saját kérelmére az egyház­megyei irodaigazgatói tisztsége alól felmentette és az egyházmegyei iroda vezetésével dr. LangmárLipót püspöki titkárt bizta meg. Előléptetések a tanítói karban. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Benedek Lipót bakonypölöskei, Dreisziger József tapolcafői, örátzer János pápai és Simon Gyuia ugodi róm. kat. elemi iskolai igazgató-taní­tókat a VII. fizetési osztályba kine­vezte. Az előléptetettek mindegyike 1901. év óta teljesít mint tanító szol­gálatot. Templomszentelés. A nógrád­szakali renováit róm. kat. templom felszentelése a mult hét folyamán történ*. A felszentelést Németh József pápai apátplébános végezte. A temp­lom falfestményeit Németh Gábor festőművész készítette. Áthelyezés. A közoktatásügyi mi­niszter Strobol Sarolta állami óvónőt Zalaegerszegről a pápai állami ovo­dához helyezte át. HOLDANKÉNT 10 KILÓ VETŐMAGOT TAKARÍT MEG PORPÁCOLÁSSAL USZOGMENTESSEG TERMÉSTÖBBieT LESIÁUITOTT ÁRON BESIER EZHETŐ KÖREIN cégnél VIGYÁZZON A NÉVRE-MÁSSÁ*. NEM HELYETTESÍTHETŐ CSAK EREDETI ftVAfilLAG kEZÁPT »OBOZBAN VALÓDI I

Next

/
Thumbnails
Contents